Egy közlekedési szakember „bátorságpróbának” titulálta azt, amit a tanévkezdéssel egyidejűleg a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) meglépett. Az éves szinten százmillió forintnyi megtakarítást valószínűsítő menetsűrűség csökkentést társadalmi egyeztetés nélkül verte át a BKK. Az alig vagy egyáltalán nem indokolható menet elspórolások semmilyen érdemi logikát nem követnek. A takarékossági hadjáratnak leginkább a kiskörúti, a budai fonódó és a Rózsavölgy-kamaraerdei villamosok az áldozatai.

Az erre közlekedőknek a szerelvényekre lényegesen többet kell várniuk, mint eddig, de van ahol a járatok összehangolt menetrendje bukik el a nagy átszervezés következtében. Például a már említett kiskörúti villamosok napközben az eddigi 7-8 helyett csak tíz percenként járnak. A Kamaraerdő és a Rózsavölgy térségében napközben az eddigi 15 perc helyett 20 percenként jönnek-mennek a villamosok és a reggeli csúcsban besegítő 47B jelzésű menetekből is levettek. Felborult a budai-fonódó villamoshálózaton is az egyenletesség, itt két 19-est egy 41-es követ, ami totális járataránytalansághoz vezet. Például a Fehérvári úton szombaton napközben  sűrűbb a villamosközlekedés, mint hétköznap, ami az utas szám alapján egyáltalán nem indokolt. A 48-as villamos továbbra is csak szombaton közlekedik, így a kiskörúton vasárnap meglehetősen sokat kell várni egy-egy szerelvényre. Pedig a hét minden napján megfigyelhető, hogy pont a 4-es metró beindulása után a Kálvin tér és az Astoria között, a korábbiakhoz képest még nőtt is az utasok áradata. Akik korábban Buda felől a 7-es busszal jártak az Astoria környékére, azok most a Kálvin téren szállnak át a metróról a villamosra, ezért nőtt ezen a szakaszon jelentősen az utazási igény.

Amikor egyes politikusok a BKK vezetőinek azt a kijelentését szajkózzák, hogy nem lett járatritkítás, az egyszerűen csak játék a szavakkal, mert valóban járatot nem szüntettek meg, tehát a vonalhálózatot nem csonkították meg, de a menetsűrűséget, tehát a közlekedő villamosok, trolibuszok és autóbuszok számát viszont igen. És meglehetősen sokfelé, amit az utas igényekhez való alkalmazkodással indokolnak. Nos ez is tévedés, sőt szándékos félrevezetés, mert az utasnak soha, de soha nem érdeke, hogy a korábbiakhoz képest többet várakozzon a megállókban. Legfeljebb azt lehetne kommunikálni a BKK (és egyes politikusok) részéről, hogy az utas-igénybevételek alapján, és ez már mindjárt más lenne.

Ehhez azonban azt is fel kellene mutatni, hogy a korábbiakhoz képest kevesebben veszik igénybe a BKK járatait, kevesebb jegyet és bérletet adtak el. Ha nem így van, akkor egyoldalú a lépés, mert az, hogy a szolgáltató takarékoskodni akar az a hivatalos kifejezéssel élve a szolgáltatói keretmenetrend egyoldalú felrúgása. A BKK most nyílván azt teszteli, mennyire tűrik el az utasok a járatritkításokat. Ha nagyobb felháborodás nem lesz, garantálhatóak a további szolgáltatáscsökkentések, járatösszevonások, sőt ha a BKK elég bátornak érzi majd magát, akkor még vonalbezárásokra is sor kerülhet. Ez a folyamat nem csak azért veszélyes, mert csökken az eljutás lehetősége, hanem a leendő nagy közlekedési beruházások miatt is.

Például a sok milliárd forintért megépített budai fonódó villamos-hálózat máris forgalomcsökkentésen esett át. Így hiába a nagy ráfordítás, ha mesterségesen rontja annak hatékonyságát a budapesti tömegközlekedésért felelős szervezet. A városvezetésnek meg egy szava sincs az egészhez, pedig a 100 milliós spóroláshoz újra kell tervezni a beosztásokat, új megállóhelyi táblákra is szűkség van és még más költségek is csökkentik azt a „nyereséget”, amit az utasok egyre rosszabb kiszolgálásával kíván elérni a BKK.

Ilyenkor hol vannak például a kerületi polgármesterek?

Kertész Z István