Helyi oldalak
Kedvenc oldalam
. Ma Auguszta napja van.

Együtt? Külön? Hogyan?

2014-06-22 09:58:33


Hát bizony, nehéz egy olyan párt élete, amelyikben a változtatásokat azzal indokolják, hogy önálló karakter kialakítására törekszenek, azt szeretnék elérni, hogy demokratizálódjon a mindeddig választási pártként és ebből adódóan felülről irányítottan működő Együtt.


Márpedig ezt mondta kedvencem, Juhász Péter a párt taggyűlésén, ahol megint tettek egy lépést a valódi párttá válás, vagy a politikai Taigetosz felé – ez ma még nem prognosztizálható pontosan.
Ebből egyértelműen következik, hogy 


1. Nem volt önálló karakterük, ami persze nem igaz, - ők voltak a zavaros gondolatok kommunikálásának keszekusza pártja, csak az volt az érdekes, hogy zavaros gondolataik eredője végsősoron szinte mindig Orbán céljainak megvalósítására futott ki - mint most is.
Ami meg a karaktert illeti, nem gondolnám, hogy nekik jutott ebből kevés, inkább Bajnairól vélném, hogy politikailag nem eléggé karakteres.
Pontosabban egy reinkarnálódott, lant helyett focilabdát szorongató, szociopata Néróval szemben ő egy kedves, teszetosza fickó karakterét hozza, amerikai sikerfilmeken szokott ilyen lenni a főhős, aki aztán természetesen a film végére megtalálja a boldogságot, lásd Hugh Grantet Julia Roberts oldalán.



Mentségére szolgáljon, hogy őt szinte beletaszigálták a számára idegen szerepbe, melyben aztán becsülettel helyt is állt, de ebből a politika iszapbirkózásában csak ennyire futotta.


Hiába tupírozzuk fel a sörényét, pónilóból nem lehet oroszlánt frizírozni - ez esetben is csődöt mondott az erre irányuló kísérlet.
Bajnai nem politikus, ő egy kedves, rokonszenves technokrata, aki ez esetben elcseszte a projektet, jobban, mint a libákkal, mégpedig éppen azzal, hogy azt hitte, hogy neki népvezérnek kell lenni, holott ilyen szerepre ő alkalmatlan, még a kétségkívül napról-napra javuló verbális teljesítménye mellett is.


Kiváló közös miniszterelnök-jelöltje lehetett volna minden pártszövetségnek, de nem lett.
Nem lett, mert valamelyik okos tanácsadója bebeszélte neki, hogy párt kell mögé., erre azonnal jelentkezett a másik, aki valaki akart lenni azzal, hogy ő majd szállítja a tömegeket, hiszen neki rengeteg politikailag elkötelezett embere van, ő úgy egy millára taksálja a számukat, és ha kijön a tudatmódosult állapotból, akkor sem sokkal kevesebb az – fog ez menni!
Bajnai megette, de hogy ő is tegyen valamit a közösbe, hát az addig viszonylag jól működő politikai elemző műhelyét, a Haza és Haladás Egyesületet bevitte a közösbe.


Csatlakozott hozzájuk a szakszervezeti akciókból kinőtt Szolidaritás Mozgalom, melyet egy volt katona vezet, meg is látszott a szervezeten, mígcsak a sok szájkaratés el nem lopta tőle a showt.


Most ő sem kér szerepet az Együttben, remélhetőleg csak átmeneti megcsömörlésről van szó...
Ezeket az összetevőket aztán összezatyulták, és kívánatos koktélként kínálták a választóknak, aki megkóstolta, előbb utóbb fintorogni kezdett vagy erős hasgörcsei támadtak. 


Hogy mitől volt ennyire is sikeres ez a párt?


Mert ez volt az illúziók pártja – no, nem a vezetőit gyanúsítanám ezzel.
A nép volt az, mely most azzal hagyta magát elbutítani, hogy ez egy olyan képződmény, melyet neki találtak ki, melyben milla a civil és senki nem pártpolitikus, mert azokból elegünk van, azok csak lopnak és rabolnak, de ha összefogunk mi, okosok egymással, akkor mi leszünk a gőzmozdony!


Mi, Együtt!


Nagy kár, hogy az emberek képtelennek tűnnek felfogni, hogy a pártok érdekérvényesítési szövetségek, márpedig nem lehet egyszerre mindenféle érdekeket hitelesen képviselni, különösen akkor nem, ha az érdekek közé Orbán érdekeit is sikerül betuszkolni, márpedig sikerült.
Ez persze nehezen bizonyítható, hiszen csak az eredményből lehet visszakövetkeztetni, hogy ki az, akit ezért küldtek, ki meg az, akit megvettek a szent cél érdekében kilóra, de hát milyen összeesküvés-elmélet lenne az, amelyikben a paktumok nem titkosak, nemde?
2. Azt is szeretnék elérni, hogy demokratizálódjon a mindeddig választási pártként és ebből adódóan felülről irányítottan működő Együtt.
Hát, szerintem érdekes demokratizálódás az, melynél a tagfelvételekről egy
 
központi testület, a pártépítési bizottság dönt, a hivatalos indoklás szerint azért, hogy „kiegyensúlyozott, területileg arányos” tagság jöjjön létre.  


Aztán majd jövőre, ha megalakultak a területi szervezetek, akkor majd azok döntenek, akiket ők hoztak helyzetbe – ezt hívják demokratikus eljárásnak – ebből következőleg éppen ennyire lesz demokratikus a párt.


Ami meg az irányítást illeti, szögezzük le, hogy ezt a pártot ezidáig nem irányította senki, az éppen aktuális erőviszonyok tükrében rángatta a párt négy-öt prominense ide-oda, az is csoda, hogy még egy teremben megfér a párt mind a 314 tagja, ami egy tömegpárttól szép teljesítmény.
Hogy javuljon a vezetés színvonala, most három társelnök vezeti majd a pártot, a két politikai babérokra törő erőszakos, meg a Szolidaritás társelnöke, aki még keveset dolgozhatott velük, így átmenetileg elviseli őket.
Ezzel kapcsolatban tessenek elképzelni egy olyan autóbuszt, melynek vezetőülésén három sofőr ül egymás ölében, felváltva kapkodnak a kormányhoz, nyomják a féket, adják a gázt, csodás lesz.


Persze, ahol hárman vállalnak felelősséget, ott gyakorlatilag egy felelős sincs, baj esetén körbeállnak és egymásra mutogatnak.
Persze tervek erre is vannak, a következő taggyűlésen majd egy elnök lesz és két alelnök, csak szerintem még le kell előbb játszani a Szigetvári-Juhász meccset, már csak az a kérdés, hogy melyikük rántja hónaljáig a gatyát, mikor odaszól a másiknak: gyere ki a hóra…
A Szolidaritást egyébként is meg kellett ajándékozni egy pozícióval, hiszen az utóbbi időben a szervezet úgy viselkedik, mint a szabványos középparaszt, ingadozik.


No, attól, hogy esetleg testületileg átvonulnak Gyurcsányhoz, bizony a lába szára is lebarnult az Együtt  agytrösztjének, merthogy a nélkülük megmaradó kétszáz szimpatizáns (papa, mama, gyerekek, szomszédnéni meg Orbán…) kevésnek tűnik, még egy parlamenti megszólaláshoz is.


Bajnai megkönnyebbülten hátradől a székében, megsimogatja a körülötte totyogó totemszárnyas fejét, neki mégiscsak jobb dolga van végszükségben, mint a Viktornak, aki eheti a turultojás-rántottát.
Figyeljük hát érdeklődéssel Szigetvári és Juhász vergődését, Szigetvári egyébként nálam lassan lenyomja Juhászt.
Nem kedvelem, mikor a sparring-partner jobbnak képzeli magát a versenyzőnél, ahhoz több kell, mint okosakat vagy kevésbé okosakat mondani. 


No, mind1, majd meglátjuk, hogy mire jutnak, mi mindenesetre kívánjunk sok sikert hozzá, ha csak abból a megfontolásból is, hogy aki rájuk szavaz, az se Viktorra, hálistennek…

:O)))



Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
A DK visszalépteti eddigi csepeli jelöltjét és beáll a momentumos Dukán András Ferenc polgármester jelölti kam...
Bővebben >>