Shit Iron Mushroom 2014-07-31 13:18:15
Shit Iron Mushroom… Leánykori nevén: szarvasgomba.
Könnyekkel átitatott papír zsebkendővel a kezemben néztem az RTL kertévé minapi híradójának egyik szegmensét, ahol is egy magyar vállalkozó a fent nevezett kulináris csemege egy kapitális példányát vitte – nem kis médiafelhajtás kíséretében – ajándékba a földművelés ügyes (ügyi) miniszterének.
A nemzeti érzelmektől fűtött férfiúi honkebel súgta a vállalkozónak, hogy ezzel a több, mint egymilliót érő, konyhafőnökök álmaként is aposztrofálható ínyencséggel ne a piacra, hanem egyenesen a magas minisztériomba siessen. Ott van az ilyesminek a helye manapság, az magyar emberek az magyar ország-kenyeréhez szánt búzatonnák mellett. Talán ebből is hungarikumot csinál majd a minisztráns, a karcagi birkapörkölt méltó párjaként.
Az ember lelke – valljuk be – szárnyra kap az ilyen hírek láttán. Van még nemzeti önérzet, létezik még honfiúi büszkeség, a haza oltárára helyezett önzetlen, nép-nemzeti pántlikával átkötött, példaértékű adomány.
Csöndben, és töredelmesen merem csak bevallani: az én lelkem, fájdalom, nem ilyen rugóra jár. Miközben nézem a megható képsorokat és hallgatom a hírnek álcázott, mégis pátoszos és magasztos eszmékről folyó tudósítást – nos, bennem újfent megszólalt a szkepszis kisördöge. Pedig hányszor megmondtam már neki, hogy legalább az ilyes felemelő pillanatokban fogja be azt a kénköves pofáját.
Szóval, ez a kisördögöm azt kezdte mondani, hogy tulajdonképpen itt nem az van, amit látok, hallok. Mondom neki, hogy most mi van? Aszongya erre a kénköves: ez a vállalkozó tulajdonképpen nem annyira nagylelkű, mint amilyennek látszik, inkább megfontoltan számító.
Egyfelöl, remek reklámot csinált magának a magasztos legföldügyibb nagyember és stábjának áldásos közreműködésével, az ismeretlenségből a média reflektorfényébe repítve magát és a shit iron-t. Hogy az örökkévaló emlékezet édes ízéről most ne is beszéljünk.
Másfelől – mondja ez a pokolfattya – lehet, hogy ez az ízig-vérig magyarember jó üzletet csinált. Befektetett. Mert igaz, hogy most leadott egy hatnullás értékű szarvas-gombát, ám meglehet, cégével majd hamarosan indulni fog a magastekintetű miniszterség által kiírandó pályázaton, ahol az összeg szintúgy hatnullás lesz, de nem egyessel fog kezdődni.
És ugyan, mely miniszteriálisság fogja tunni és akarnyi megtagadni a pályázati győzelmet egy olyan vállalkozástól, amelynek – mint láttuk – a haza üdve előbbre való, mint a gyorsan pénzzé tehető „fekete arany”?
Erre mondják Pesten, hogy „ügyes”. Én meg csak annyit tennék hozzá: „Shit”.
- rigi -
|