A dán Jülland-félszigeten teljesen kiégett, sárga a szántóföld. A kis patakokban alig csordogál a víz, elvétve látni csak zöld mezőt. A nagy szárazság miatt nem fejlődnek megfelelően a takarmánynövények, a szokásosnál jóval korábban takarítják be a rossz termést. Több évtizede nem volt ilyen meleg és száraz nyár Dániában.

Francia és brit kutatók egy új előrejelzési rendszert elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy a szokatlanul meleg időjárás folytatódni fog a következő öt évben. Az új módszer az üvegházhatás mellett figyelembe veszi a gázkibocsátást és az időjárás természetes változékonyságát is. Ennek alapján a szélsőséges hőingadozások és trópusi viharok kockázata is megnő.

Izland legészakibb részén, jóval az északi sarkkörön túl bálákban áll a takarmány. Itt még elegendő csapadék volt a bőséges terméshez. Az itteni gazdák a következő három hónapban 35 ezer tonna szénát adnak el a norvég gazdálkodóknak. Európa egyik legcsapadékosabb országában, Norvégiában olyan száraz az idei nyár, hogy a takarmányhiány miatt alig van mivel etetni az állatokat.

Németországban a gazdákat aggasztja, hogy a jövő évi termés is veszélyben van. Ugyanis legkésőbb augusztus 25-ig el kell vetni az őszi gabonanövényeket, de a teljesen száraz talajban nem maradnak meg a vetőmagok.

A déli féltekén, Ausztráliában most tél van, de itt is rendkívüli a szárazság. Egy gazda állatai nem találnak megfelelő mennyiségű élelmet a legelőkön, ezért őket is takarmányozni kell. Így is drasztikusan csökkent az állomány, ha nem esik az eső a következő hónapokban, akkor a hétszáz jószágából álló nyáj teljesen odaveszhet.