Helyi oldalak
Kedvenc oldalam
. Ma Orsolya napja van.

A jólértesült Heti Válasz esete a merőben szokatlanul viselkedő párttal

2013-09-28 08:16:13


Gyurcsány Bajnai helyére pályázik – legalábbis a Heti Válasz szerint. A lap csütörtöki száma ezzel a címmel közölt cikkében, állítólag belső forrásból származó értesülésekre hivatkozva elemzi a Demokratikus Koalíció stratégiáját, egy félmondatban egyúttal a párt szócsöveként aposztrofálva a hirhatar.hu hírportált.

 

Tetszik érteni, ugye? Az a Heti Válasz minősített így egy internetes lapot, amely a Mérték Médiaelemző Műhely kimutatása szerint tavaly listaáron 277 millió forintos megrendelést kapott állami hirdetőktől, és ezzel a folyóiratok közül csaknem 23%-os részesedésre tett szert az állami hirdetési piacon. Az, amelynek főszerkesztője az első Orbán-kormány szóvivője volt, és alig egy hónapja tüntették ki szolgálataiért a Magyar (leánykori nevén: Köztársasági) Érdemrend tisztikeresztjével.  Minthogy azonban ezt a portál fiatal és éles nyelvű főszerkesztője olyan szenvedélyes hangú cikkben kérte ki magának, amivel én aligha tudnék versenyre kelni, a továbbiakban inkább a cikk többi részével foglalkozom.

 

„A Heti Válasz értesülése szerint a Demokratikus Koalíció stratégiai célja, hogy…megelőzze a közvélemény-kutatóknál az …Együttet” – tudjuk meg mindjárt a cikk legelején. A DK ezek szerint olyan különös, már-már forradalmian új elvek szerint működő (divatos kifejezéssel: unortodox) párt, amely jobb eredményre törekszik, mint egyik vagy másik riválisa. Ez csakugyan szenzációs értesülés, érthető is a Heti Válasz efölött érzett megütközése, hiszen az összes többi parlamenti és parlamenten kívüli párt azon igyekszik, hogy minél kevesebb szavazatot kapjon, de mindenképpen kevesebbet, mint a többi. „Ne mi nyerjük a legtöbbet!” – mondják bizonyára, egy klasszikust idézve.

 

„A DK-ban az Ipsos legutóbbi mérését tartják az origónak; eszerint ők „növekedésben vannak" (3 százalékon állnak a biztos pártválasztók között)…” – folytatódik a Heti Válasz exkluzív értesüléseinek sora. Gyurcsány Ferenc pártjának tehát újabb, pártoktól merőben szokatlan vonása, hogy figyeli a közvélemény-kutatásokat. Hogy további féltve őrzött kulisszatitkokat is a Heti Válasz szerkesztőinek tudomására hozzak, elárulom, hogy a DK-ban az IPSOS-on kívül a másik két, arra érdemes cég, a Medián és a TÁRKI közvélemény-kutatási adatairól sem szoktak megfeledkezni. Szeptemberben mindkettő 5%-ot mért a pártnak a biztos pártválasztók között, és a TÁRKI-nál ezzel a DK már meg is előzte az Együtt-PM –et.

 

A lap értesülése szerint a párt vezetői úgy vélik, ha sikerül megelőzniük az Együttet, akkor „…újra lehet tárgyalni például a közös ellenzéki listáról, ami biztossá teheti a DK 2014-es frakcióalakítását”. Ha már nekiláttam kiteregetni a Demokratikus Koalíció legféltettebb titkait, akkor nem állok meg félúton, lerántom a leplet egy újabb meghökkentő sajátosságáról is. Olyan párját ritkító politikai képződményről beszélünk, amelynek ellenzéki párt létére stratégiai célja a kormány megbuktatása, és nem pusztán annyi, hogy frakciót alakíthasson a következő parlamentben. Ez utóbbi érdekében egyébként merőben fölösleges is volna közös lista állítására törekednie a másik két párttal, hiszen a szeptemberi közvélemény-kutatási adatok szerint önállóan indulva is átlépi a parlamenti küszöböt, és így frakciót is alakíthat.

 

A Demokratikus Koalíció viszont a maga részéről soha, egy pillanatig sem csinált titkot abból, hogy a stratégiai cél – az Orbán-kormány menesztése és az Orbán-rendszer fölszámolása – érdekében közös egyéni jelöltek, közös lista és közös miniszterelnök-jelölt állítását tartja ideálisnak, a Medián legfrissebb kutatása szerint pedig ugyanígy vélekedik a kormányváltást kívánó szavazók 63%-a is. A DK tehát nem a saját frakciója, hanem a demokratikus ellenzék biztos és nagyarányú győzelme érdekében szorgalmazza a tárgyalást a közös ellenzéki listáról, és ebben a változás pártján álló szavazók majd’ kétharmadának támogatását élvezi.

 

Az is nyílt titok, hogy a DK az MSZP-Együtt szövetségnél lényegesen szélesebb körű összefogást tart szükségesnek, és hogy a párt különc vonásainak sorát egy újabbal gyarapítsam, elárulom: ebben saját maga is részt kíván venni. Az említett Medián-kutatás ezt a törekvést is visszaigazolja: eszerint a baloldali ellenzéki szavazók kétharmada, és a választáson biztosan részt vevő, kormányváltást kívánó, de pártot még nem választott szavazóknak pedig több mint a fele szükségesnek tartja Gyurcsány Ferenc és pártja, részvételét az ellenzéki összefogásban. A DK célja tehát, ellentétben azzal, amit a Heti Válasz sugall, nem az MSZP-Együtt paktum egyszerű megtorpedózása, hanem egy jobb, az Orbán-rendszer eltakarítását inkább lehetővé tevő megállapodással való helyettesítése. Nem az Együtt-PM-et kívánja kitúrni ebből a megállapodásból, hogy a helyére kerülhessen, hanem a szövetséget kívánja a fentieknek megfelelően kibővíteni és elmélyíteni.

 

Nem nehéz összeszámolni, hogy a jelenlegi helyzetben a Demokratikus Koalíciónak mindössze három lehetősége van. Az első, hogy egyáltalán nem indul a választáson, az unortodox vonásokat azonban idáig nem szándékozik fokozni. A választáson viszont vagy az MSZP és az Együtt-PM szövetségeseként indulhat, vagy e két párt riválisaként. A rivalizálás természetesen – különösen az egyéni választókerületekben – rontja annak esélyét, hogy a demokratikus ellenzék valamelyik pártja nyerje el a mandátumot, mégpedig minél erősebb a DK, annál inkább. A Demokratikus Koalíció stratégiai célja tehát annyira megerősödni, hogy a megállapodást kötött két párt nagyobb kockázatnak tekintse a vele való rivalizálást, mint egy új, a DK-t és más demokratikus ellenzéki pártokat is befogadó egyezség megkötését.

 



Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
A Dóm téren folytatódik a jubileumi Tánctalálkozó szeptember 24-től Pécsett.
Bővebben >>