2018-05-19 16:51:59

Az ellenzék bukása, amit szajkózunk, csak részben igaz. Hisz „hozta” a szavazótáborát, ami ebben a választási rendszerben kevés. DE még ez is féligazság, Európa szerte ilyen rendszerek vannak. Sőt, van ahol a Fidesz még ennél is jobban nyert volna. A „csalás” említése nem azt jelenti, a választási rendszer az oka mindennek, hanem a rettenetes kormányzati túlsúlyt az információ sztrádán és a közpénzen folytatott pártagitációt, ami szinte behozhatatlan előnyt jelentett a kormányzópárt javára. Jelen van  társadalmunkban  bizonyos Stockholm-szindróma is, amikor a rabok elkezdenek fogvatartójuktól érzelmileg függni. Kiszolgáltatottságukban, a hatalomtól várnak el biztonságot a nyomorgók, még ha rabságban is. Erre jó példa a falvak eredménye. De ez a megkésett konklúzió mellékvágány csak az írandómban, a gondolataimban. Szükséges, hogy tudjuk, mi az a váz, amin himbálódzik az ellenzék.

A választások alatt a kampányban nem sokat lepődtünk meg, hozta mindegyik párt a formáját. Az MSZP és a DK, mint a kormányváltás motorja, úgy  viselkedett. Holott, az első jóindulattal nagypártnak, a második erős kispártnak mondható, mindkettő stabil szavazóbázissal. De rég nem az a  forma, együtt se, amire rá tudnánk tapasztani a kisebb pártokat, kormányváltó erőnek. A kisebb pártokat soha nem értettem. Miért egyszerűbb ezredik pártot létrehozni, pláne ha nagyjából hasonló párt már létezik, a konszenzus helyett. Erre legjobb példa a PM és az LMP, ami nyugodtan élhetne egy pártban, maximum állandó nyomásgyakorló konszenzus kényszerével, platformok létrehozásával. A megalkudni képtelen gondolati közösség, csakis kispártokat tud eredményezni. Azok a nüánsznyi különbségek, ami egy homogén közösségben is létező, másképp nem tud egy telken maradni. Ezt egykor hiányoltam az SZDSZ-ben is, majd az MLP-ben. Mert a különböző érdekcsoportok, már az alakulás pillanatában feszítették a szervezetet. A liberális közösség 2008 óta tartó agóniája is ezzel magyarázható számomra.

Visszatérve a gondolatra, ami még mindig nem öltött testet, nagy nehezen kialakult a következő 4 év parlamenti ellenzéke, átülésekkel. Létrejöttek a frakciók és azt gondoltuk, az előadásra minden kész van. Pár napig nem figyeltem a politikát, csak felületesen olvastam a hírt, ami ezzel a tákolt és foltozgatott ellenzékkel történt. Miután már minden eldöntöttnek látszott, kiderült Bősz Anett, az MLP, MSZP-PM  listán bejutott liberális politikusa, elhagyja a PM frakcióját, ezzel annak létét kockáztatva. Hogy egyébként az MLP milyen taktikai megfontolásokból kapott tuti biztos befutó helyet, azt nem tudom értelmezni, de politikai korrektségből, ezt soha nem támadtam. A legkisebb gond Bősz parlamenti helye, úgy gondoltam, most akkor „rajta kislány, bizonyítani tudsz”. Véleményem az volt, amit meg is írtam neki, emlékezzen Mécs Imre MSZP frakcióban végzett munkájára, ami a legtermékenyebb képviselői munkásság volt. Így ha most „vendég” is a PM frakcióban, összpontosítson arra, hogy ez egy lehetőség és hasznos lehet.

Hogy a PM frakciója ezzel veszélybe került, annak ellenére, hogy Burány, aki sokkal ikonikusabb alakja a szocdem közösségnek, mint például Anett a liberálisnak, meghozta az áldozatot, zavart kelt, hogy mit is gondoljon az ember. A szocialista politikus saját családja asztalától állt fel és ült át, ráadásul egy olyan frakcióba, ami sokkal liberálisabb, mint az ő értékálló baloldalisága. Ennek fényében letaglóz a bejelentés és nem tudom elképzelni, milyen reakciót várnak a nyilvánosságtól az MLP-ben. Mert az anyagi dolgokra való hivatkozással spékelt öntudat, az marha gyenge … sőt, a kettő keveredve, kimondottan negatív. Az MLP, aki egyébként egyedül minimálisan se jutott volna be a Parlamentbe, ahogy az Együtt, egy képviselővel (ő is beült valahová, na de az Együtt megszűnt), sokféleképpen dönthetett volna a választások előtt. Ami sokkal elfogadhatóbb lett volna és tisztességes. Különösen a mostani események tükrében. 

Egyrészt elindulhattak volna egyedül.. ahogy sok kispárt tette. Akár még vissza is léphettek volna, ahogy sok kispárt tette. Listával indultak volna és vagy sikerül, vagy nem. Az Együtt, Momentum, MKKP ezt tette. Igen, nagyon nagy veszélye volt, hogy milliókat buknak, ahogy az Együtt-tel ez is történt. Az MKKP, aki ráadásul a kampánypénzek 95%-t közhasznú dolgokra „tékozolta el”, azt is megélhette volna, hogy a kormány helyett megtett közösségi szolgáltatások árát még saját zsebből fizethetik is ki. Az Együtt tagjai, ha a közösség nem fog össze, egész életükre eladósodtak volna, teljes egzisztenciális nyomorba és ráadásul még a gyerekeik is. De bevállalták. A Momentum, vállalva, hogy a választáson neki marha sokat jelent az, ha visszavonja a jelöltjeit, pláne pártépítés ideje alatt, szintén bevállalta. Az MLP ezzel szemben, szépen beleült egy üzembiztos autóba és kapott egy marha nagy hátszelet ahhoz, hogy gyakorlatilag nulla kockázattal képviselőjük legyen a Parlamentben.

Kötődésem volt az MLP-hez, hisz 2008-ban visszatértem az elődjébe, az SZDSZ-be, hátha tudok valamit segíteni. Ismerem a tagjait, vezetőit. Van véleményem és sértettségem is, de mindig megpróbáltam higgadtan kezelni azokat és személyes negatív érzéseimet a közvélemény előtt nem hangoztatni. Mert a politikai ilyen, sokszor marha nagy önfegyelem kell. Személyes okokból nem veszélyeztethetünk képviseletet, ami embereket tud megszólítani. MOST, pláne nem. Ehhez képest a véleményem az, hogy amit most az MLP tett, az nem tisztességes. Még akkor sem, ha mondjuk, igazuk van az anyagi dolgokkal kapcsolatban. A PM mennyire nem kompatibilis a liberális gondolatokkal, nem tudom. DE ezt akkor kellett volna átgondolni, amikor valaki egy MSZP-PM listán elfogad egy biztos helyet. Nem tudom minimális szinten sem erkölcsi, vagy politikai indoknak elfogadni, amit Anett mondott. Nem a jelen miatt, hanem amiatt, ahogy ez a helyzet kialakult. Ahogy egyáltalán, ő parlamenti képviselővé vált.

Nem tudok nektek mást mondani, kedves volt harcostársaim: Sajnálom, emberi érzelmeim vannak sokatokkal kapcsolatban. Ez lehet rossz, vagy jó.. vagy megbocsájtó. Volt, amikor tűzbe mentem volna Fodorért. Ma már abban se vagyok biztos, hogy akkor tisztán láttam. De a mostani helyzetről csak egy véleményem lehet. Ez inkorrekt és politikailag megbocsájthatatlan. Innen nincs út semerre, mert ez totális erkölcsi megsemmisülés. Örülnék, ha valaki tudna olyan indokot mondani, amitől szebb lesz a történet. De kétlem, hogy lehet.

utórezgés: közben olvasom Gábor nyilatkozatát, legyünk korrektek , vegyük ezt is figyelembe. DE az az igazság, oly sokszor mondtam azt, ne a rosszat feltételezzük. Ezt mondtam 2014-ben is, amikor elleneztem az MLP listára kuncsorgását az MSZP-vel.  El is váltak az útjaink az akkor formálódó MLP-vel és ezt tudomásul vettem. OKé, elfogadtam, én vagyok menthetetlenül naív. De ezt a végtelenségig nem lehet mondani. Fodor Gábor nagyon jól ismeri a politika részvevőit. Tudta, kikkel állapodik meg. Ne játsszunk már szűz lányt a bordélyházban, mert egy idő után unalmas.