2015-05-18 09:24:12

Minden negatív kampányok atyjával, Arthur J. Finkelsteinnel csak beszélgetni szokott a kormányfő, mondta cinikusan a testőrféle, miniszterelnöki sajtóiroda vezető. Persze mindenki tudja, hogy Finkelstein az nem Frankenstein, de akár lehetne is, különösen azóta, hogy összebútorozott Habonnyal, egy céget alapítva Londonban. Nyilván nem habokra, mivel mindennek oka van, ezért joggal kérdezhetné bárki, hogy miért éppen ott és miért éppen ők ketten, de legfőképpen, hogy miből, már ami Habonyt illeti.

És hogy a Századvég című képződménynek mindehhez mi köze, azt lehet találgatni, miként azt is, hogy miért éppen az egyik főlakáj politikai elemző, Lánczi Tamás lett ennek a londoni Danube Business Consulting Ltd. politikai tanácsadó Habony féle cégnek az ügyvezetője. De hát a dolgok összefüggenek.

Nem is ez az érdekes most, hanem inkább az, hogy kivel szokott még beszélgetni Finkelsteinen kívül a mi nagy nemzeti stadionhuszárunk, csak úgy mellékesen és ingyen.

Járt már ő egyébként beszélgetni a San Martino villában is, dumcsizni Silvióval, aki persze már nem kormányfőként fogadta, hanem az ellene kiskorúval folytatott fizetős szex okán indult eljárás miatt a hírnevét is megtépázott haverként, egy kis baráti csevegésre invitálva pávatáncost. Hogy miről lehetett szó az ungabunga partik helyszínén kettőjük között, azt az olvasó fantáziájára bízom, mint ahogy azt is, hogy a magyar kormányfő nemzetközi tekintélyének mennyire használt ez a találkozó.

Az pedig, hogy a helyszín kiválasztása szándékos volt-e, vagy véletlen ki tudja. De sokatmondó lehet, hogy ebben a volt kolostorépületben tartotta a hírek szerint Berlusconi azokat a ledér összejöveteleket, amelyek egyikén 2008-ban állítólag egy kiskorú prostituált is részt vett, és emiatt őt hét év börtönre ítélték, de aztán másodfokon, isten tudja miért felmentették. Hét év után a felmentés több mint érdekes jogi értelmezésekre adhat lehetőséget.

A mi nagyeszű pávatáncosunk is tudja ám, hogy kihez és hová kell menni egy kis baráti csevejre.

Ilham Alijevvel is naná, hogy jókat beszélgetett a miniszterelnök, ennek eredményeként ki is adta neki hőssé nyilvánításhoz a baltás gyilkos Safarovot. Persze, arról egy szót sem ejtettek, hogy beszélgetőtársa országában az elnököt és rendszerét kritizáló újságírókat ütik, verik és bebörtönzik. Az azeri elnök még azzal is dicsekedett, hogy Orbán már kétszer járt nála, nyilván akkor is jókat dumálhattak, egy húron pendülőknek van miről, főleg ha két autokrata összejön.

Beszélgetett még Orbán többször Eleni Kounalakis volt amerikai nagykövettel is, bánhatja, mint a kutya, ki hetet kölykezett, hiszen az nemrég megjelent könyvében, a Madam Ambassador Three Years of Diplomacy, Dinner Parties, Democracy in Budapest (Nagykövetasszony. Három év diplomácia, vacsora, demokrácia Budapesten) nem éppen hízelgő módon ejtett szót róla. Különösen visszataszító volt hallani, ebben a ragyogó visszaemlékezésben ennyi idő után éppen Orbán szájából azt, hogy „a bolsevik milliárdosok mindent elloptak”. Egyéb süketeléseiről már nem is beszélve.

A 320 oldalas, angol nyelven megjelent könyvben - melyben a volt nagykövet asszony részletesen ír budapesti éveiről és arról, hogyan látta a magyarországi politikát - a magyar–amerikai viszony alakulásáról szóló részeit az Index ismertette.

A könyvajánlás szerint Németh Lászlóné, az Orbán-kormány volt nemzeti fejlesztési minisztere azt mondta a nagykövetnek, hogy hetente találkozott Orbán Viktorral, ahol eldöntötték, kik nyerhetnek pályázati pénzeket.

Ez azért már nem semmi, ez már döfi! Orbán ezek szerint másokkal is jól elbeszélgetett. A csókosok így lettek aztán kövérre hizlalva anyagilag. Mert beszélgetni kellett azért, hol ezzel, hol azzal, hogy utána dőljön a lé a mangalicás felcsútinak éppúgy, mint a borászatba invesztáló, eddig tett szolgálatukért, jutalomként vissza nem térítendő állami támogatásban részesülő vazallusoknak, új földbirtokosoknak, szerencsejátékos kaszinósoknak, pirospont pöttyös hátsó feleket fényesre nyalóknak!

A DK most az előzőek miatt feljelenti a pávatáncos felcsúti, nagy nemzeti mélymagyar stadionhuszárt. Sokan humorra vették a figurát, mikor ez szóba került. De lenne-e vajon az EU csalási hivatalán és a milánói ügyészeken kívül olyan szervezet, amely képes lenne Orbán viselt dolgainak a végére járni? Mert nem ártana megtépázni végre ennek az önhitt figurának kivagyiságát, helyre téve egyszer s mindenkorra téveszmés, ragacsos, populista vattacukorba mártott autokrata illiberalizmusát! Ezen próbáljon valaki humorizálni!

Orbán szerint az a törvényes rend, hogy végső soron ő dönti el azt, hogy ki nyer pályázatot és ki részesül a jóban, mert ez így volt korábban és így van ez ma is. Nix ugri bugri, ez a törvényes rend! Polt Péter is bizonyítja, a hétszentségit ennek a világnak!

Hiszen lószar az a sok duma a demokráciáról, mondta volt Magyarország miniszterelnöke a leköszönő amerikai nagykövettel, Eleni Kounalakissal történt utolsó találkozásakor.

Terjessze csak bátran, írásommal egyet és nem egyetértő minden olvasóm, ha cikkemet nem is, de ezt az egy mondatot legalább osszák meg mindenkivel! Szép hazánk, büszke nemzetünk kormányfője akkor is csak úgy egyszerűen beszélgetett!