2014-05-28 21:36:37

A pártjog foglyai

Most komolyan. Komolyan vehetők? Aligha. Az MSZP saját „alkotmányának”, pártjogi berendezkedésének foglya.

A saját alkotmányuk szentségére hivatkozik az EP-választás következményeiről nyilatkozó szinte valamennyi szereplő. Erre hivatkozik Mesterházy, aki szerint az ő félreállítása és az esetlegesen megválasztandó utód kiválasztása megannyi belső szabályba ütközik. A Választmány és a legutóbbi Kongresszus neki az őszi, önkormányzati választásig adott mandátumot. Majd meglátjuk…

E pártbeli alkotmányra hivatkoznak azok is, akik a jelenlegi menedzsment menesztésén munkálkodnak – joggal, de alkalmasint nem „pártjog”-szerűen. Egyesek három hónapra teszik a törvényszerű, alulról-felfelé irányuló tisztújítás időigényét, mások szerint 45 nap alatt megoldható lenne a váltás, megint mások keresik annak lehetőségét, miként volna lerövidíthető a megoldás időigénye.

Ideiglenes ügyvivői testület felállítása is szóba jön sokak szerint, de azonnal felvetik, miként lehet ezt összehangolni a párt alapszabályával?

Csak arra szeretnék rávilágítani, hogy mind a status quo fenntartásában érdekeltek, mind a változást proklamálók hivatkozási és azonosulási pontja egy és ugyanaz: az MSZP legfőbb törvénye, a párt alkotmánya. Alkotmánya, ami egyelőre mindent felülír, egyszersmind mindennek a korlátja vagy gátja. Ami foglyul tart minden elképzelést és minden szereplőt.

Ebből az aspektusból az MSZP alkotmánya ércnél maradandóbb és jobban kőbe vésett, mint az ország Alaptörvénye, amelyet oly sok ízben hivatkozva kritizált az önmagát az ellenzék eddig legnagyobb erejének aposztrofáló erő. Minden, a napokban megnyilvánuló MSZP-s politikus hivatkozott erre, előrevetítve, hogy a változások egyik legnagyobb akadálya maga a pártbürokrácia.

Egy dolgot elfelejtenek. Azt, hogy a zemberek, még a saját szimpatizánsaik, választóik is tesznek, méghozzá magasról tesznek a belső pártjogra! Minden erre való utalást, hivatkozást tehetetlenségnek, impotenciának fognak fel, vagy átlátszó kibúvónak a változás kikerülésére.

Lehidalok. De komolyan. Komolyan vehető egy mégoly szervezett (mondanám: túlszervezett, agyonbonyolított) erő, amely egy „Alkotmány”, de fogalmazzunk egyszerűbben, egy SZMSZ (Szervezeti- és Működési Szabályzat) foglya? Ahol egy már-már fétisként kezelt szabálygyűjtemény az alfája és ómegája mindennek?

Ugye vicces? Szerintem az. Vicces, de egyben szánalmas. Ugyanis miként várható el a változás-változtatás egy olyan párttól, amely egy saját magukra oktrojált okmánytól sem tud szabadulni?

Az Alaptörvény – tudjuk – betonba öntött. De nem megváltoztathatatlan.

Volna kitől tanulni!

- rigi -