Negyvenöt esztendővel ezelőtt készült el az a színes magyar nagyjátékfilm, amely a Fényes szelek címet kapta. Ennek kapcsán, ezen elfelejtett évfordulón, egy elfelejtett mozgalomra szeretnék emlékeztetni.
A XX. században, 1946 nyarán létrejött egy szervezet, amely esélyt adott a szegény származású gyermekeknek bentlakásos internátus létesítésével. Ez volt a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, közismertebben: NÉKOSZ.
Ez a nemes célú mozgalom megteremtette a tanulás, az értelmiségivé válás esélyét. Hatvanöt esztendeje, 1948 nyarára 158 népi kollégium hálózta be az egész országot, s körülbelül 9500 középiskolás és egyetemista számára nyújtott életre szóló szakmai és közösségi tapasztalatot. Legendás dalukból eredően ők voltak a "fényes szelek" nemzedéke. Büszkeséggel! A NÉKOSZ-nemzedék hatása máig is érezhető, hiszen rengeteg kiváló ember került ki az egykori kollégiumok falai közül, akik meghatározó szerepet játszottak-játszanak a magyar szellemi életben. A sok-sok név közül egy-kettő: Bacsó Péter, Berek Kati, Jancsó Miklós, Juhász Ferenc, Kardos László, Nagy László. Kétségtelenül a magyar népi kollégiumi mozgalom egyike volt a múlt század legsikeresebb pedagógiai kísérleteinek. Szegény, nincstelen fiatalokat karolt fel, megtanítva számukra egymás kritikus-önkritikus formálását, a demokratikus közösségi öntevékenység kezdeményezését, s a hagyományos tanulás keretében még rendszeres nyelvtanfolyamokra is lehetőséget adott. Mindezt teljesen ingyen! Mindez tartott 1946-tól 1949-ig, Európában, a Magyar Köztársaságban. Szeretném hinni, hogy lesz még hasonló - egyszer, valamikor...
