Van kiken gyakorlatozni, hiszen asszonykája és a nagyszámú gyermeksereglet állandóan rendelkezésére áll, így aztán nem csoda, ha annyira belejön a dologba, hogy időnként hálás népét is gyermeknek nézi és akként is kezeli.
De ettől még saját gyermekei sorsa nem lesz könnyebb.
A nép gonosz és kegyetlen, könnyen ítélkezik, és nem mindenki olyan szerencsés, hogy megnyerő egyéniségével a kisujja köré tudja tekerni a választót, a magyar valóság pedig éppen annyira hasonlít a Római vakáció című filmre, mint Ráhel férje, Tiborcz István Gregory Peckre.
Igaz, Orbán Ráhel – bár csinos fiatalasszony - sem túlzottan emlékeztet Audrey Hepburnre, ő leginkább a kedves papa vonásait örökölte, remélhetőleg annak délceg és daliás alkata nélkül.
A mi hőseink nem robogóval száguldoznak Róma utcáin, hanem traktorral járnak fát lopni, - hozzávetőleg a traktor a különbség a szabolcsi faluszéli cigányember és közöttük – no, meg a fa mennyisége, mert azért egy traktor vontatta pótkocsival több engedély nélkül kivágott fát lehet elszállítani, mint egy vedlett Csepel kerékpárra kötözve.
Ja – és van még egy különbség, a kerékpár tulajdonosától elveszik a fát meg a kerékpárt, ő maga meg darabideig ül, mint liba a jégen és azon töri a fejét, hogy mi lesz nélküle meg a fa nélkül az asszonnyal meg a három kisgyerekkel, fel tudják-e majd törni a jeget reggelente a ceglédi kannában?
Az általam ismert ballibbant bolti eladók és nyugdíjas szomszédasszonyok körében a biztosítékot mégis inkább az verte ki, hogy a bazinagy miniszterelnöki lagzin ellopták az infánsnő barátnőinek telefonjait.
Az a szerencsétlen helyzet állt elő, hogy a telefon okos volt, míg a barátnők nem annyira, és akkor még a fenséges koronahercegnőről nem is ejtettünk szót.
Természetesen a legvadabb feltételezések keltek szárnyra, mit is tartalmazhat a telefonok képtára, egyesek szerint a leánybúcsú került megörökítésre, melynek keretében a hercegnő hiányos öltözékben táncolt volna az asztalon, mások szerint hangfelvétel készült arról, hogy zokogva panaszolja a barátnőinek, hogy ő tulajdonképpen az idősebb, félérett pasikra bukik - Gyurcsányba szerelmes.
Mindenesetre súlyos államtitkok birtoklásáról lehet itt szó, mert a tettes megtalálása érdekében lassan annyi pénzt költ dúsgazdag rendőrségünk, amennyiből meg lehetne oldani a devizahitelesek helyzetének rendezését is.
Én azt mondom, ne kicsinyeskedjünk, megér nekünk ennyit a Vezér és Kancellár lelki nyugalma vastagon, hiszen nyugodt állapotában is olyan-amilyen, ugye (szép, bátor, vitéz és okos) – ki tudja, ha feldúlt állapotba kerül, mire lesz képes.
Meglehet, kő kövön nem marad, a fejek pedig úgy hullnak, mint szotykos sárgabarack a fáról, gyümölcsérés idején.
A személyzettől már vettek DNS-mintát, a banda is bemutatta a hegedűtokot, melyben a géppisztolyt hordják, most éppen a szakácsnő - az alezredes úrasszony – macskája van soron.
Ha nála sem találják meg a TEK felkészült szakemberei a telkókat, hát megáll a tudomány, és akkor annyi az országnak – várhatólag hadat üzenünk az Egyesült Államoknak, ők küldenek minden szövetségesükhöz kémeket!
A legújabb érdekesség viszont a trónörököshöz kapcsolódik – rendes macsó társadalomban a leányági öröklés kizárt, ugye…
Fénykép készült arról, hogy a labdarúgó VB díszpáholyában ott gubbasztott atyja mellett, aki feltűnően hasonlít Puskás Ferencre, a hasa például ugyanakkora, mint a száguldó őrnagynak volt profi pályafutása előtt, viszont focizni inkább csak szeret.
Mindegy, majd a történészek –Schmidt Mária és aprójószágai - gondoskodnak arról, hogy a második világháború mellé megnyerjünk egy futball világbajnokságot is, góllövők Orbán (3), Messi (1) – most majd Mihály arkangyal áll az emlékművön, hóna alatt labdával, felette egy turul, őt akarja – háturul, de ő vad harcban megvédi magát.
Az emlékmű előtt bográcsban turulpörkölt – de szép is lesz!
Gazsi főherceg útiköltségét és VIP-páholyban tartózkodása jogcímét képesek firtatni mindenféle elmeháborodott slapajok, akik még nem tudják, hogy a golyóstoll mennyivel könnyebb a kalapácsnál, mellyel a követ törik a gánti kőbányában, de a tanfolyam nem marad el.
Valami isteni szerencse, hogy a demokratikus oldal ennyire bornírt - igaz, a jó gazda idejében elvetette a magot, mely most szárba szökkent, hüje libsik egymást ölik szokás szerint, és gyurcsányoznak vadul.
Sokszor eltöprengtem már: mi lenne ezzel az országgal Gyurcsány nélkül.
Olyan lenne, mintha Mózes ott állna az engesztelőnapon, emelgetné a kezét, kecskebak meg sehol – arról nem is beszélve, hogy ezt a bánatos bakkecskét eddig akárhányszor zavarták ki a sivatagba, annyiszor tért vissza, és még hízott is – bosszantó!
Komolyra fordítva a szót, a Mi Boldogságunk, Könnyeink Felszárítója nem csak az országot tette tönkre, de a gyerekeit is.
Olyan helyzetbe taszigálta őket, melyből kitörni már soha nem fognak, mindig élni fog bennük a gyanú, hogy amit elérnek, nem saját erejükből érik el, persze ez egy idő után nem fogja zavarni őket.
De egy fiatal labdarúgónak vérciki lehet, ha arra gondol, hogy lehet, mégsem a tehetsége, hanem apukája tolja be egy elsővonalbeli csapatba, még ha az olyan is, mint a magyar csapatok általában: arról lehet megtudni, hogy labdarúgók, hogy jobb futball-cipőt hordanak, mint Ronaldó.
Ennek aztán nincs elkopva a feje, ez még labdával nem találkozott soha!
A gyerekeket lehet sajnálani, de az apát nem érdemes – a nepotizmus az ő bűne, ezért is felelnie kell egyszer, és nagyon remélem, hogy a magyar bíróságok megtalálják majd a teljes vagyonelkobzásra vonatkozó jogszabályt.
Nicu Ceausescu sorsa figyelmeztető lehetne, de a szociopata nem arról híres, hogy érdekelné saját céljain kívül bármi más, és ezen a kezelés sem segít.
Főleg olyan környezetben nem, melyben nem tudja olyan hosszúra lógatni a nyelvét, hogy hívei le ne győznék, hiszen ők vele szemben állva is képesek kinyalni a felséges tomport.
Hát így állnak dolgaink, lehet mosolyogni, és abban hinni, hogy ez a szennyözön is elmúlik egyszer, hiszen elmúlt Horthy, Szálasi és Rákosi hatalma is.
Strapabíró, bár ostoba nép vagyunk.
:O)))
