Bianko idézéseket vittek a Szabadság térre - biztos, ami biztos... |
2014-04-16 08:59:43 |
Kedden is, mint egy hete demonstrálók elbontották a Szabadság térre tervezett szobor körüli kordont. A tömegben Pusztai Erzsébet (MOMA), és Daróczi Ágnes is felbukkant.
Az egyre fokozódó jogtalan rendőrségi nyomás ma tetőpontjára hágott, amikor egy hajléktalant (Sütő Kálmán) és egy újabb újságírót (Sebő Gábor) idézett be a rendőrség rongálás bűncselekményének megalapozott gyanúja miatt. De majdnem a bűncselekménnyel gyanúsítottak sorába állt Mécs Imre egykori politikus, '56-os halálra ítélt is, méghozzá a „1848-1867-1956-1988 Vissza a demokráciát felirat felírásával”. Mécs arra a kérdésre, hogy nem fél-e hogy rabosítják így válaszolt: „Engem nem kell rabosítani, már megvan az ujjlenyomatom.”
Mindezen események után került sor a szervező Tolerancia csoport és Lovas Zoltán sajtótájékoztatójára, melyen a nagyközönség előtt is bejelentették a Politikai Okokból Kirekesztettek Kriminalizáltak Üldözöttek Szervezetének (POKRÜSZ) létrehozására irányuló szándékukat. Ennek felállításához a civilek és a civil- illetve demokratikus politikai szervezetek segítségét kérték. - A történelem úgyis utoléri a bűnösöket, mi csak segítünk a történelemnek - mondta Lovas. A szervezettel kapcsolatban még bejelentették, hogy május elsején itt a Szabadság téren várják az európai és az antifasiszta koalícióhoz tartozó országok nagyköveteit, egy piknik keretében.
Eztán Popper Gábor a Liberális párt politikusa tájékoztatta az újságírókat az MTA történettudományi osztályának elutasító álláspontjáról a szoborral kapcsolatban, egyúttal kérte a testületet - Romsics Ignácot külön megnevezve -, hogy hozzák nyilvánosságra tudományos álláspontjukat a térre tervezett építményről.
Mécs Imre arról beszélt, hogy amint a második világháború az első világháborúból fogant, úgy fennáll a veszélye annak, hogy lezáratlan múltunk hasonló tragédiához vezet minket. Véleménye szerint a mostani helyzetből ’56 elhunyt hőseinek fénye vezethet ki. 56-ot az tette erőssé, amikor az emberek leküzdötték aránytalan félelmeiket és nekimentek a tankoknak. - S bár a megtorlások során százakat végeztek ki, 24 ezer embert zártak börtönbe, tízezreket internáltak, de ’89-ben mégis elbukott a munkások nevében regnáló diktatúra - tette hozzá. 1989. június 16-án temettük halottainkat, de a jövő reményében; emlékezzünk rájuk! - zárta beszédét az egykori halálraítélt.
Fried Alice holokauszt-túlélő azt mondta nem érti, hogy túlélőként milyen társadalmilag elítélendő cselekményt követett el, amikor a „Túléltem a Soát, szeretnék még élni” feliratot festékkel felfújta.
A kordonbontás előtt Zoltai Andrea szervező felolvasta Farkas Norbert építésvezetőhöz írt nyílt levelét, melyben megkéri a vállalkozót, hogy saját, illetve cégének hazai és nemzetközi jó híre érdekében álljon el a munka elvégzésétől. Majd Mécs Imre - halálraítélt, politikus, graffitis - röviden még megosztotta asszociációit. Képzeletében a téren lévő vízesés a Vörös-tengert kettéválasztó Mózes alakját idézte, mint mondta, ahogy a kettényílt tenger összecsapott az üldözői felett, úgy csap majd össze a nép is elnyomói feje felett. A népnek pedig, ha el akar érni az ígéret földjére le kell dobnia rabsága láncait, hiszen a kiválasztott nép is csak a rabszolga generáció utolsó tagjának halála után találhatta meg az ígéret földjét. Ezt követően megkezdődött a kordon újabb elbontása. VéDé EL A KEZEKKEL MÉCS IMRÉTŐL! >>> Utoljára frissítve: 2014-04-16 15:41:39 |