PuPu

A blogger összes blogja ( 585 ) írás

Új magyarok és újmagyarok

Igaz, Semjén az egymillióba a már eddig megtérített magyarokat is beleszámította, de ne kicsinyeskedjünk, inkább csak csodálkozzunk, hogy mitől lesznek a határon túli magyarok új magyarok, mikor ők eléggé régen magyarok már.

Kivéve a lovasprédikátornak, ő szereti személyesen magyarrá avatni őket, legyenek csángók, székelyek, a néhány maradék szász - legújabb javaslata szerint a ruszinok is lehetnének magyarok.
Nem is butaság, az a banda, amelyik már kreált polgárokat is a hatosztályos suttyókból, kreálhat a ruszinból is magyart, éppen ennyi erővel.

Persze, csak a harmadik cujkáig, mert akkor csángóink, székelyeink átlényegülnek magyarból magyarabbá, és innetől kezdve szégyellje a pofáját a többségi nemzet, akinek volt pofája kikerülni a kisebbségi létet.
Tulajdonképpen az optimális megoldás az lenne, hogy az ország üresen maradna, a lakosai – egy-egy féltéglával aktatáskájukban - mind-mind kiköltöznének a környező államokba - Kamcsatkáig lehetne hallani a dübörgést, mikor öntudatos népünk a féltéglákkal a mellét veri.

Valamelyik rettenetesenhülye képviselő felvetette, a Felvidéken és a Kárpátalján a túl sok cigánygyerek miatt kevés a magyar tanuló a magyar iskolákban.
Bakker, ez tutifrakón azt hiszi, hogy a gyereket a gólya hozza, és ha a magyar esténként nem rakja rendbe az asszonyt, akkor az azért van, mert pitykézés helyett töpreng. 
Azon töpreng, hogy a Gazsi hogyan gondolja, hogy reggel is meg este is megműveli a rányit, demegmég délben is, ha módja van rá, márpedig a sok elfoglaltságától miért ne lenne módja?
Ha már ebéd nincsen, valami kis öröme csak kell, hogy legyen, nemde?
Meglátjátok feleim, házhoz jön még ide Erdély meg Koszovó...

Mindenesetre a buzgalom indokolt, mert az új magyarok ugyan felveszik az állampolgárságot meg a magyar nyugdíjat, de nem hülyék, hogy ide is költözzenek és megint átéljék, amit egyszer a Kondukátorral meg a mérnök-akadémikus asszonnyal már átéltek, - jobb a  békesség, de ha már elindulnak, akkor egy lendületből elmennek Münchenig.
Úgyhogy ide fia lélek nem jön, a maximum, amit a határokon túlról kapunk, az az aktatáskás turizmus befelé tartó mozgása a levelekkel, melyekben a szavazatok vannak, melyek fejében majd négy évig ugyanezekben az aktatáskákban megy a lóvé kifelé, a hülyének is megéri.
A legnagyobb kibabrálás az lenne, ha hirtelen minden állampolgárunknak ide kellene költözni, ami – lássuk be – azért nem egy utópia, laktak errefelé már vagonban kitelepített magyarok a Keletiben meg a Nyugatiban néhány évig…

Ellenben a régi magyarok meg ballagnak kifelé az országból.
2018-ra az ő számuk is eléri talán az egymilliót, így aztán mi is elmondhatnánk azt, amit az egyszeri határőr: egy határsértő ki, egy határsértő be, országlétszám teljes, - már, ha lenne aki bekéredzkedik a pakisztániakon kívül.
Szóval, szerintem Semjén rettenetes hitbuzgalma semmit nem old meg, sőt, inkább csak a problémákat termeli. Egyrészt elhiteti a nép ostobább kétharmadával, hogy ezzel a cirkusszal most akármilyen tekintetben előrébb vagyunk holott dehogyis.

 

Külhoni magyarjaink természetesen a szülőföldjükön élnek, dolgoznak, ott növelik a GDP-t, ott adóznak, ide nem jut belőlük gazdasági értelemben semmi.
Még ha át is jönnek a mezőgazdasági idénymunkák idején, azzal is csak a problémáinkat szaporítják, mert minden egyes szakképzetlen munkás egy anyaországi elől veszi el a munkalehetőséget, amit persze nem lehet nekik felróni, de ettől a tény még tény marad, és az is tény, hogy ez nem mindenkinek tetszik.

Amúgy pedig az ország ott tart, hogy a nép közel harmada szó szerint éhezik, a gyerekek tízezrei maradnak étel nélkül, ilyenkor az állam dolga az lenne, hogy a problémát súlyának megfelelően kezelje, és ne hülyeségekre költse a pénzét, hanem a gondok okainak felszámolására.
Isten lássa lelkem, nem sajnálom én a magyar adófizetők pénzét a határontúli magyaroktól, de valahol mégiscsak viccesnek érzem, hogy miközben itt emberek százezrei szó szerint az életbenmaradásukért küzdenek, addig a Lázár féle simlisek dzsentri allűrökkel élik életüket, Semjén meg ájtatos képpel hordja ki a pénzt az országból.

Példaként lehet erre említeni a Kőrösi Csoma Sándor nevét viselő projektet, amely keretében tavaly egymilliárd forint jutott arra, hogy száz magyar fiatal menjen a diaszpórában élő magyar közösségekhez magyar nyelvet, kultúrát és szokásokat tanítani. 
Hát ez persze szép dolog, de mifelénk tanítani azok szoktak, akiknek van már tapasztalata, képzettsége, horribile dictu kultúrája.
Elképzelem a száz szerencsétlent, amint nagy ambícióval mennek pénzért magyarnak lenni, röhej…

Ez az egész nemzetpolitikának vélt katyvasz olyan, mint Semjén a lovon – ha ránéz az ember, az jut eszébe, hogy jobb lenne száznyolcvan fokkal lefelé forgatni, mert így anatómiailag rossz helyen van…