2013-12-02 00:05:05

Lesz még több is...

Olvasom kedvenc online lapom „hírhasábján”, hogy a DK – adventi újdonságként – nyilvánossá tette választási programjának néhány „kezdeti”-nek szánt pontját. Szám szerint pontosan 16-ot. A lapon ezek olvashatók.

A számnak, vélhetően nincs semmi jelentősége, a 16-os sem nem mágikus szám, sem nem a történelemből ismerősnek vélhető. Véletlenszerűen ennyi. És ahogy kihangsúlyozták tájékoztatójukon, jövő februárig a programpontok száma elérheti akár a 80-at is. Számmisztikát, tehát, a kedves olvasó, ne keressen.

Választási kampánynak feszülünk mi valamennyien ebben az országban. Ideje volt, hogy az ellenzékből valaki végre előálljon – ha nem is koherens, végső programmal – de legalább bizonyos prioritásokkal, fontosnak vélt ígérvényekkel arra vonatkozólag, mit is várhatnak hívei, potenciális szavazói, ha azt a bizonyos X-et a párt logója mellé húzzák majd be.

Örvendetes, hogy a most közzétett, mintegy egyötödnyi, nyílvánvalóan sarkalatosnak szánt pontot választási programként aposztrofálták, és nem kívánták leönteni egy jövendő kormány cselekvési tervének idő előtti és semmivel alá nem támasztható mázával.

Itt ugyanis, fájdalom, még nem tartunk. Ma még nincs „összefogott” ellenzék, nincs Orbánnak kihívója, nem látszanak egy kormányváltást levezényelni tudó csapat figurái, és nincs egyértelmű politikai elképzelés az óhajtott hatalom esetleges megszerzését követő időszakra, a „Mi a teendő?”-re. Sto djelaty?

Tehát, a ma ismertetett 16 pont egyértelműen az, aminek szánták. Egyfelől egyfajta gondolatébresztőnek, sorvezetőnek, másfelől érvekként a 106 egyéni választási körzetben indulásra jelölt képviselőiknek a kampányukhoz.

Egyes pontok kifejezetten elvi jelentőségűek a párt európai elkötelezettségét illetően, államvezetési és demokrácia-felfogást tükrözőek, míg mások az orbanizmus által leginkább hátrányos helyzetbe kényszerített társadalmi csoportok felemelésének lehetőségét hordozzák.

A 16 pontot kezeljük a helyén. Választáskor, ez legyen világos, minden indulónak ígérnie kell valamit a potenciális szavazóknak. Legyenek ezek az ígéretek visszafogottak, reálisak, betarthatóak, vagy sablonosan nagyképűek, semmitmondóak, vagy egyszerűen a fantázia világába tartózóak.

P.G. Woodhouse, a világhírű angol közíró „Bravó, Jeeves” (Much Obliged, Jeeves) című könyvében elmélkedik szatirikusan egy helyhatósági választás  kampányáról, az ott és akkor aktuális  „üzenetekről „ oly módon, hogy elég minden garázsba egy kocsit, minden fazékba két csirkét ígérni, valamint a gyengélkedő angol font karjába egy injekciót fecskendezni.

Szerencsésnek mondhatnánk magunkat, ha ennyi ígéret elegendő lehetne most nálunk. Pechünkre, 2014 ennél sokkalta bonyolultabb lesz.

Még jó, ha majd belefér a 80 pontba. És különben is, nálunk a Forint van haszálatban.

- rigi -