2013-10-26 08:30:42

Na, ez az, amit soha nem gondoltam volna, - nevezetesen azt, hogy szégyellnem kelljen magam az MSZP politikája miatt – most mégis itt tartunk.

Az október 23-i megemlékezés – úgy tűnik – maradandó sebeket ejtett a Szocialista Párt jelenlegi vezetőinek és a tőlük anyagi függésben leledző holdudvarának  harmatos lelkén, lelkükben gyász, sértettség és bánat honol, nem igen tudják megemészteni, hogy a kiszemelt áldozat nem akarja könnyen adni a bőrét.

És eljött az a nap is, amikor azt kell gondolnom, amit soha nem gondoltam volna, hogy ez a viselkedés nemcsak, hogy Orbán Viktor pozícióját erősíti, de könnyen meglehet, hogy az inspiráció sem saját kútfőből jön, hanem a csavaros futballista-észjárás terméke. Merthogy ez a viselkedés nem a magyar baloldal, nem a magyar demokraták céljait, érdekeit szolgálja, az teljesen biztos. Mondjuk ki kereken: a Szocialista Párt és a Bajnai nevével fémjelzett csapat vezetői egyértelműen azt a benyomást keltik, hogy lepaktáltak Orbán Viktorral, eladták neki a baloldalt, tokkal - vonóval.

Nem a baloldali, nem a demokrata gondolkodású emberek, nem Magyarország és a magyarok érdekeit képviselik, hanem a saját érdekeiket, a következő ciklus parlamenti tagságának árát akarják ezen a módon kiegyenlíteni, a kétharmad-egyharmad mutyik lehetőségét akarják prolongálni. Ezt látszik alátámasztani az idegeskedésük, fejetlen kapkodásuk, politikustól nevetséges magatartásuk az után, hogy szembetalálkoztak a választók akaratával. Mert nehogy azt képzelje bárki is, hogy komolyan gondolják, hogy azok, akik az összefogás szót skandálták, azok mindahányan a DK ügynökei voltak, hiszen nem hülyék ők, csak erkölcstelenek.

Ha lehetett a tömegből látni, hallani, hogy az MSZP zászlót lengetők, a liberálisok, a változást váró konzervatívok és a DK hívei együtt skandálva követelték az összefogást, akkor ezt a színpadról még jobban lehetett érzékelni, és aki azt állítja, hogy ez csak a DK követelése volt, az egyszerűen hazudik.

Nem lehetett ez kellemes élmény, belátom.

Mert veszélybe került a mutyi, és nem csak az a mutyi, melyet Bajnaival, a szocialisták újsütetű Semjén Zsoltjával kötöttek, hanem az a mutyi is, melyet valószínűleg a háttérben kötöttek mások másokkal, a szebb jövő reményében. Meg is zavarta az érdekelteket ez a helyzet, látszik ez a kapkodáson, az apolitikus húzásokon, a hisztiskurvás toporzékoláson. Amilyen pitiáner módon kirúgatták Kunczét a Klubrádióból, ahogy Gyurcsányt ekézték, amilyen hisztérikusan nyilatkoznak, ahogy csatasorba szólították összes élősködőjüket, amilyen  hülyeségeket nyilatkoznak az összefogással kapcsolatban, az maga az önleleplezés, maga a beismerés.

Beismerése háttéralkuk létének, beismerése az egyéni érdekek előtérbe helyezésének, beismerése az árulásnak. Beismerése a választópolgár lenézésének, a politikai manipulációnak, melynek irányítói feltételezett hitükkel ellentétben nem ők, hiszen ma már ők is csak bábok Orbán kezén. Ha végre tudják hajtani feltételezett feladatukat, a választások biztos elvesztését és Orbán hatalmának legalizálását – az is jó, ha nem, csak éppen szétverik a demokratikus ellenzéket – az még jobb.

Azt mondják mai nyilatkozatukban, hogy lezárták a tárgyalásokat, „a kormányváltó szövetség pedig kizárólag az Orbán-kormány működésének megalkuvást nem ismerő ellenőrzésére, a kormányzati munka konstruktív bírálatára, illetve az emberek gondjaira adott szakpolitikai megoldások felmutatására fordítja energiáit" Ja, meg az ellenzéki alternatíva felmutatására koncentrálnak – ez olyasmi, mint az Úrfelmutatás, felmutatják Mesterházyt, Bajnai csilingel, a választó meg térdrehullva imádja.

Vagy kisnyúl.

Meg a diktatúra konstruktív bírálata… Bakker, mintha csak a liba az őt püspökfalaton lövő vadász konstruktív bírálatát hirdetné – ezek az emberek nemigen tudhatják, mekkora hülyeségeket beszélnek. És azt se nagyon tudják, hogy mit akar a demokrata választó, - aki lehet, hogy ma még maga sem tudja, hogy kit választ, de azt már biztosan, hogy kit nem – és nem lennék meglepve, ha ezt a pártot Szocialista Pártnak hívnák. Gyurcsány ma felkínálta azt is, hogy nem indul képviselőjelöltnek sem, ha egyetlen listát és egy pártelnök-jelöltet állít a demokratikus oldal, de ez sem felelt meg Mesterházy főnökeinek, akik a félreértések elkerülése végett nem a választók, mégcsak nem is a párttagok.

Mesterházy létének ugyanis csak egyetlen értelme van, ez pedig a Fidesz győzelmének biztosítása. Ez pedig csak akkor halálbiztos, ha a monolit Fidesszel szemben szétaprózott ellenzék áll, mert egy egységes ellenzéket a mai állapotok szerint, ha egy cerkófmajom vezet, akkor is van elméleti esélye a győzelemre – erről a Vezér gondoskodott áldásos tevékenységével. Most hirtelen mindenre lett pénz, a maradék baloldali média is megtáltosodott, hirtelen együttműködő partner lett a Táncsics Alapítványból, a politológusok meg egymást félretaszigálva iparkodnak bizonygatni, hogy a legjobb összefogás az, melyből lassan többen maradnak ki, mint akik benne vannak.

Sajnálatos, hogy ide jutottunk, sajnálatos, hogy ide jutottak és sajnálatos, hogy úgy tűnik, fenékig kell ürítenünk a méregpoharat. Talán a Szocialista Párt tagsága tudna ezen a helyzeten segíteni, de ebben azért ne reménykedjünk. Lehet, hogy csak abban a rengeteg fiatalban bízhatunk már, akik ott voltak a Műegyetem Rakparton – nekik talán a politika már nem vallás, hanem az érdekeik érvényesítésének terepe lesz, és ők talán már azt is világosan érteni fogják, hogy mi is az érdekük.

Hát azért ne adjuk fel, ahol nagy a szűkség – közel a segítség, mondják a falvédők, márpedig azokra bölcs dolgokat szoktak ám hímezni!

:O)))