A fővárosi önkormányzat kártérítési pert indít a szolidaritási hozzájárulás részeként jogtalanul elvont 28 milliárd forint és kamatai visszaszerzése érdekében, miután a Kúria csütörtökön a fővárosnak adott igazat a 2023-as évre vonatkozó ügyben - jelentette ki budapesti sajtótájékoztatóján a főpolgármester.

A korábban már jogerős másodfokú döntést a Kúria is jóváhagyta, és ez egy precedens értékű határozat mind a főváros, mind általában véve a magyar önkormányzati rendszer szempontjából - tette hozzá.

Egyúttal közölte: a Kúria kimondta, hogy 2023-ban a törvénytelenül inkasszálta az államkincstár a főváros folyószámláját, és törvénytelenül vont le erről a számláról a 28 milliárd forintot. Maga a bírósági döntés önmagában még nem jelenti azt, hogy ezt a pénzt vissza kell utalni, de mindenképpen visszajár közel 4 milliárd forint kamat, illetve természetesen a kúriai döntés után a főváros kártérítési pert indít a 28 milliárd forint visszaszerzése érdekében is.

Karácsony Gergely szerint a döntés azért is precedensértékű, mert kimondta azt, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem adó, ezért a kivetését közigazgatási eljárásban kell érvényesíteni, amelyben az államkincstárnak érdemben vizsgálnia kell, hogy az adott önkormányzat feladatellátását nem veszélyezteti-e az állami elvonás.

Ez azt jelenti, hogy nemcsak 2023-ban, hanem tulajdonképpen amióta a szolidaritási hozzájárulás létezik, az államkincstár a „törvényekkel ellentétes módon" érvényesíti a behajtását - mondta, kiemelve: a Kúria döntése az egész önkormányzati finanszírozás szempontjából rendkívül fontos. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a főváros pénzügyi helyzete szempontjából bár a jogi út rendkívül fontos, hiszen alátámasztja az igazukat, nem elég gyors ahhoz, hogy a város működőképességét meg tudják őrizni.

„Ha meg akarjuk oldani ezt a helyzetet", akkor nem arról van szó, hogy a kormánynak „kegyet" kell gyakorolnia a főváros felé, hanem arról: a Kúria által is kimondott módon törvénytelen állami elvonásokat fel kell függeszteni - jelentette ki Karácsony Gergely, hangsúlyozva: ez most „nem csak jogállamisági kérdés", hiszen arról is szól, hogy a fővárosi önkormányzat és a cégei 2026. január elseje után is képesek-e ellátni a feladataikat.

Hozzátette: mivel az iparűzésiadó-befizetések március közepén érkeznek, ez azt jelenti, hogy „január elsejétől március közepéig a fővárosnak semmilyen bevétele nincs és még folyószámla-hitelkerete sem". Tehát így nem tudnának bért fizetni a fővárosi dolgozóiknak - mutatott rá a főpolgármester, jelezve: ez beláthatatlan következményeket okozna.

Emlékeztetett, a nyár elején a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergellyel többször is tárgyaltak, és kialakították azt az álláspontot, hogy a főváros közszolgáltatásainak „veszélyeztetése nem fordulhat elő". Tehát a szakszervezetekkel közösen ennek szeretnénk érvényt szerezni - mondta Karácsony Gergely.

„Közös felelősségünk az, hogy visszahívjuk a kormányt a tárgyalóasztalokhoz” - emelte ki a főpolgármester.