A Pilisi Parkerdő Zrt az alábbi közleményt küldte: „A magyarországi turistautak nyilvántartását, valamint szakmai felügyeletét és minőségbiztosítási feladatkörét a Magyar Természetjáró Szövetség látja el. E tekintetben kérjük szíveskedjen kérdéseivel a Szövetség szakembereihez fordulni. A levelében említett munkálatok kapcsán Társaságunk nem rendelkezik információval.”

Ezután kerestük meg a Magyar Természetjáró Szövetséget, amelynek képviseletében Farkas Péter kommunikációs és informatikai igazgató az alábbiakról tájékoztatott minket:

"Az Ön által említett kék kereszt jelzésű turistaút nem szűnt meg, ugyanis hivatalosan nem is létezett, és így a Cartographia mértékadónak tekinthető turistatérképein sem szerepelt soha, mivel egy magánszemély jogszerűtlenül próbálta kialakítani. A 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról kimondja (93. § (1)), hogy az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben turistaútvonalat kijelölni és létesíteni. A szóban forgó magánszemély azonban ezt a hozzájárulást a tervezett kék kereszt jelzésre vonatkozóan a területileg illetékes Pilisi Parkerdő Zrt.-től soha nem kapta meg, csak a természetvédelmi hatóság engedélyével rendelkezett. Ennek ellenére – és annak tudatában, hogy a magatartása ilyen módon jogsértő – ragaszkodott a jelzések felfestéséhez, miközben nyilvánosan azt állította, hogy minden engedélye megvan hozzá, ami nem felelt meg a valóságnak.

Az illető 2016-ban megkereste az elképzelésével a Magyar Természetjáró Szövetséget (MTSZ), valamint a Budapesti Természetbarát Sportszövetséget (BTSSZ) is. Akkor mindkét szervezet részletesen foglalkozott a tervvel, és a felvázolt nyomvonal bejárását, valamint a szakmai szempontok mérlegelését követően mindkettő arra jutott, hogy a benyújtott formájában nem támogatható, mert 1) nem képez ténylegesen új összeköttetéseket, 2) nagyrészt más jelzésekkel ellátott, tehát már létező turistautakon vezet (azaz redundáns „fonódásokat” hoz létre”), 3) máshol pedig kerékpározásra kijelölt utakra terelné a gyalogos turistákat, potenciális veszély- és konfliktushelyzetet idézve elő. Ehhez ráadásul külön engedélyeket is be kellene szerezni, amit az illető szintén elmulasztott.

Ezért amikor 2017-ben a Pilisi Parkerdő Zrt. felfedezte az illegálisan felfestett kék kereszt jelzéseket, gondoskodott a megszüntetésükről, és jelezte, hogy a jövőben is így fog tenni. Ettől függetlenül, jóindulatának jeleként a Pilisi Parkerdő Zrt. személyes egyeztetést kezdeményezett, amelyen az említett magánszemély is jelen volt. Ekkor az MTSZ alternatívákat javasolt neki, ő azonban ezekre utóbb soha nem reagált. Sőt újra felfestette a jelzéseket, és ismét azzal a hamis állítással próbált meg nyilvánosan segítséget toborozni az akciójához, hogy minden szükséges engedéllyel rendelkezik az útvonal kijelöléséhez – ami továbbra sem felelt meg az igazságnak, de alkalmas volt a közvélemény megtévesztésére.

Itt meg kell jegyeznünk, hogy sem a Pilisi Parkerdő Zrt., sem az MTSZ nem öncélúan akadályozta az említett útvonal kijelölését, hanem azért, mert egyszerűen nem szolgálja a túrázók érdekeit. A már említett három szemponton túl szeretnénk hangsúlyozni, hogy a négy színből és tizenegy jelzésképből álló magyarországi turistajelzés-rendszer, amely fontos nemzeti örökségünk, világviszonylatban is kiemelkedően átfogónak, logikusnak és informatívnak számít. Ennek az 1930-as évek óta használt jelzésrendszernek a támogatottsága a társadalmi és politikai rendszereken átívelően soha nem kérdőjeleződött meg, és még egy legutóbb 2021-ben megújított szabvány (MSZ 20587:2021) is rögzíti a szabályait. A turisták biztonságos tájékozódását csak úgy lehet elősegíteni, ha a jelzések felfestése a mintegy 18 ezer km összhosszúságú szabványosan jelzett országos turistaút-hálózat egészén ugyanazoknak a jól követhető szabályoknak felel meg, márpedig az említett kék kereszt jelzés terve nem volt összhangban ezekkel. Az MTSZ-nek – mint a magyarországi a turistaút-hálózat fenntartását koordináló, a turistautak nyilvántartására kormányrendeletben kötelezett szervezetnek –, az egyik legfőbb feladata gondoskodni ennek az egységes logikának az érvényesítéséről a túrázók érdekében.

Fontosnak tartjuk még hozzátenni, hogy a jogszerűtlenül kialakított útvonal nélkül a túrázók semmit nem veszítenek, hiszen a létező hálózaton belül is ugyanúgy el tudnak jutni egyik csomóponttól a másikig. Veszítenek viszont azzal, hogy a jogsértés megszüntetése az ő adóforintjaikba is kerül, így nem csupán bosszússágot, hanem mellette felesleges kiadásokat okoz.

Üdvözlettel,

Farkas Péter”

Természetesen megkerestük az említett magánszemélyt is.

„Kertész István vagyok, én kértem és kaptam meg az engedélyt, méghozzá a Kormány hivataltól, miután Hatósági eljárást folytattak le az ügyben. Bár felkérték a Magyar Természetjáró Szövetséget is, nem vettek részt ezen. Eredetileg a Pilisi Parkerdő Zrt előző vezérigazgatója kért fel arra, hogy a Budakeszi Vadas Park felszabadult részét kössem be a turistaút hálózatba. Ekkor még nem voltak nagyon turistajelzések a környéken, főleg olyanok nem amelyek összekötötték volna a területet, így született meg az országos kék jelzéstől a Budakeszi útig tartó egységes kék kereszt jelzés. Az nem igaz, hogy nincs hálózati szerepe, a párhuzamos turistautak többsége később létesült. Körülbelül15 embernek nem tetszik viszont  az évek óta több tíz ezren kirándulnak rajta Az, hogy nincs a Chartographia térképén rajta annak egyszerű oka van, a vállaltnak az MTSZ diktálja, hogy mi lehet rajta, cserébe meg ott van az MTSz ajánlásával kitétela címlapon. Az emlegetett 1930-as Strömpl útjelzés szabályzatának éppen, hogy a kék kereszt jelzés felel meg, Most, hogy megszüntették, maradt egy szétdarabolt összefüggéstelen jelzéshálózat. Továbbá két sárga kereszt és két zöld kereszt  út van a környéken, amit kifejezetten tilt az előbb már említett Strömpl rendszer , továbbá pont, hogy a kék kereszt segíti a tájékozódást. Éppenhogy a sárga kereszt jelzéseknek nincs rendben az engedélyük amennyiben a kék kereszt jelzésre hivatkoznak benne. Érdekes, hogy mindig ugyanazok az emberek tiltakoznak a kék kereszt jelzés ellen és közben rengeteg ellentmondásba keverednek. Végül, mivel a Pilisi Parkerdő Zrt nem tudott erdészszakmai kifogást emelni a kék kereszt  jelzés nyomvonala ellen, ezért nem is akadályozta azt. Nem is tehette volna, mert pont ugyanarra a nyomvonalra de kicsit később kérte meg az MTSZ a hatóságtól a hozzájárulást. Ebben a kérelemben a kék kereszt jelzésre hivatkoznak és bevítték a jelzést természetvédelem szempontjából tiltott területre. Az pedig kifejezetten valótlan, hogy a turisták nem veszítenek semmit a kék kereszt megszüntetésével: legalább hatszor kell jelzést váltani és jóval hosszabb és több emelkedő is van, mintha még meglenne a kék kereszt jelzés” – véli a természetbarát.

S hozzáteszi: „Még egy utolsó gondolat, a kompromisszumkészségemről. Ez akkor jött elő, amikor már a Kormányhivatal határozatba foglalta a konkrét útvonalat és nem egyeztem bele, hogy Nagykovácsiban 3 kilométeren betonon vezessen a jelzés erdős környezet helyett. Már több, mint öt éve volt fenn a jelzés, tehát miért most rongálták végig, ráadásul közpénzt költöttek rá. Az sem igaz, hogy a kerékpár útra való rávezetésre külön engedély kell. Az Erdőhatóság jóváhagyta az engedélyemet,. Ezt felülbírálni. illetve végigrongálni csak egy másik kormányhivatali határozattal lehetne, de ezt az MTSZ elmulasztotta, hatóságnak képzeli magát” – közölte portálunkkal Kertész.

„Úgy látom, hogy természetjáró szövetség feladatköre nem terjed ki jelzések megszüntetésére - a koordinálásnak, nyilvántartásnak ez nem része szerintem. Értem, hogy szerintük ez nincs, de mivel évekig ott volt, valamiféle szerzett jogot/ jóhiszeműen gyakorolt jogot mindenképp jelentenek, és évekig a PP Zrt-nek sem volt gondja vele, most sem ők kezdeményezték a rongálást. Másrészről a jogtalanság sem áll fenn, hiszen van hatósági határozat is" – kommentálta a történteket a témában megkeresett jogi szakértőnk.