2013-12-21 08:33:43

Ringatózik a hajó a Bermuda-háromszögben, a hídon áll a kapitány, mellette a fedélzetmester.

A kapitány buzgón kiabál a szócsőbe: teljes gőzzel előre! - a gépházban a fűtők érdeklődve hallgatják az óbégatást. Csodálkoznak, hiszen az utolsó kikötőben éppen a kapitány adta el a hajó összes maradék szénkészletét, nincs mit a kazánokba lapátolni. Nincs pénz szénre, nem is vesz senki, ezt a kapitány rezsicsökkentésnek hívja. Nem ég a tűz, már a kabinok felaprított berendezései is elhamvadtak, elfogyott az élelem, a matrózok az ágyukon haldokolnak, aki még járni tud, az vadul fosztogat – nagy kár, hogy az értékpapírokat nem lehet megenni.
Az elsőtiszt egy csapot teker vadul, felette tábla: fenékszelep, mielőtt kinyitod, vedd fel a mentőövet!

A Magyarország nevű hajó egyhelyben áll, csak a kapitány hangja és valami csendes bugyborékolás hallatszik a ködben, a kapitány az elsőtisztet dicséri, gyors munkája okán. Kezében egy hajszárító, azzal biztosítja a menetszél illúzióját, arcát a légáramba tartva büszkén hirdeti: haladunk!

Egyre idegesítőbb a helyzet, egyre pofátlanabb a kormányzat, egyre kártékonyabbak azok a maffiózók, akiket valamilyen téves beidegződéssel közjogi méltóságoknak hívunk, mellesleg már csak bánatosan röhögünk a dumájukon mindahányan.
Minap például az Országgyűlés elnöke futtatta az eszmét, miszerint a devizahitelesek ügyében gyáva döntést hozott a Kúria.

Kultúrállamokban az ilyesmi elképzelhetetlen, ott a bíróság döntését egyetlen másik hatalmi ág képviselője sem szokta kommentálni, hiszen a demokratikus jogrend alapja az a megegyezés, hogy a bíróság döntését a társadalom minden szereplőjének vita nélkül el kell fogadni.
Nem így nálunk, ahol a végrehajtó hatalom feje éppúgy, mint a törvényhozás első embere jogot formál arra, hogy belepofázzon a bíróságok dolgába, ha nem tetszik nekik egy ítélet.
Merthogy a Kúria legutóbbi döntése nem tetszett nekik, mert nem oldotta meg helyettük a devizaadósok problémáját, nem hárította a bankokra az adósok terheit, ebből kifolyólag nem lehet most két féltéglával verni a mellüket a választási kampányban.
Hallatlan impertinencia, a bíróság nem mondta ki a sokévezredes jogelvvel szemben azt, hogy a szerződéseket nem kell betartani, hanem érvényben tartotta azokat.

A parlament elnöke egyébként jogvégzett ember, de mégcsak bírói szakvizsgája sincs, így aztán a konkrét ügyben - szakmai szempontból - csak a szél himbálja az állkapcsát.
Azt mondta, hogy „nem szabad elfeledkezni a bankokról, amelyeket az extraprofit hajt, és tulajdonosaikról, akiket az mozgat, hogy mennyi pénzt szivattyúzhatnak ki Magyarországról, és mindegy nekik, milyen áron.”
Kövér László azt is mondta, hogy az igazságszolgáltatás tagjai példát vehetnének a környező országokról, ahol a hasonló ügyekben a bíróságok a saját polgáraik oldalára álltak, nem pedig az idegen kézben lévő bankokéra.
Azt gondolom, hogy ha a demagógia fájna, akkor ezek a Rákosi-érát idéző szavak nagy üvöltésekhez társítva hagyhatták volna csak el a nagybajszú demagóg száját.

Amúgy még csak igaza sincs, hiszen egy bank nem abból él, hogy a megszerzett hasznot kivigye az országból, hanem abból, hogy a betétesei tőkéjét úgy helyezze ki, hogy annak eredménye megfelelő hozadékot biztosítson számukra, a bank ugyanis hitelt árul azoknak, akik pénzszűkében vannak.
Nem, nem a szegényeknek, hanem azoknak, akiknek valamely céljuk eléréséhez nincs elegendő mobil tőkéjük, viszont van fedezetük arra az esetre, ha hiteleik visszafizetésével bármilyen okból gondjaik lennének.
A bank elsősorban betétesei pénzére vigyáz, míg az adós vigyázzon a saját pénzére – és ez így a helyes, jótékonykodást meg a Máltai Szeretetszolgálattól lehet várni, de ettől a szervezettől is csak módjával…

Ha Magyarországon lenne megfelelő befektetési lehetőség, akkor a bank dehogyis vinné ki a pénzét, sőt, ha kell, még hozna is be tőkét, de a befektetések ügyét a Házelnök Úr szerelmetes haverja már régebben elcsellózta.
Ki az a marha, aki a jelenlegi viszonyok között ide tőkét mer hozni, vagy akár csak tárgyalni is róla egy Sukoró vagy egy Sávoly ismeretében, a bankok megnyomorítása és a különféle brutális einstandolások után?
Ki merne pénzt hozni egy olyan országba, ahol a kormány mindenhez hozzápiszkál, amiben pénzt lát, ki hozna pénzt oda, ahol a kormány egy szövetkezeti tulajdonban levő bankot lazán átjátszik baráti kezekbe?

Így aztán azon siránkozni, hogy a bank kiviszi a nyereségét az országból, minimálisan is nevetséges, kapitalista körülmények között pedig egyenesen szánalmas.
Azt is elmondta a nagyeszű politikus, hogy a "posztkommunista-balliberális" kormányok bűneként Magyarországon nincs magyar tulajdonú bankszektor, és az ország ki van szolgáltatva a nemzetközi bankvilág kényének-kedvének.”
Na, ilyet normális ember nem nagyon ejt ki a száján, ugyanis az tudja, hogy bankot alapítani nem elszántság, hanem pénz kérdése, és aki belegondol, hogy az OTP nincs benne Európa legnagyobb bankjai között, az tudja azt is, hogy ehhez nálunk hiányzik a tőke.
A nép fülének persze kedvesen hangzik az ilyen baromság, másrészt pedig egy banknál nem a tulajdonos nemzetisége számít, hanem a rendelkezésre álló, kihelyeztető pénz, meg a betétállomány.

Amúgy természetesen voltak az országban tisztán magyar tulajdonú pénzintézetek is, Takarékszövetkezeteknek hívták őket, megmentésük éppen folyamatban van, éppen most kerül haveri zsebekbe a színmagyar betétesek pénze feletti rendelkezés joga, szerintem a joggal való visszaélés segítségével.
Szóval, a pénzügyi szektornak annyi, a takarékszövetkezetek bamba népe meg beengedte a „csakegypohárvizet” kérő tolvajt a lakásába, de még nem vette észre, hogy kifosztották.
Az Orbán Viktor Tanyabokor Ócsán fél házzal megy, a devizaadósok meg várják a csodát, és annak bekövetkeztéig – biztos, ami biztos - nem fizetnek.

Naponta köpik szemen a jogállamot és ezzel az állampolgárokat ezek a félnótás tolvajok, akikkel kapcsolatban nem azt kellene találgatni, hogy lesz-e kétharmaduk, vagy nem, hanem azt kellene találgatni, hogy harmadolják–e majd a büntetésüket?
Ennek lenne értelme, meg naponta elmondani, hogy ha ránk szavaztok, visszavesszük a földbérleteket és igazságos pályáztatással osztjuk az állami földeket újra, meg kinyitjuk a dohánypiacot ismét, kivizsgáljuk a kiemelt adózókkal kapcsolatos vizsgálatok ügyét.
Visszaadjuk az elrabolt magánnyugdíj-pénztári pénzeteket, a demokráciát, a jogállamot.
Ha kell, megtanítjuk azokat, akik erre rászorulnak, hogy hiába hívják az abc-t cba-nak, ez kevés ahhoz, hogy törvényfelettiek legyenek.

Megszüntetjük a holtig tartó kinevezéseket, kivizsgáljuk egyes állami vezetők vagyonosodását, elkezdjük helyreállítani a Rendőrség tekintélyét és a közrendet.
Visszaállítjuk az önkormányzatiságot, a választók demokratikus intézményeit és demokratikus jogait, megszüntetünk egy kazal titkosítást,  ügynöklistáktól (inkluzíve az egyházi ügynökök listája) a közpénzek felhasználásáig,  mert jogotok van tudni, mi folyik körülöttetek!
Aztán két év múlva kiírjuk a választásokat és a pártok elindulhatnak, még a Fidesz is, kivéve azokat, akiket eltiltottak a közügyektől. 

Kaptok új, igazságosabb adórendszert, mely a jövedelmekkel arányos terheket jelent, a gyerekesek adójóváírás helyett családi pótlékot, és mindaddig beszüntetjük a nemzeti színekre festett égigérő rézfánfütyülők telepítését, mindenféle templomok meg Makovecz tervezte gyufavárak építését, ameddig egyetlen éhező gyerek is van az országban.

Már csak az a kérdés, hogy többre akarunk e menni, vagy tönkre.
Van a demokratikus oldalon vagy száz ember, akik kezében ott a döntés lehetősége, no meg a felelősség is.

Vajon érzik ezt?  

:O)))