Akkor volt a nagy lengyelországi válság, amely megrendítette az egész szovjet birodalmat. Most az agresszív külső környezettel indokolta a hadgyakorlatot Dmitrij Peskov, Putyin elnök szóvivője. A részleteket Szergej Sojgu hadügyminiszter adta elő. Ő közölte azt is, hogy kínaiak és mongolok is részt vesznek a nagy hadgyakorlaton a Távol-Keleten.

A Globoport beszámolója szerint ez a nagy hadgyakorlat, melyet szeptember közepén rendeznek meg a Távol-Keleten, Moszkva érdeklődésének új súlypontját jelzi.

A térségben jelentősen enyhült a feszültség azt követően, hogy júniusban Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai diktátor találkozott egymással Szingapúrban. Észak-Korea ura megígérte a nukleáris leszerelést. Cserébe az amerikaiak lemondtak a nagy hadgyakorlatokról. Aztán kiderült: Észak-Korea nem nagyon siet az atomfegyverek leszerelésével. Erre válaszul Washingtonban közölték: akkor újrakezdődnek a hadgyakorlatok a Koreai-félszigeten.

Erre lehet válasz a nagy orosz hadgyakorlat, melyen kínai és mongol katonák is részt vesznek. A kínaiak létszáma 3.200 fő lesz – közölte a hadügyminisztérium Pekingben. Kína és az USA között kereskedelmi háború folyik és súrlódások vannak a flottaműveletek miatt is a Dél-kínai-tengeren. Oroszország és Kína szoros szövetséges. Míg a gazdaságban ezt Kína fölénye jellemzi, katonai téren Oroszország az erősebb. Valószínűleg mind Moszkvában, mind pedig Pekingben úgy értékelik a helyzetet, hogy Washingtonban csak az erődemonstrációból értenek.