2015-07-22 17:04:58

Egy populista rendszernek, különösen, ha az jobboldali, központi kérdésként kell kezelnie a magyarság önazonosságának kérdéskörét. Egyik eszköze ennek a kommunikációs látványtervezés, a kirakatba tevés, lássák csak az emberek, hogy a rendszer mennyire szívén viseli sorsukat!

Tusványos egyik állomása annak a nemzeti kirakodó vásárnak, melynek magyarságmegörző rendezvényei közül előkelő helyet foglal el. Az Orbán- kormány látványtervezései közül kiemelkedik a július 21-26-ig tartó Tusványos Szabad Köztársaság című rendezvénysorozat.

Nem szeretnék ünneprontó lenni, ezért előljáróban kijelentem, hogy nemzeti identitásom gránitszilárd, egyértelmű és kikezdhetetlen. Nem magyar anya és román apa gyermekeként jöttem a világra, aki felnőttként magyarnak vallja magát és ma már kettős állampolgárként élvezi ennek a illiberális államépítésnek az előnyeit. Aki román nyelven kényszerült iskoláit elvégezni, melynek során jóvátehetetlen károkat szenvedett anyanyelvének ismerete.

Ezért aztán a tusványosi kirakatrendezés kapcsán az asszimilációról is szót kell ejtenem, mint a látványosságra árnyékot vető helyzetről, mint olyan jelenségről, melyről nem tudomást venni és veszélyeit figyelmen kívül hagyni, több mint nemzetellenes cselekedet, maga az árulás.

Abban talán nincs vita köztem és olvasóim között, hogy nemzettudatunk, hitvallásunk csak jóval születésünket követően alakul ki. Azt mindenféleképpen megelőzi embernek való születésünk és a vele járó méltóságunk. Ez olyan meghatározó sorrend, amely kimondatja velem, hogy az emberi méltóság kategóriája minden esetben megelőzi a  nemzettudat, a nemzeti hitvallás kialakulását, így a magyarság önazonosságának kérdéskörét is, és nem csak időben.

Szeretném látni azt a lévai, palánkai, vagy esztelneki, netán ungtarnóci és kórógyi, esetleg kapcai, de még akár felsőpulyai magyar szülőt is, aki szerelmetes gyermekét tiltja más nemzetiségűvel való szerelembe eséstől, a házasságkötésről már nem is beszélve, arra való hivatkozással, hogy az identitásdudat előbbre való!

Ez a valóság meg az összes velejáró! Tusványos, pedig nem más, mint egy látványtervezett nemzeti kirakodóvásár, identitás zavarokkal. Ahol a kikiáltó azt harsogja, hogy Európa nem Amerika, tehát nem a bevándorlásra épít, és a magyar a huszadik század óta világnemzetté vált, meg ez az egész több mint egy fesztivál.

Van itt minden, mi szem szájnak ingere. Tusványos Szabad Köztársaság plenáris ülése, Kárpát-medencei magyarság seregszemléjének árvalányhajas, bocskai sapkás hetykeséggel éppúgy, mint a süketek párbeszédének felemlegetése, mivel Hargita és Kovászna megye prefektusai, de még Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke is, fülük botját sem mozgatták a látványos Tusványos meghívását illetően. Azaz nem vesznek részt ebben a nagy nemzeti-vásári komédiában. Ők tudják miért, hallgattassék meg a másik fél is alapon.

Láthatsz itt, Magyar Teátrum sátort mocorgó játszóházzal, dajcstomit az internetről, nyelvészt a magyar nemzeti nyelvstratégiai Intézetből, a budapesti főpolgármester helyettes kíséretében, Eger város alpolgármestere is itt van, együtt egy játékszín igazgatóval. Szóval megadják a módját, Vidnyánszkyval (csak így y-al) együtt.

De a fénypont mégis csak a felcsúti pávatáncos jelenése lesz. Hiszen tavaly már ezen a fórumon hirdette meg illiberális állam építését, melyről Merkel asszony csak úgy mellékesen jegyezte meg, hogy ez a kategória számára értelmezhetetlen. Orbán mellett az erkölcsi támogatást Balog Zoltán, a református lelkészi tevékenységét éppen szüneteltető miniszter adja majd meg. Volt idő amikor Iványi Gábor egy keresztelőn, de hiába, változnak az idők!

Egy évvel ezelőtt Magyarország miniszterelnöke így fejezte be tusványosi szónoklatát: Most már csak az a kérdés, tisztelt Hölgyeim és Uraim, de itt a válasz nem engem illet, hogy egy ilyen helyzettől, amikor bármi megtörténhet, félnünk kell-e, vagy inkább ez bizakodással kell, hogy eltöltsön bennünket? Miután a világ mostani rendje nem éppen a mi szájunk íze szerint való, ezért én azt gondolom, hogy inkább gondoljuk azt, hogy a bármi megtörténhet korszaka, ami most előttünk áll, bár sokak szerint bizonytalanságot hordoz, baj is lehet belőle, de legalább ennyi lehetőséget és esélyt is tartogat a magyar nemzet számára. Tehát félelem, begubózás és visszahúzódás helyett bátorságot, előretekintő gondolkodást, ésszerű, de bátor cselekvést javaslok a Kárpát-medencei magyar közösségnek, sőt a világban szétszóródott teljes magyar nemzeti közösségnek. Könnyen lehet, miután bármi megtörténhet, hogy eljön a mi időnk.

Hogy holnapután, szombaton miként fog szólni a végén, ma még nem tudni. A hírek szerint, habonyista körökből már terjed, hogy nagy durranás lesz, akárki meglássa és hallja. Európa orákulumja ismét a színre lép, mondják. De lefogadom bárkivel, hogy a magyar nemzet önazonosságát érinteni fogja minden bizonnyal. Mert az önfényező, hazai plakátrengeteg mellett, a látványtervezési sorban szükség lesz megfejelni a magyarság küldetéstudatát egy-két aprósággal. Figyeld csak meg, így lesz majd, amikor a főpopulizátor szombat délelőtt a nagyszínpadra lép és elszavalja újból illiberális eposzát, némi migrációs fűszerezéssel! Lehet, hogy az utolsót, mert, ahogy ő mondta, eljön a mi időnk!