Az állami földmutyik eddigi talán legnagyobb jelentőséggel bíró megnyilvánulása a 21 éve működő kishantosi biogazdaság 430 hektáros termőterületének betárcsázása volt.

A 150 milliós kárt okozó cselekvés zavartalanságáról és a demokratikus tiltakozó akciók ellehetetlenítéséről a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által felbérelt B5 Global Monitoring Kft gondoskodott. 2014. április 12-én fegyveres őrök lezárták a földekre vezető utakat, s a még birtokon belül lévő gazdákat kiterelték az érintett területekről. Majd az új gazdák 8-10 traktorral megkezdték a pusztítást. Mindezt húsvét előtt, ami a kormány számára kétségtelenül a kiemelt nemzetgazdasági szoborberuházások, és a kitárcsázások ünnepe.

Az eseményről - a gazdák mellett legaktívabban kiálló - Szabó Rebeka tudósított elsőként: „Itt állok kint a földeken a kishantosiakkal, és azt látjuk, hogy egyik állítólagos új bérlő épp tönkretesz egy traktorral egy olyan bio minősítésű búzatáblát, ami egy-két hónap múlva milliós értéket képviselt volna.” A Demokratikus Koalíció tiltakozó közleményében „barbár pusztítás”-nak aposztrofálta a cselekményeket. Szabó Marcell, a jövő nemzedékek szószólója közleményben tiltakozott a több évtizedes környezeti értékek védelmében. A Greenpeace április 15-re annyira megelégelte az eseményeket, hogy nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz.

Ám a politikusok, civil szervezetek tiltakozása mellett az egyéni tiltakozó akciók valamiért elmaradtak. Egészen péntekig, amikor is napvilágot látott a következő Facebook poszt:
„A Húsvét a szeretet, az alázat és az áldozat ünnepe. Az önfeláldozásé, ami a feltámadáshoz és az újjászületéshez vezet. Kijöttem a Kossuth térre és leültem egy barátom, egy öreg hársfa alá. Kishantos feltámadásáért egy hetes böjtöt kezdek, amit itt hajtok végre”- e sorok írója Sölétormos Jenő, a krisnavölgyi ököfalu egyik alapítója volt.
S valóban Sölétormos felkapta kis hátizsákját, és gyermekeit a rokonokra bízva egy hetes böjtbe kezdett a Kossuth tér hársfája alatt. Ma is ott leltem meg őt a fa alatt, ahol békésen, mint egy ’ökobuddha’ beszélgetett a hozzá érkezőkkel.

Az első kérdésem az volt, hogy hogyan lehetett egy ilyen hosszú demonstrációba egy szál hátizsákkal belekezdeni?

- Ha Ghandi is a hatékonyságon tűnődött volna, lehet, hogy soha nem vágott volna bele útjába. Belső indíttatásra kezdtem a böjtbe, nem tetteimnek esetleges visszhangját mérlegeltem, hanem hallgattam erre a hangra. Nem kell párt, nem kell százezres Facebook-oldal, hosszú szervezés ahhoz, hogy helyesen cselekedjünk. Ez saját magam számára egy mérföldkő. S azt is szeretném, hogy gyermekeimnek, akiket most otthon hagytam, se kelljen szégyenkezniük miattam.

- Mit gondol, akkor, amikor a jelentősebb médiafelületeket a terület beszántásáért felelős kör birtokolja, mennyire jut majd el az emberekhez Kishantos valódi üzente?

- A média egyre csak azt hangsúlyozza, hogy a volt bérlők perben vannak a jelenlegi tulajdonosokkal. Szerintem ez tévedés. A lényeg az, hogy van egy határ, a társadalmi tolerancia határa, amit a kormány a társadalmi értékek elpusztításával átlépett. A jogi környezet taglalása szemfényvesztés, ugyanis a pusztítás és rombolás semmilyen jogrenddel nem igazolható. Kishantos hazailag és nemzetközileg is elismert értékünk.

- Miért pont böjt, miért nem éhségsztrájk?

- Ez egy lelki gyakorlat, a politika már így is sok élettérbe beleszól, nem akartam tiltakozásomnak politikai hangot adni. A politika, az egzakt behatások világa, ezek hatása korlátozott. A böjtnek, a lemondásnak lelki vetületei vannak. A  pozitív célért történő lemondásnak pozitív ereje van, hatásuk a lelki dimenziókban mélyebbek és szerteágazóbbak, mint a politikáé.

- S hogyan telik az éjszaka, hogy viszonyul ehhez a rendőrség, nem tekintik életvitel szerűen közterületen tartózkodásnak?

- Eddig nem szóltak. De sátrat nem állíthatok fel a téren, az macerás lenne, az éjszakát egy hálózsákba húzódva töltöm.

Ekkor csörgött Jenő telefonja, és azt hittem, hogy a beszélgetésünk félbe szakad, de tévedtem. Hiszen a következő kérdést - épp a legjelentősebbet - 5 éves kislánya tette fel a telefonban:

- Apa, miért vagy kint a Kossuth téren?
- Mert a rossz bácsik beszántották a jó bácsik búzáját- felelte.

 - És szóltál erről a rendőröknek?

 

Erre Sölétormos már nem válaszolt, csak a zászló lógott csöndesen a Kossuth téren. Érdekes, hiszen szél volt, de a zászló mégsem lobogott, talán úgy érezte egy ilyen kérdés után nincs oka rá, hogy büszkén lobogjon.

VéDé

fotó: Greenpeace, Facebook