Mivel azonban az ügy kapcsán rengeteg rágalom érte feltételezett viselkedése miatt, úgy gondolta, meg kell szólalnia. Úgy fogalmazott: bántja, hogy értelmiségi emberek, újságírók, szerkesztők különböző fórumokon, például az ATV-vitában úgy beszéltek az ügyről, hogy közben el sem gondolkodtak azon, mi történhetett vele, mint áldozattal.

Annak, hogy Takáts Zsuzsanna ki mert állni a nyilvánosság elé, hatalmas jelentősége van. Egyrészt erőt ad más áldozatoknak is, másrészt viszont érdemes azt is megjegyezni: az ügyről szóló beszélgetéseket olyan férfi újságírók, riporterek dominálták, mint Aczél Endre vagy Friderikusz Sándor, akik sokszor minősíthetetlen stílusban próbálták elbagatellizálni az erőszakot, az akkor 18 éves áldozatról pedig olyasmiket hangsúlyoztak, hogy például „szeretett kefélni”. „A világ nem változik semmit” – mondta ezzel kapcsolatban Takáts, aki szerint „negatív, ostoba, felületes” képet festettek róla a sajtóban, pedig ezek az emberek nem ismerhették őt, nem járt rendszeresen az uszodába, soha korábban nem találkozott velük. A nemi erőszak kapcsán sokakban zsigeri reakció, hogy az áldozat bűnösségét firtatják, még akkor is, ha bírósági ítélet mondja ki, hogy a nemi erőszak megtörtént. Ezzel a módszerrel legitimálnak olyan súlyos bűncselekményeket, mint a csoportos nemi erőszak.

Mindezt azért tehetik meg, mert az áldozat, akinek évekbe telik feldolgoznia legalább annyira a traumát, hogy a mindennapi életét folytatni tudja, nem akar már beszélni a történtekről. Pontosan tudja ugyanis, hogy úgyis sokan őt kiáltják ki bűnösnek, bukott nőnek, a férfiakat pedig áldozatoknak, akiknek a karrierje előbbre való, mint az, hogy nőket erőszakoltak meg. Esetenként ráadásul még őt hibáztatják azért, hogy nem hallgat egyszerűen a történtekről, hiszen a hallgatás „kényelmesebb”. Csakhogy épp ez a hallgatás teszi lehetővé, hogy nőket erőszakolhassanak meg büntetlenül, vagy minimális büntetéssel. Ahogy Kiss, Lantos és Várszegi is megerőszakoltak egy másik nőt, egy nappal azután, hogy Takáts Zsuzsannával is megtették.

Ámon Kata írását teljes terjedelmében a Kettős Mérce oldalán olvashatják