| A Tisza és a kétharmad |
|
| 2026-03-02 14:41:25 |
|
Elolvastam a Magyar Hang által kiadott Felforgatókönyvből az alkotmányos rendszerváltásról és az igazságszolgáltatási rendszer jogállami átalakításáról szóló részeket.
Az utóbbi, vagyis a Laczó Adrienn által írt tanulmány mind a jelenlegi problémák számba vétele, mind pedig a szükséges és célszerű változtatások megfogalmazása tekintetében nagyon alapos, magas szakmai színvonalat képviselő és megvalósítható, konkrét javaslatokat tartalmazó munka, ezért – véleményem szerint – alkalmas arra, hogy a rendszerváltást követően az igazságszolgáltatási reform alapját képezze. Sőt, ezt kívánatosnak is tartom és jó szívvel ajánlom Laczó Adrienn dolgozatát e leendő tiszás igazságügyminiszter figyelmébe.
Ezzel szemben a Fleck Zoltán által jegyzett dolgozatban foglaltakkal csak részben értek egyet. Míg a jelenlegi alkotmányos és közjogi állapot bemutatását tartalmazó részekkel nincsenek vitáim, addig a kétharmados szabály „áttörésével” kapcsolatos téziseket nem osztom. Véleményem szerint nincs semmilyen mód a kétharmados többséget igénylő döntések ennél kisebb többséggel történő meghozatalára: ez sem elvi, sem pedig – főleg – gyakorlati szempontból nem járható út.
Egy alkotmányos rendszerváltás kétféle módon mehet végbe: a jogfolytonosság alapján, vagy forradalmi úton. A kettő vegyítése álláspontom szerint nem lehetséges, mert a jog szabályait vagy betartjuk, vagy jogon túli eszközökkel áttörjük. Középút nincs. Amellett, hogy a dolgozat a választás útján létrejövő, szükséges mértékű társadalmi felhatalmazást a parlamenti többség elvi szintű szubjektív deklarációival tartja helyettesíthetőnek - ami mindennek nevezhető, csak jogállaminak nem - még csak meg sem próbálja modellezni, hogy a gyakorlatban miként lenne lehetséges kétharmados többséget igénylő döntéseket ennél kisebb többséggel meghozni, valamint azokat az alkotmányos aktorokkal (köztársasági elnök, Alkotmánybíróság, legfőbb ügyész stb.) és a jogalkalmazókkal (bírák, ügyészek, ügyvédek, kormányhivatalnokok stb.) elfogadtatni.
Elvi szinten nézve a dolgot pedig joggal tehető fel a kérdés, hogy mennyivel kevésbé tekinthető a többség zsarnokságának az, ha a jog által előírt többség hiányában alkotunk jogot, mint az, ha a jog által előírt többséget a kisebbség elnyomása érdekében visszaélésszerűen használjuk fel? Szerintem semennyivel. Az elvi szintű szubjektív deklarációk a forradalmak eszközei, a demokráciák és a jogállamok ezzel szemben a törvények uralmán és tiszteletén alapulnak. Ha a jogállam híveinek mondjuk magunkat, akkor a formálisan jogszerű jogalkotás szabályait nem lehet ünnepélyes deklarációkra hivatkozva félredobni csak azért, mert a nép nem adott számunkra kellő mértékű felhatalmazást a célszerűnek és kívánatosnak vélt jogalkotási lépések megtételére.
Fleck Zoltánnal ellentétben úgy gondolom, hogy abban az esetben, ha a Tisza Párt megnyeri a választást, de nem szerez kétharmados többséget a Parlamentben, a fennálló alkotmányos és közjogi keretek között, a hatályos jog tiszteletben tartásával kell azt minél előbb megszereznie. Ebben az esetben a kormányzati hatalom birtokában, azt a legcélszerűbb és legkreatívabb módon felhasználva, minden lehetséges és jogszerű eszközzel arra kell törekednie a Tisza Pártnak, hogy a lehető leghamarabb olyan többségre tegyen szert a társadalomban, mely egy új választás esetén már alkotmányozó többséget biztosít a számára.
Véleményem szerint ebben az esetben a kormányváltást követően lényegében véve ennek elérésére kell majd optimalizálni a kormányzati munkát, mivel a rendszerváltás végrehajtásához, az orbánista mélyállam felszámolásához, az alkotmányos hivatásukat nem teljesítő orbánista pártkatonák kiebrudálásához valóban alkotmányozó többségre van szükség.
Ezen cél elérése érdekében a kormányváltást követően haladéktalanul ki kell nyitni minden lehetséges szekrényt és az azokban lévő, töméntelen mennyiségű csontvázzal minden lehetséges módon és minden lehetséges csatornát felhasználva „nyakon kell önteni” a társadalmat. Ez, párhuzamosam az orbánista propaganda megszüntetésével és a társadalom számára hasznos és azonnal érezhető intézkedések meghozatalával (uniós pénzek, ÁFA-csökkentés stb.) véleményem szerint megteremtheti a lehetőségét annak, hogy a Tisza Párt a kormányzati hatalom birtokában az Orbán-párt társadalmi támogatottságát viszonylag rövid időn belül a kívánt szint alá nyomja le. Propaganda nélkül a Fidesz népszerűsége most sem lépné át a 15-20 %-ot, ebben egészen biztos vagyok. És akkor még csak a propaganda megszüntetésének a hatásáról beszéltünk.
Az abszolút többséget – és az ebből eredő kormányzati hatalmat – tehát nem a kétharmados szabály áttörésének, hanem a kétharmados többség megszerzésének eszközeként kell felfogni és alkalmazni. A szükséges parlamenti többség hiányában a NER kétharmados szabályokkal védett mélyállamával szemben nem a jogot, hanem a politikát kell bevetni.
Abban viszont mélységesen egyetértek Fleck Zoltánnal, hogy az alkotmányos rendszerváltás betetőzéseként olyan korszerű, ugyanakkor a magyar alkotmányos hagyományoknak megfelelő új alkotmányt kell adni a nemzetnek, mely nem csupán formálisan legális, hanem politikai és társadalmi értelemben is vitathatatlan legitimációval rendelkezik.
(forrás: Vidéki Prókátor FB-oldal) |











































