Helyi oldalak
Kedvenc oldalam
. Ma Gedeon napja van.

Nemzeti Abszurdkalauz

2013-11-23 18:44:46


„Tizenegy dolog, amit tudni kell, mielőtt Magyarországra utazik az ember” – ezzel a címmel közölt a minap miniatűr útikalauzt a CNN Magyarországról.


Az írást, amely szakít végre a gulyás-Hortobágy-Puskás tengellyel, meglepően jól tudja használni az a külföldi, aki még életében nem járt Magyarországon, és most is csak pár kellemes napot szeretne itt eltölteni. Azok számára azonban, akiket a sors arra ítél, hogy valamivel hosszabb ideig éljenek Magyarországon, elkél még néhány kiegészítő pont. Tehát:

 

 

Tizenegy dolog, amit tudni kell, mielőtt Magyarországra születik az ember

 

1) Ez az az ország, amely 2010-ben, a dicső fülkeforradalom győzelme után új időszámítást kezdett, akárcsak a régi egyiptomiak, akik minden fáraó trónra lépésekor újra kezdték az időszámításukat. Az ország abban is követi a régi egyiptomiakat, hogy látványos eszközökkel kívánja évezredeken át hirdetni „uralkodója dicsőségét”. A korral haladva viszont nem piramisokat emelnek, hanem futballstadionokat – lássuk be sokkal praktikusabb is.

 

A forradalom kirobbantóinak viszont utólag eszükbe jutott, hogy ha sokat hangoztatják, hogy őket forradalom juttatta hatalomra, akkor később esetleg más is kedvet kaphat egy kellemes kis lázongáshoz, és ha már nagyon tele van a hócipője az elnyomott ellenzéknek, akkor így fogják lerendezni a hatalmi kérdéseket. Minthogy ezt nagyon nem tartották volna kívánatosnak, úgy döntöttek, forradalom mégsem volt, sőt, magát a szót is törölni kell. Azóta tehát 2010 tavaszán a „dicső fülke” győzött.

 

2) Ez az az ország, amelynek gránitba vésték az alkotmányát Alaptörvényét. Az kicsit későn derült ki, hogy az egész irdatlan átb….verés, mert a gránit rohad és mállik. A tömbből mára csak egy kupac sóder maradt, már a kutya sem emlékszik, mit véstek bele eredetileg, arra pedig még kevésbé, hogy mit is akartak valójában írni.

 

3) Ez az az ország, amelyet egy olyan, egyetemi koleszban összeverődött baráti kör irányít, akiknek minden szavuk, minden mondatuk a hazafiságról szól, de akik a hazaszeretet olyan ruhadarabbá silányították, amit tetszés szerint fel lehet venni, vagy begyűrni jó hátra, a fiókba.

 

4) Ez az az ország, ahol olyanok dönthetik el a következő választást, akik nem a jelenlegi országhatárokon belül születtek, sőt, akár olyanok is, akik a valaha volt országhatárokon belül sem jártak soha, és nem is szándékoznak járni a jövőben sem. Olyanok, akik számára magyarságuk történelmi ereklye és esetleg egyetlen szót sem tudnak magyarul, ám egy kedvükért kiagyalt törvény értelmében nem csak állampolgárságot szerezhettek egy-két éve, de anélkül is szavazhatnak, hogy ehhez akár csak a karosszékből is fel kéne állniuk. Ezt a törvényt az említett, koleszból verbuválódott haverok agyalták ki számukra, mert azt hiszik róluk, vevők a falvédőromantikára. Az viszont, aki itt született, nőtt fel, tanult, dolgozott, vagy csak akart tanulni vagy dolgozni, de a koleszos brancs megakadályozta ebben, így tehát külföldre menekült – nos, az oldja meg állampolgári jogainak gyakorlását, ahogy akarja. És ha ezt az anomáliát az alapvető jogok biztosának szóvá teszik, az nagy, barna párás szemekkel közli, hogy az ilyen piszlicsáré technikai jellegű kérdések nem tartoznak rá.

 

5.) Ez az az ország, ahol már valamennyi független intézmény élére nagyon is függő és nagyon is hűséges katonákat ültettek, akik évekre, évtizedekre bebetonozva garantálják, hogy a koleszos bagázs zavartalanul sütögethesse az úttörőkolbászt.

 

6.) Ez az az ország, ahol a koleszmaffia nemzetbiztonsági okokból (a hazaárulók ürgebőrbe varrt gyümölcspókerrel továbbítottak üzeneteket a gonosz Európai Uniónak) betiltja a nyerőgépeket, hogy aztán kis idő múltán maguk között oszthassák újra a félkarúrabló-piacot.

 

7) Ez az az ország, ahol a kereskedőket nem középiskolás fokon szívatják, csak hogy a pénztárgép-bizniszben nyomuló ismerősök is vehessenek maguknak egy görög szigetet. A határidőket hasraütés-szerűen módosítják, típusokat engedélyeznek, majd miután a kereskedők úgy gondolják, teljesítették az állam iránti kötelezettségüket, az illetékesek röhögve visszavonják a típus engedélyét. A kereskedő agyfaszt kap, a könyvelője felvágja az ereit, és a pénztárgép forgalmazója is leharapja az asztal sarkát, hiszen saját magának is azt a gépet rendelte meg, aminek az engedélyét visszavonták. És ez az az ország is, ahol a nemzetgazdasági miniszter lazán kiköpi fogainak kerítése mögül, hogy a hipermarketeknek nem kell bezárniuk, ha nincs online pénztárgépük. Nyitva lehetnek, úgy, mint egy múzeum. Bemész, körülnézel, és nem vásárolsz. Ennyi.

 

8.) Ez az az ország, ahol a szegénység olyan méreteket ölt, hogy az emberek megverik egymást egy áruház prospektusáért, csak hogy megtudják, hol olcsóbb a csirkefarhát, mert képesek 20 forintos különbség miatt három különböző helyen vásárolni. Nem azért mert ez a hobbijuk, hanem mert számít. És ezeknek még legalább van. Akiknek még ennyi sem jut, azok már a prospektust is hiába nézegetik. Esetleg hazaviheti a gyereknek, megmutatni: nézd fiam, az ott a kenyér, legalább képen lásson olyat szerencsétlen.

 

9.) Ez az az ország, ahol a „mutyi” szó lassan gyakrabban hangzik el, mint az, hogy „megszűnt a munkahelyem” – pedig az nem kis teljesítmény.

 

10.) Ez az az ország, ahol akkor sem lehetsz apolitikus, ha egyébként az vagy. Ez az az ország, ahol pártkérdés lett a bevásárlásból, mert ha narancsos vagy, akkor ott vásárolsz, ha nem, akkor átmész a túloldalra. Ez az az ország, ahol a villamoson már nem veszed elő az újságodat, nehogy leköpjenek miatta. Ez az az ország, amelynek gyönyörű fővárosában nem léphetsz ki az utcára hétvégén, hogy legalább egy tüntetésbe ne botlanál bele. És ez az az ország, ahol ha kidöntenek egy szobrot, senki nem arra gondol, hogy a 24 éves hülyegyerek bepiált, állatkodott egyet a kocsival, és egy szerencsétlen manőver után lefosta a bokáját, mert marhaságot csinált, majd, mivel esze ágában sem volt megvárni a szondáztatást, lelépett. Ebben az országban már senki nem gondol egyszerű, hétköznapi, emberi dolgokra, mert mindenkit arra idomítottak az elmúlt három évben, hogy a terror, a kirekesztés, a gyűlölet az, ami normális, megszokott, hogy félni kell mindentől és mindenkitől, hiszen ahol könyvet égethetnek a 21. században, ott szobrot miért ne dönthetnének.

 

11.) És ez az az ország, ahol mindenki változást akar, ahol mindenki hős és forradalmár, ahol erről beszélni lehet, ahol mindenki tudja a megoldást, ahol a fotelből és a kocsmaasztal mellől váltják meg a világot, és ahol ennek folytán nem is történik semmi. Ahol a lelkesedésből maréknyi sem marad a cselekvésre, ahol az a jelszó, hogy „mindenki hülye csak én vagyok helikopter”, ahol senki nem lát tovább a holnapnál, ahonnan a félelem kiölte az őszinteséget, és ahol az összefogás csak álom.

 



Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Napjainkban egyre több alternatív, környezetbarát fűtési technológia és berendezés közül választhatunk. Ha egy...
Bővebben >>