2015-07-12 12:29:49

„…a végrehajtó hatalom rendkívül vonzódik a bűnüldözés kézben tartásához. Vagyis minden kormány a lehető legközelebb akarja magához érezni a nyomozóhatóságokat, ahelyett, hogy inkább arra törekedne, hogy minél távolabbra kerüljenek tőle. A kormányzati politika akkor teszi a legrosszabbat, ha megpróbálja kriminalizálni a hatalmi szférát. Ez történik olyankor, amikor politikai ellenfeleit legszívesebben a rács mögött látná. Ügyeket akarnak produkálni. Be akarják bizonyítani, hogy a korábbi kormányzó elit nem egyszerűen csak rossz politikát folytatott, nemcsak antidemokratikus volt, hanem bűnös is. A büntetőjog olyan eszköz, amely nem való a végrehajtó hatalom kezébe. Bölcs kormányzat igyekszik is attól a lehető legtávolabb maradni, pláne, ha tudja, hogy országépítő terveihez az ellenzék támogatására is szüksége van.”/Finszter Géza MTA Állam-és Jogtudományi Bizottságának elnökhelyettese 2004/

A rendszerváltást követően Kiss Ernő elnöki vezetésével, aki abban az időben az ORFK Bűnmegelőzési Osztályát vezette, a pályázati kuratórium, döntése alapján Pintér Sándort 1991 márciusában Budapest rendőrfőkapitányává nevezték ki. Nevezett pár hónappal később országos rendőrfőkapitány lett. A volt kuratóriumi elnököt, Kisst pedig 1996-ban, az ORFK gazdaságvédelmi főosztályvezetőjeként az újonnan alakult KBI vezetésével bízták meg! Így került az 1996. szeptember 1-jével létrehozott Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) parancsnoki székébe.

Tonhauser László a „Nem kérek bocsánatot” című könyvének 272-ik oldalán így ír:„…Kuncze Gábort bevitték az erdőbe. Valamikor májusban meglátogatta éppen a Kiss ezredes által vezetett gazdaságvédelmi főosztályt. A vizit után tartott sajtótájékoztatón a belügyminiszter kimagaslónak tartotta az egység munkáját, valahogy úgy fogalmazott: a rendőrség gazdaságvédelmi munkája a csúcsra ért. Nem tudhatjuk, ki és mit mondott a belügyminiszternek. Csak azt tudjuk, hogyan vélekedett a magyar rendőrség egyik tábornoka két hónappal a Kuncze – látogatás előtt ugyanerről a szolgálatról.”…én a főosztály munkájával nem vagyok megelégedve…”!

Aztán Pintér Sándor belügyminiszter lett, két évvel később, hogy a KBI élére került Kiss Ernő. Tonhauser, a már említett könyvének 318-ik oldalán így ír: „Mindenesetre Kiss Ernő azok közé tartozott, akik a belügyminiszteri beszédben úgy aposztrofáltattatott, mint aki kitartott az ínséges időkben”. Majd a 323-ik oldalon a szerző így folytatja:” 1998.VIII.28-án mindenkit berendeltek a KBI-nél, és személy szerint egyenként nyilatkozatot kellett tenni írásban mely szerint: „A hatáskörömbe tartozó titkos nyomozás során nem került sor olyan elrendelésre, amely a FIDESZ-politikusok, vagy azok családtagjaival szemben politikai hovatartozása miatt történt. Ilyen utasítást a titkos információgyűjtésben részt vevő és együttműködő személyek sem kaptak. Ilyen információgyűjtés elrendelésére parancsnokom, illetve felettes szerveim utasítása alapján sem került sor.”

Az un. olajos-robbantásos ügyekben a felderítő és vizsgálati munkát Kiss Ernő irányította, aki a KBI megszüntetését követően országos rendőrfőkapitány helyettesként, Pintér általi kinevezését követően bűnügyi főigazgatóként költözött át az Aradi utcából a Teve utcai rendőrpalotába.

Azt most ne firtassuk, hogy Kiss Ernő már 1994-ben ittasan vezetve nekiment-e szolgálati járművével egy fának, vagy sem, de, hogy 1998. december elején már az előzőekben említett bűnügyi főigazgatói posztjáról is mennie kellett, arról azért szólni kell. A mende-monda szerint ekkor vizelte le munkahelyét a rendőrpalotát, tettét állítólag egészségügyi okokkal magyarázta. Ezt követően lett Angyalföld rendőrkapitánya. Majd amikor több autót is összetört állítólag ittasan vezetve szolgálati gépkocsiját, akkor azzal védekezett, hogy „hasonmása” követhette el a cselekményt. Kerületi kapitányi székéből ekkor menesztették.

Arról most ne tegyünk említést, hogy közben volt, hogy vérző fejjel, félmeztelenül találták meg a tábornokot koponyasérülésekkel, A nol.hu információ szerint "merevrészegen, mezítláb, zokni és cipő nélkül, vérző fejjel talált egy tábornokot a rendőrjárőr Budapesten, a XII. kerületben”, meg arról sem, hogy időközben eltiltották az egyenruha viselésétől, és a rendfokozat használatától,

Majd ezt semmisnek nyílvánították jogerősen, mivel a Fővárosi Törvényszék szerint csak a köztársasági elnök lett volna jogosult ezen intézkedés meghozatalára.

Aztán az MTI helyreigazítást közölt, mely szerint Az MTI július 13-án valótlanul állította, hogy Kiss Ernő, akit az éjszakai órákban találtak meg vérző fejjel a XII. kerületben, a nol.hu portál állítása szerint részeg volt. Ezzel szemben a valóság az, hogy amikor vérző fejjel megtalálták, nem volt részeg – olvasható a nemzeti hírügynökség szerdán közölt helyreigazításában.

A helyreigazítás szerint az MTI azt is valótlanul állította, hogy Kiss Ernő a Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetőjeként azzal került a figyelem középpontjába, hogy 1998-ban levizelte az ORFK Teve utcai épületét, ezután hivatalosan egészségügyi okokból menesztették. "Ezzel szemben a valóság az, hogy sohasem vizelte le az ORFK Teve utcai épületét, egészségügyi okok miatt 1998. december 1-jén rendelkezési állományba került" – írják.

Az MTI azt az állítást is helyreigazította, hogy Kiss Ernő 2007. november 23-án hajnalban a járművével, ittasan, a parkoló autókba rohant. "Az ezt megállapító ítélet ellen a Fővárosi Ítélőtábla perújítást rendelt el, mivel kérdésessé vált az ittas elkövetés. A perújítás elrendelése előtt lefolytatott perújítási nyomozás során perrendszerűen beszerzett szakvélemény azt valószínűsíti, hogy Dr. Kiss Ernővel szemben az ittas járművezetés vétségének elkövetése nem bizonyítható, ebben az esetben pedig fel kell őt menteni e bűncselekmény vádja alól" – olvasható a helyreigazításban. /hvg.hu/

És, hogy mi lett a vége? Előzetesbe került Kiss Ernő, majd pár hét után szabadlábra. Erről akkor ezt - írta az Index. Most aztán megszületett első fokon a nem jogerős ítélet. Ismert, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság egykori vezetője, Kiss Ernővel szemben befolyással üzérkedést állítva elkövetett vesztegetés miatt indult büntetőeljárás, amelyet a hvg.hu folyamatosan nyomon követett. Na, már most csak pár kérdés maradt hátra, hogy tisztán lássunk ebben a történetben.

Kitaláció ez az egész, vagy valóságos tényeken alapuló történet?

Ki az a Szabó?

Hogy áll a Kocsis ügy?

Kiss Ernő a magyar bűnüldözés emblematikus figurája, a politikai megfelelés szálláscsinálója?

Áldozat, vagy bűnös befolyással üzérkedő?

Összefügg-e a Kaposvári Törvényszéken folyamatban lévő, Kocsis István és társai ellen zajló MVM-per és Kiss Ernő ügye?

Aki tudja a válaszokat és mersze is van hozzá, az hozzászólásában írja le mindazt. Ha meg a hallgatni arany és a ne szólj szám, nem fáj fejem szólásokat részesíti előnyben, akkor csak olvasson és ne szóljon egy szót sem. Én leírtam véleményemet, kiegészítve a neten is fellelhető információkkal.

A summázott véleményem pedig az, hogy Kiss Ernő nyugalmazott rendőrtábornok  nem más, mint a magyar rendőrség bűnüldözési hungarikumja! Hajrá magyarok, hajrá Magyarország!