A vészhelyzet kihirdetésével olyan korlátozásokat is bevezethetnek, amelyek nem függenek össze a járványveszéllyel.

 AZ Eötvös Károly Közpolitikai Intézet az alábbiakra hívja fel a figyelmet.

„Járványveszély esetén a Kormány az egészségügyi törvény szabályai szerint is széles cselekvési lehetőséggel rendelkezik. A csoportos megbetegedések megakadályozása érdekében tervezett kormányzati intézkedések ezért az alkotmányos rend szokásos működése mellett, járványügyi intézkedések körében is elrendelhetők. Az egészségügyi törvény alapján rendkívüli jogrend bevezetése nélkül is lehetőség van a lakosság mozgásszabadságának korlátozására, a betegek elkülönítésére és karantén elrendelésére (járványügyi ellenőrzés, megfigyelés és zárlat), területek lezárására, nyilvános rendezvények megtartásának megtiltására, iskolák és egyetemek működésének korlátozására és felfüggesztésére. A Kormány a járványügyi intézkedések körében arra is kötelezheti az ország területén tartózkodókat, hogy orvosi vizsgálatnak vessék alá magukat. Ezek az intézkedések önmagukban is súlyosan korlátozhatják az egyén jogait és szabadságait és megfelelő eszközöket biztosítanak a még jelenleginél is súlyosabb helyzet hatékony kezelésére.

A különleges jogrend viszont lehetővé teszi, hogy a Kormány rendeleti úton korlátozza az egyének olyan jogait is, amelyek nincsenek közvetlenül kapcsolatban a járványügyi helyzet kezelésével. Különleges jogrend idején például a szabad véleménynyilvánítás joga a Kormány belátása szerint szűkíthető, korlátozva az információáramlást, a családtagokkal való kapcsolattartást, a tájékozódást a járványügyi helyzetről. E jogok korlátozása nemcsak szükségtelen, hanem a járvánnyal szembeni hatékony védekezést - amelyből valamennyi polgár köteles kivenni részét - is akadályozza.

A Kormány köteles indokolni, hogy a járványügyi intézkedések elrendelését meghaladóan miért szükséges az alapvető jogok széles körének korlátozását lehetővé tevő különleges jogrend bevezetése” - írja az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet.

A legtöbb ember nincs tisztában sem azzal, hogy a járvány megfékezéséhez elegendő az alkotmányos keretek között most is érvényben lévő egészségügyi törvény. Továbbá, a rendkívüli vészhelyzetben egy sor alkotmányos alapjogot felülírhat egyszerű kormányrendeletekkel az ország vezetése, amely mint tudjuk, lényegében egy személy kezében van.

Itt van például a felelősség kérdése is. Az iskolák, óvodák, bölcsődék bezárásának lehetősége is. Egyre többen követelik, hogy átmenetileg függesszék fel a működésüket. A politikai felelősség nagy, mert nincs igazán jó megoldás. Vagy valóban bezárják ezeket az intézményeket, újabb jelentős gondokat okozva, vagy nyitva maradnak, de lehet, hogy később mégis kiderül, hogy ez az állapot komolyan hozzájárult a járvány eszkalálódásához. Utóbbi eset óriási felelősség Orbán Viktornak is – mondhatni a tűzzel játszik. Ha viszont a nyitva maradó intézmények nem bizonyulnak a járvány további terjedésének okozóinak, akkor meg nagy erkölcsi sikerként könyvelheti el, hogy a tanévek mindenhol befejeződhetnek és a szülőknek sem kellett otthon maradni a kiskorú gyermekeikkel. Mindenesetre ez most hazárdjátéknak tűnik. Jósolni mi sem tudunk, de valószínűleg, ha csak hirtelen nem hagy alább a Koronavírus terjedése, akkor sor fog kerülni a bölcsődék, óvodák és az iskolák bezárására is.

Péntek este aztán Orbán Viktor bejelentette, hogy mégis bezárják az iskolákat, ugyanakkor az óvodákról és a bölcsődékről nem tett említést. Ehhez valamennyi parlamenti párt szorgalmazása kellett, így akárhogy is alakul a továbbiakban a helyzet, a felelősség már megoszlik. Ugyanakkor látszik, hogy mennyire egy emberen, a miniszterelnökön múlik minden végső döntés az országos ügyekben. Azonban a kockázat így is óriásira nő, mert nem lehet majd utólag bizonyítani, hogy mennyivel lett volna jobb a helyzet, ha már előbb bezárták volna ezeket az intézményeket.

Kertész Z István