Mese a (nem) választópolgárról 2014-04-09 16:17:15
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ország, amit Magyarországnak hívtak. Persze hívták máshogy is, leginkább Abszurdisztánnak, mivel itt minden unortodox módon működött, még a választás is.
Ebben a csodálatos országban, amit a Kárpátok büszke vonulata védett, ahol Dunának, Tiszának egy volt a hangja, itten laktak a magorok, hunok, besenyők, tótok, németek, törökök, lengyelek, osztrákok, cigányok, zsidók, pirézek, irokézek, dakoták, svábok, szlovákok, románok, és még ki tudja hány nép keveredéséből kialakult népcsoport, nemzet, az vala magyarok.
Mivel sokféle népekből állt a magyar nép, ezért semmiben soha nem tudtak megegyezni, és állandóan egymást szekálták, soha nem volt semmi megfelelő, egy dologban tudtak megegyezni... igaz, abban sem!
A történet valamikor a 2014-es évek elején játszódik, főhőse magyar, polgár és átlag. Háza van, de nem az övé, hanem a banké, autója van, de nem az övé hanem a banké, élete van, de nem az övé, hanem a banké, adóhatóságé, televízióműsoroké, a szomszédasszonyé, a "tetves" kutyáé, a hideg söré, és néha a családé. Hősünknek neve is van, böcsületes magyar név, István, de 45 éve csak Pista.
Pista szombaton még úgy gondolta, hogy másnap elmegy szavazni és leváltja ezt a mocskos Fidesz bandát, de közbejött a vasárnap. Reggel ugye későn kelt, mert legalább egy rohadt nap legyen a héten, amikor az ember kipiheni magát! Igaz, Pista másnapokon is későn kelt, mert mióta megszűnt a TSZ, azóta hol volt munka, hol nem, és Pista az utóbbi sok évben kivezette magát a munka világából. Igaz, ezt szögezzük le, nem is hiányoztak egymásnak!
Pista mindig tudta, kire kell szavazni, erre büszke is volt, páratlan képessége volt a győztest megnevezni, ezt az egész kisvárosban elismerték. Pista lelkes tüntetővé vált az elmúlt 8+4 év alatt, mert mindig volt olyan párt, illetve érdekcsoport, aki megfogalmazta Pista vágyait.
Igaz az utóbbi időben az a szégyen is megesett vele, hogy békemenetes táblával ment kormányt váltani, de volt ő békemenetes is, MSZP-s kabátban. Pista született ellenálló és megalkuvó volt egyben, igazi fotelforradalmár. Ami nem zárta ki Pista politikai aktivitását, ami leginkább a megszerezhető relikviák gyűjtése köré korlátozódott.
Volt közös képe az összes politikussal, dedikálva, sőt, büszkén őrzött 2006-ból egy gumilövedéket is. Most legújabb szerzeményében, egy jobbikos pólóban állt délelőtt az utcán, és integetett az ismerősöknek. Később választási vita alakult ki a kapuban több szomszéddal együtt, akikkel megbeszélték, hogy rohadjon meg a Fidesz, el kell menni, le kell váltani ezt a rezsimet, közben elkészült az ebéd.
Ebéd után Pista szunyókált egy kicsit, majd délután határozottan elindult szavazni, de útközben bement a haverokhoz a kocsmába, ahol megbeszélték, hogy a szociknak harmatgyenge volt a kampánya, Mesterházy szart se ér, és úgyis a Fidesz fog győzni, mert elcsalják a választást. Közben Piri, a pultoslány bekapcsolta a tévét, ahol éppen Arsenal meccs ment, és Pistának csak akkor jutott eszébe a választás, amikor este 7-kor átkapcsolta Piroska a királyi adóra a tévét.
Pista eleinte egy kicsit kényelmetlenül érezte magát, hogy nem ment el szavazni, de amikor látszott, hogy Fidesz-győzelem lesz, akkor felkiáltott.
- Na, ezé nem mentem el szavazni, mert tudtam, hogy a Fidesz győz!
Büszkén nézett körbe és a többiek szeméből látta a mélységes egyetértést, hiszen Ők sem voltak, mert minek.
A kisember mindig csak szívni fog, mit számít, az az egy szavazat? Így is, úgy is Orbán maradt volna, akkor meg teljesen felesleges szavazni!
Pista elégedetten ment haza a 42. számú italboltból, ami jelenleg Romantic-bárként funkcionál. Az asszony homlokára nyomott egy sörgőzös puszit, unottan kinyitotta a hűtőt, majd a gyereket elküldte tanulni. Később elégedetten nézte az éjszakai égboltot a teraszról, miközben a jobbikos póló alatt a hasát vakarta. A kutya odasunnyogott a lábához, amit Pista egy halk böffenéssel honorált, majd azzal a jóleső érzéssel indult aludni, hogy ma sem hiába csinált semmit.
Füzessy L. Sándor
|
