2014-06-15 08:35:35

2003-ban kezdődött az eljárás, aztán felgyorsultak az események, de csak egy ideig tartott a lelkesedése az igazságszolgáltatásnak, mert ma sincs vége az ügynek s ki tudja meddig tart még.

2004 szeptemberében nagy fordulatot vett az egész. A Budai Központi Kerületi Bíróság megszüntette- ügyészi indítványra- Kulcsár előzetes letartóztatását és házi őrizetét rendelte el. Hogy a személyi szabadságot a legsúlyosabban korlátozó intézkedés megszüntetésére miért volt szükség, az nem tudható. Az ügyészi előterjesztés tartalmát nem ismerjük. Tény azonban, hogy a sokszereplős ügyben a vádhatóság nem tartott attól, hogy Kulcsár szabadlábon lévő társaival összebeszélve, esetleges tárgyi bizonyítékok megsemmisítésével az eljárás eredményességét meghiúsítani igyekeznék. Mert ha tartott volna, akkor nem kerülhetett volna szabadlábra a szuperbróker. Nem sokkal ezután, 2005 májusában a házi őrizetet is lakhelyelhagyási tilalomra változtatták, amely sokkal enyhébb korlátozás volt az addigiaknál. Vajon Kulcsár ezt mivel érdemelte ki?

Csak ezután következett a hancúrozó, nagy port felvert ügyészi kihallgatás. 2005 júniusában három ügyész és a védő jelenlétében videóra is vették az eljárást, egy részét a köztelevízióban is bemutatták. Tanszékvezető egyetemi tanárok kritizálták a kihallgatási műveletet, amit ugyan nem tartottak törvénysértőnek, de formahibásnak annál inkább. A jó kedélyű, csevejkihallgatást a korábbi fővárosi főügyész vezette. Ő kérdezett, a gyanúsított pedig mielőtt válaszolt volna, megkérdezte ügyvédjét, hogy mondhatja-e? De ez mára már lerágott csont! Az viszont nem, hogy miért volt szükség három ügyész jelenlétében kihallgatni Kulcsárt, úgy, hogy a felvett jegyzőkönyvet és videokazettát nem küldték meg azonnal a nyomozást végző ORFK- nak ! És vajon miért nem vett részt a kihallgatáson a rendőrség illetékese? A jó ég tudja ezeket, meg az ügyészség! Polt hátán folt.

A vádhoz kötöttség elve köti a bíróságot is. Amit az ügyészség a vádiratban leír, a bíróság azt tárgyalhatja csak. Tárgyalta is, hogy milyen eredménnyel, az már ismert mindenki előtt. A 150 ezer oldalnyi ügyiratot a Fellebbviteli Főügyészség a Fővárosi Ítélőtáblának küldte meg azzal, hogy a másodfokú eljárásban részben helyezze hatályon kívül az elsőfokú bírósági ítéletet. Az indoklás persze nem nyilvános. 2010-ben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság és eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, és új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot (mai nevén: Fővárosi Törvényszéket). Ebben a megismételt elsőfokú eljárásban rendelt ki új tőkepiaci szakértőt a törvényszék. Az meg vizsgálódhat feszt a több mint tízezer tranzakcióban. Húzzák, mint a rétestésztát. Navracsicsot meg a kutya sem kérdezi meg arról, hogy mindez miként fordulhat elő.

Hát így állunk most. A több milliárdos károkozó tíz éve tartó ügyének még nincs vége. Iratismertetés, meg nyári szünet. Mi a megoldás kulcsa ebben az ügyben és kinél van a kulcs? Azt pedig majd elfelejtettem mondani, ki a felelős mindazért, hogy így megy ez nálunk Magyarországon? És ez már nem az első eset! Nem is az utolsó? Kinél van Kulcsár kulcsa, hová tette, eldugta, vagy elhajította?

[Kulcsárt és több vádlott-társát 2008-ban első fokon elítélték, Kulcsárra akkor nyolc év szabadságvesztést és 230 millió forintos pénzbüntetést szabtak ki. 2010-ben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság és eljárási hibák miatt új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot, ez az eljárás még most is tart . Egyébként Kulcsár Attila, a brókerbotrány főszereplője ellen vádat emelt korábban a romániai Bihar megyei ügyészség. Eszerint a magyarországi brókerbotrány főszereplői, Kulcsár Attila és két társa bűnszervezet létrehozásával juttatta 2001 decembere és 2003 májusa között a romániai Bihar megyébe azt a 4,8 millió eurónak megfelelő összeget, amelynek romániai személyek és cégek voltak a haszonélvezői. Érdekes, hogy a a magyar hatóságok kérésére a Kulcsár Attila két társa ellen indított pert 2010. július 2-án Magyarországra helyezték át….]