A VIII. kerületi önkormányzatot nem érdekli, hogy mi van a törvényben...

Az országban egyedüliként, a VIII. kerületi Önkormányzat 70 darab arcfelismerő kamerát kíván felszerelni a Józsefváros területén. Kocsis Máté, a kerület polgármestere, a helyi lap szerint erről levélben tájékoztatta a lakosságot, amelyben azt is megemlíti, hogy ehhez a kormány 250 millió forintot biztosít. Ezek a kamerák – bár közterületen lesznek – képesek lesznek az arcok felismerésére is. A polgármester szerint azért jelentős előrelépés ez a kamera-program mert így könnyűszerrel tudják beazonosítani a bűnözőket amivel nagy mértékben könnyebbé válhat a rendőrség munkája.

Bár többször kerestük Józsefváros sajtóreferensét, az ígérgetések ellenére több mint két héte  nem kaptunk kérdéseinkre választ. Például arra, hogy honnan tudja majd a kamera felismerni arc alapján,  ki a bűnöző?

Szakértőnk szerint, ehhez először valakiknek be kellene táplálni az országban előforduló összes bizonyítottan bűnöző személy arcképét. Erre azonban csak a rendőrségnek van joga és ennek módjáról egyértelműen törvény rendelkezik. Megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK).  Kommunikációs Szolgálatuktól egy nap alatt a következő válasz érkezett ezzel kapcsolatos kérdésünkre.

„Az elmúlt hónapokban sem a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.), sem a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény nem módosult azzal összefüggésben, hogy arcképfelismerésre is alkalmas kamerák alkalmazására kerülhessen sor a közterületeken.

 

A Rendőrség tekintetében az Rtv. 42. §-a felhatalmazza a Rendőrséget az ott meghatározott esetkörökben – köztük a közterületi térfigyelő rendszerek alkalmazásával – kép- és hangfelvétel készítésére. A közterületi térfigyelő rendszerek alkalmazásához azért van szükség törvényi felhatalmazásra, mert azok olyan minőségű képeket készíthetnek, amelyeken az egyes természetes személyek felismerhetők, így az személyes adatkezelésnek minősül.

 

Az Rtv. 91/H. §-a szerint a rendőrség a törvényben meghatározott bűnüldözési feladatai teljesítése érdekében az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során bűnüldözési adatállományait közigazgatási adatállományaival, illetőleg más bűnüldözési adatállománnyal összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet. Az összekapcsolást az adott üggyel kapcsolatos eljárás befejezése után meg kell szüntetni. Az összekapcsolás során keletkezett olyan új adatokat, amelyek a büntetőeljárás során nem kerülnek felhasználásra, haladéktalanul törölni kell!”- áll az ORFK szerkesztőségünknek megküldött válaszában.

Jelenleg tehát a rendőrség egyedi ügyhöz kapcsolódóan, adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során jogosult arra, hogy a különböző adatbázisait összekapcsolva egyedi adatkezelést végezzen.

Eszerint, röviden összefoglalva, csak úgy általánosságban nem lehet személyek képmását betáplálni egy rendszerbe már előre, hogy hátha el fog követni valami bűnt. Ehhez egyedi törvényi felhatalmazás kell, minden esetben és utána, ha csak ténylegesen nem történt bűncselekmény vagy szabálysértés, záros határidőn belül törölni kell a felvételt. Eszerint a Józsefváros vezetésének elképzelése mögött jelenleg nincs törvényi felhatalmazás.

Megkérdeztük a TASZ-t a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetet, mi a véleménye minderről?

A TASZ álláspontja szerint az arcfelismerő térfigyelő kamerák aránytalan beavatkozást jelentenek a magánszférába. A látszólagos biztonság érdekében egyre többet kell az embereknek feladniuk a magánszférájukból. Az Önkormányzatoknak ugyan van joga, sőt a közterület-felügyeletnek is kihelyezni köztéri kamerákat, de a főszabály a rendőrségi törvényben van, miszerint a felvételeket öt – nyolc munkanapon belül törölni kell, kivéve, ha valamilyen bűncselekmény kerül rögzítésre. Tehát a kamerák figyelését, a különböző szabálysértések és bűncselekmények észlelését csak a hatóságok, a már említett rendőrség és a közterület-felügyelet végezheti kizárólag a rendőrségi törvény alapján – áll a TASZ válaszában.

A kérdés tehát továbbra is az, hogy ki táplálhat be bűnözői arcképeket egy rendszerbe, ha arra nincs személyre szabott egyedi bírói meghatalmazás? Mivel a rendőrségi törvény és a hozzá kapcsolódó bűnügyi adatkezelési rendelkezések nem változtak az utóbbi időben, eszerint – ma még – törvényesen ilyeneket nem lehetne az országban sehol sem, így a Józsefvárosban sem felszerelni.

Persze nem lehetetlen, hogy ehhez a kétharmad záros határidőn belül módosítja a rendőrségi törvényt – kérdés, összeegyeztethető lesz-e ez az Uniós jogszabályokkal?

Kertész Z István