Helyi oldalak
Kedvenc oldalam
. Ma Hedvig napja van.

Cigánykodjunk kicsit

2013-11-26 13:10:51


Üldögél a magyar társadalom egy időzített bombán és bambán játszik a gyújtózsinórral.


Kezével öngyújtót csattogtat, miközben révült mosollyal lesi a lángot, mely körbetáncolja a gyújtózsinór végét – elég egy kósza fuvallat és a láng belekap a gyújtózsinórba, akkor pedig nagy a baj. Elviheti még a bombán üldögélő dalia függelékeit is, lehet belőle sírás-rívás.
Igen, a cigányságról, a cigánykérdésről van szó, már amennyiben ez egyáltalán kérdés és nem állapot, mindenesetre a kor magyar társadalmának talán legégetőbb problémája, a magyarság jövőjét eldöntő sorskérdés. Messze megelőzi a határon túli magyarok problémáit, akik ha nem is mindig kedvük szerint, de élhető európai társadalmakban élnek, még csak azt sem lehet mondani, hogy rosszabbul, mint például a Magyarországon élő svábok vagy tótok.


De a cigányság helyzete valóban problémás, és a probléma nem mai keletű. Ez a sokszínű és sokféle hagyománnyal rendelkező népcsoport a történelem örök vesztese. Nem egységes, soha nem is volt egységes nép, egyes csoportjai talán jobban különböznek egymástól, mint a többségi társadalomtól, egy beás vagy egy oláhcigány jobban különbözik a romungróktól vagy a zenész cigányoktól, mint például utóbbiak a kispolgárok világától. Más szokások, más hagyományok, más életmód, más életstratégia. Már Trianonnak is ők voltak a legnagyobb vesztesei, ugyanis vándorló életmódot folytattak és a Habsburg-birodalom, majd a Monarchia országain belül kínálták termékeiket, mert a kisebb családokban vándorló cigánykaravánok mind-mind valamilyen foglalkozást űztek, a lakatostól a teknővájón keresztül az orsókészítőn át a rézművesig árulták termékeiket a falusi lakosság részére. Szakmájukat a gépi nagyipar, életmódjukat az első világháború után lezárt határok tették tönkre, szinte egyik percről a másikra maradtak bevételi források, életlehetőség nélkül.


Horthy társadalma nem törődött velük, a parasztok kizavarták őket a falvakból, erdők szélén, putriban éltek, etióp szintű nyomorban.
A helyzetükön a második világháború sem javított, a cigány porrajmos során őket is vitték a koncentrációs táborokba, bár kis zavart azért okozott, és még ma is okoz, hogy a cigányok árják, ami Vonáról és bánatos bandájáról, meg az egyéb neonácikról azért messze nem mondható el. 1945 után sokat változott számukra a világ – nekik még Rákosi rendszere is felemelkedés volt. Az általános munkakötelezettség és az iparosítás, a nagyberuházások felszívták a mai értelemben szakképzetlen cigányságot, ezzel elindították beilleszkedésüket a társadalomba.


Sok cigányt felszívott a termelőszövetkezet is, jól elvoltak az állattenyésztésben, vonzódtak a gépekhez, szerették e kevésbé kötött, szabad levegőn végzett munkákat, lett jövedelmük, nyugdíjjogosultságuk, tartásuk. Nem csak a rendszeres jövedelemnek volt életmód és gondolkodásformáló hatása, de a munkakörnyezet is sokat jelentett - a többségi társadalom tagjaival együtt dolgoztak, eltanulták szokásaikat, ellesték a számukra rokonszenves viselkedési formákat, átvették a többségi társadalom szokásait, viselkedési formáit.


A gyerekeiket iskolába járatták, közülük sokan szakképzett munkások lettek, a legjobbak középiskolát, egyetemet végeztek, de persze ettől azért a cigányság bélyegét nem tudták levakarni magukról. A legócskább, lumpen, alkoholista, büdöstalpú paraszt is megengedte magának, hogy lenézze őket csak azért, mert ha levakarták a retket róla, akkor sok sikálás után kiderült, hogy fehér a bőre.  Viszont a hatalom nem tolerálta a faji diszkriminációt, így aztán csak sunyin lehetett üldözgetni a gyengébbeket, mert az erősebbje – és ezt nem fizikai értelemben értem -  már ki mert állni magáért, és a beszari rasszista, ameddig nem érezte maga mögött az államhatalom támogatását, nem merte vállalni a nyílt konfrontációt.


Ma – sajnos – meri.


Aztán jött a rendszerváltás, a foglalkoztatáspolitikában már nem volt szempont, hogy mindenkinek legyen megélhetést biztosító munkája, így aztán elsőként a legalacsonyabb képzettségű munkavállalók kerültek lapátra – egyik napról a másikra maradtak munkajövedelem nélkül, egyik napról a másikra lettek Kalányos elvtársakból büdös cigányok, akikkel a társadalom nemigen tudott – nem is nagyon akart – mit kezdeni. Persze egy dologra hihetetlenül jók lettek: lehetett belőlük bűnbakot kreálni. Erre annál is inkább alkalmasak voltak, mert nyomorba süllyedtek és a nyomor demoralizál.


Vagy a fene tudja, mert ha a morál azt követeli, hogy az éhező gyerekemet ne juttassam bármi áron élelemhez, vagy a fűtetlen szobájukat bárkinek a fáját felhasználva ne fűtsem be, akkor részemről a morál átmenetileg le van szarva, majd ha lesz munkám és nem éheznek a gyerekeim, akkor megint erkölcsös leszek. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy lopni helyes, mert nem helyes, azt sem akarom mondani, hogy a cigány bűnözői csoportok megjelenése örvendetes, mert nem örvendetes, mindössze azt szeretném mondani, hogy aki ezen csodálkozik, azon én is csodálkozom.


Persze a többségi társadalom megkeresi önmaga számára a felmentést, és aki keres, az talál. A megosztó politika bölcs irányelvekkel látja el a társadalmat, ezenközben az átlagember minden nyomorának okát a cigányokban határozza meg. A cigány egy ravasz állat, aki jól el van a segélyeken és az az életfilozófiája, hogy szüljön (14 évesen), mert az jó biznisz, főleg ha fogyatéka is van a gyereknek.
Hát nem tudom, de aki szerint remekül meg lehet élni három gyereknek és két felnőttnek százezer forintnyi jövedelemből, az nem járt boltban mostanában, de fűteni sem fűtött, az biztos!


Ha ez a jó biznisz, akkor nem is tudom, mi lehet a rossz.


14 évesen nagyon kevesen szülnek, 18 év alatt is csak a roma nők harminc százaléka, és ehhez még ismerni kell a tradicionális cigány házassági szokásokat, melyek szerint a cigánylány, ha nem megy férjhez tizennyolc éves koráig, akkor már pártában maradt öreglánynak számít. Ugyanakkor a többségi társadalom gyermekvállalási szokásai megváltoztak, az első gyermek vállalásának korhatára kitolódott majd harminc éves korra – hogy ennek milyen társadalmi és egészségügyi következményei lesznek, az még a jövő titka, de az azért biztos, hogy nem ez az optimális kor a gyermekvállalásra. A cigány családok átlagosan három és fél ( :) ) gyermeket vállalnak, de az összesen vagy tízezer háromnál több gyermekes család között vannak cigánycsaládok is, igaz őket sem a Nagycsaládosok Szövetsége, sem az állam nem nagyon karolja fel.


A társadalmat persze hasbaakasztják, hogy a cigányoknak öt-hat gyerekük is van, de arról hallgatnak, hogy a többségi társadalomból érkező családok átlagosan csak másfél gyereket vállalnak, viszont csodálkoznak, ha az óvodában több a kis fekete bogyószemű, mit a szöszke kislány. Már, amelyik jár óvodába, meg amelyik helyt tud állni az iskolában, mert vannak családok, ahol már a második-harmadik generáció esett ki a munka világából, csak vegetálnak. Sok kisgyerek - főleg az elcigányosodott világvégi falvakban - olyan szókinccsel érkezik meg az iskolába, hogy azt sem érti, mit beszél a tanítónéni, ha le akarod rajzoltatni vele, hogy gépsonka, akkor lerajzol egy traktort a Julcsa combjával a kereke helyén, már, ha van ceruzája. Az ilyen kisgyerek a második számtanórán örökre lemarad a többiektől, egy ideig még figyel meg erőlködik, aztán örökre feladja. Persze ezért is a kis cigánygyerek felel, hiszen valószínűleg ő tehet arról, hogy az anyukájának, aki egyébként nagyon szereti őt, kisebb a szókincse, mint az öt és fél éves unokámnak.


Azzal is idegesítik a társadalmat, hogy a cigányokra enyhébb elbírálás vonatkozik a büntetőeljárásokban, mint a többségi társadalom tagjaira, holott ez sem igaz, azt viszont felmérések bizonyítják, hogy míg ugyanazon bűncselekményért a többségi társadalom tagja felfüggesztettet vagy pénzbüntetést kap, addig a cigány letöltendő börtönbüntetést - tele is vannak velük a börtönök, míg Rezesova köszöni, jól van. A társadalom meg keni-maszatolja a problémát, hiszen ameddig Józsi a cigánnyal kínlódik, addig sem a gazdagokkal foglalkozik, a cigány meg el van foglalva a félelmeivel, a hiányzó élelmeivel. az örökös létfenntartási gondjaival, és nem kérdezi meg, hogy bakker tezsvír, mér a gazdagot tömöd libacombbal, amikor mi éhendöglünk? A társadalom rájuk engedi a neonácikat, úgy bánik velük, ahogy már az ókori Rómában sem bántak a rabszolgákkal, a rendőr veri őket, a rasszista gyilkolja, az átlagember meg elfordítja a fejét – jobb esetben.


Még ebben az évszázadban többségbe kerülnek, és ha addig nem sikerül megoldani a gondjaikat, akkor a mai többség utódai szögesdrótok mögött, rettegésben fognak élni.


Nagy baj lenne már ma is, ha a semmiből támadna egy Martin Luther Lakatos… Nem újabb segélyek kellenének, hanem valóságos munkahelyek, olyan munkabérekkel, melyből meg is lehetne élni, amelyikből lehetne télre tüzelőt venni a családoknak.  Meg bölcsődék, óvodák és étel a gyerekeknek, jutalom azoknak a pedagógusoknak – az óvónőktől az egyetemi tanárokig – akik eljuttatnak a diplomáig, vagy akár csak a szakmunkás-bizonyítványig egy cigánygyereket, mert a fejlődés egy társadalmi csoport szintjén sem magasugró-bajnokság, inkább lépcsőmászás.


A mai gyűlölködés nem vezet sehova, ezzel a soron következő generációk csak nagyobb problémákat örökölnek – változtatni kell.
Meg kellene hallani a kor parancsát.

 

:O)))

 



Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Mindhárom azt a jelöltet fogja támogatni a továbbiakban, aki megnyeri az előválasztás második fordulóját. Kará...
Bővebben >>