Helyi oldalak
Kedvenc oldalam
. Ma Auguszta napja van.

A lovakat, kutyákat lelövik, ugye...

2017-02-03 14:48:55


 

 

Mostanában egyre inkább észreveszem az állatmentők által megosztott posztokat, olvasom a sok hozzászólást, magam is osztom a képeket. Lehet idősebb lettem és érzékenyebb, nem tudom, vagy csak a teljes csömör a magyar közélet színvonala miatt tereli a figyelmemet az állatvédelem kérdésére.

De ahogy szokás mondani, minden összeér és egy ideje olyan posztok kerülnek a szemeim elé, amiket legszívesebben nem látnék és elborzasztanak, hogy mik történnek körülöttem.  Hogy a magyar állatvédők, szinte kudarcra ítélt küzdelmeket folytatnak, nap, mint nap, miközben ezer "cuki kutyusaink/cicáink születtek" hirdetések dögivel a jófogason és a facebookon, az a jéghegy alja csak. A magyar állattartási szokásokról nem akarok írni, mert nem lenne elég idő és hely leírni, milyen borzasztóan középkori felfogású még mindig a magyar társadalom, nagyrészt, az ilyen témájú dohogásaimat meghagyom, a magán beszólok eseteimnek. Azonban tegnap talán, egy hír került a szemeim elé,  amiben bejelentik, hazánk erősödik, persze.. de ezen kívül 40 millió forintot különítenek el állatvédelemre, ami persze viccösszeg kategória, de mindennek örülni kell. Kell. Kellene.

Talán senkiben nem merül fel a kérdés, ma Magyarországon biznisz, vagy sem a kóbor és hobbiállatok  sorsa. Bennem se merülne fel, ha nem botlanék bele esetekbe, amikor egyik-másik állatvédő ismerősömre ráírok, magyarázza el nekem, hogy állatok tetemei, ma miért jó bolt bárkinek is. Ez az az kérdés, amitől mindenki óvja magát, ha valamelyest is érzékeny a kiszolgáltatottak bántalmazásával kapcsolatban, mert ami kikerül a szennyesből, az megrázó és gyomorforgató. Nem szeretem a túlzásokat, ezért csak visszafogottan írom, hogy ma Magyarországon intézményesített irtási biznisz van ezen a területen.


 A törvény ui. szabályozza világosan az állattartás körülményeit, azonban azoknak valódi törvényes betartatása jószerencsén múlik, mennyire fonódott össze az ellenőrző hálózat, a szerencsétlen állatok kiszolgáltatottságából megélők érdekével. Gyakorlatilag az utóbbi időben rájöttem, van állatvédelmi törvényünk, amit vagy betart(at) a helyi hatóság, vagy nem. Nincs rá  garancia, hogy a chipes elkóborolt, elveszett kedvencedet bármikor is láthatod az életben. Kóbor és befogott állatok kerülnek szállításra az ország területén, akár százkilométeres távolságra is, attól függően, hogy hol van hely a vagont lepakolni. Igen, szándékosan használom a vagon kifejezést, mert a legtöbb állatnak ez a teljes reménytelenség útja.  Sok gazdi, aki keresi a kutyáját, jó esetben az ország másik részén találhat nyomára, ahol vagy ott van a kutyus, vagy nem, vagy el tudja hozni, vagy nem. A kóborállomány ennél még rosszabb helyzetben van, mert kutya se keresi őket.

Ne legyen kétség, ez azért közügy, mivel adóforintokból van az a hálózat fedezve, amivel és sokszor ami ellen nap, mint nap küzdenek az állatvédők ( önkéntesként). Ennek a feladatnak az ellátására ui. pénz jár. Pénz jár az állítólagos gondozásukra és pénz jár az elaltatásukra is. Ami közpénzből van finanszírozva, hogy ne felejtsük, ismételjük.


Számos esetben a hatóságok nem csak a magánszemélyek által elkövetett állatkínzással szemben nem lépnek fel, de egy-egy gyepmester telep az ellenőrzés alól, teljes egészében ki tudja magát vonni, jegyzői és helyi hatósági támogatással. Így fordulhat elő, hogy a bejegyzett állatvédő szervezetek nem tudnak bejutni telepekre, botrányos akciók történnek.


Ennek következménye az is, hogy amikor valaki felháborodik és felrak, mondjuk egy képet, hogy egy önkormányzat olyan ketrecekkel fogja be a jószágokat, amibe beszorulva az állat felakasztja magát, alig egy napon belül eltűnik, mert a tanuk és bejelentők félnek. Így düböröghet a biznisz. A kvóta (pénz) jár az állatok után, a törvény szabályozza az állatvédelmet, amit sokszor pont azok nem tartanak be, akiknek a törvényeket végre kéne hajtani és közfeladatokat látnak el. Megjegyezném újból, mert ismételjük és jegyezzük meg, a mi adónkból.

A kérdés az, hogy kihez lehet fordulni, ha az ellenőrző és felügyelő hatósági szervek sok helyen cinkosok. Nos, ez valóban kérdés és várom a megfejtéseket, javaslatokat. Tudom, gyerekek éheznek és emberek fagynak meg. Nem ez a legfontosabb kérdés, mondják sokan. Viszont a jelenség mindannyiunkat érint, ha egy olyan országban élünk, ahol törvények vannak, de azok betartása kapcsolatok kérdése, ha annak van kiszolgáltatva bármilyen élőlény, hogy mennyire korrumpálódott a hely, ahol él.

A kérdés az, hogy a civil szféra kontrollja, minden területről kiszorítható, vagy sem.
A kérdés az, a törvényeknek bármi hatálya van, vagy nincs, amikor jogokat védene.
 

A kérdés az, a mi pénzünkből, meddig támogatható egy módszeres és kegyetlen állatokat kiirtó rendszer, mivel senki és semmi nem korlátozza a kiszolgáltatott élőlények kínzásából élő barbárok haszonlesését.

Kérdés az, hogy miért annak kell félnie, aki lefényképez rituálisan csonkított állattetemeket egy természetvédelmi területen, vagy miért neki kell azt gondolnia, hiába tesz feljelentést a hatóságoknál.

Kérdés az, miért kell félnie annak az embernek, aki akasztós befogást dokumentál önkormányzati részről, aki eltűnt kutyák után próbál nyomozni, aki saját állatát keresi, ami már vagy ki lett végezve, vagy mivel fajkutya volt, valahova értékesítve lett.

Lényeges kérdés, az állatvédelmet és annak felügyelését, a mentési folyamatokat, miért nem a civil és alapítványi világgal együtt valósítja meg a kormány. Lényeges kérdés , hogy az örökbefogadási kampányokra és ebrendészeti tevékenységre kifizetett támogatások ellenőrzése és kontrollja, továbbra is a vidéki urambátyám módon történik, vagy a társadalom bevonásával.

Ezek valóban komoly kérdések, ha már fontos bejelentés az állatvédelem támogatása...  Mert jó lenne tudni, ezek a pénzek, kit és mit támogatnak valójában.

Ezek komoly kérdések. 



Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Kizárási eljárást indít a Momentum Jancsó Andrea, ferencvárosi önkormányzati képviselő ellen, közölte a párt p...
Bővebben >>