Magyarországnak nem kell szerénykednie, remek fotósokat, számtalan tehetséges és elismert fotográfust kinevelt már az ország. A Kreatív Online úgy döntött, hogy bemutatja a legjobbakat és összeállítja a 100 legjobb magyar fotográfus listáját. A portál úgy fogalmazott: "sokat gondolkodtunk a kiválasztás módszerén, majd találtunk egy nyilván sok szempontból támadható vegyes megoldást. Az olvasók, a fotós szakma meghatározó képviselői segítségével összeállítottuk a 100 legjobb hazai fotós listáját, majd a szerkesztőség szubjektíven kiválogatott 30 embert, akit kicsit részletesebben is bemutatunk az alábbi oldalakon."

A honlapon közre is adták, hogy kik alkották a zsűrit: "a szakmai konzultáció tagjai voltak: Csizek Gabriella, a Mai Manó Ház művészeti vezetője, kurátora, Perlaki Márton, a Room magazin képszerkesztője, Szalontai Ábel, a MOME fotótanszékének vezetője, Tímár Péter, a Fotóművészet folyóirat főszerkesztője és Vértes Lívia, a Marie Claire művészeti vezetője".

A szakma szerint több sebből is vérzik ez a százas lista, van pár nagyon bundagyanús név is a kiválasztottak között. Az egyik kétes eset, hogy a legjobb száz között ott lehet Szalontai Ábel és Perlaki Márton is, akik ugyebár a zsűrit alkották... Vagyis magukra adtak le szavazatot, vagy Perlaki szavazott Szalontaira, Szalontai pedig a Perlakira? Aztán persze nem maradhatott ki egy ily neves listáról egy olyan név, mint Burger Barnáé, aki Orbán Viktor hivatalos fotósa, és nem mellesleg havi közel egymillió forintért készít művészi képeket Orbánról (hozzá kell tennünk, hogy Burger Barna a szakma által is elismert és jó fotósnak számít).

Az ArtPortalonon a listával kapcsolatosan Cséka György fotóriporter az egyik cikkében úgy fogalmazott, hogy "a leírásból megtudjuk, egyrészt közönségszavazatokból, másrészt a szakemberek ajánlásából, harmadrészt a szerkesztőség döntéséből állt össze a lista. Talán nem érdemes belemenni, hogy ez miért zavaros, abszurd és átgondolatlan. Minden, valamilyen módon is értelmes rangsor alapja a szempontrendszer kidolgozása, ami alapján a döntés születik. Persze nincs, nem lehetséges teljesen következetes és objektív szempontrendszer, csak vállalt, vállalható és reflektált kompromisszumok. Kínos, ha szempontrendszer sincs, se elképzelés, csak marketingalapú bűvészet."

"Gulyás Miklós a szegényfotózás Máté Bencéje lenne? Máté Bence a kanalasgém-fotózás Szilágyi Lenkéje? Burger Barna pedig az Orbán Viktor fotózás Czigány Ákosa? Nincs "A fotós szakma", sem "A magyar fotó", ami alá minden terület szépen betagozódik, azaz a technikai eszközt képalkotásra használók széles tömegei. Nem fotós tömeg van, hanem más-más célból képet alkotók, használók, akik más-más szempontból értékelhetők és ítélhetők meg" – jegyezte meg Cséka.

"A lista fölött bábáskodó grémium két tagja saját magára is szavazott. Ez is érdekes! Ez persze önmagában nem lenne baj, ha a lista tényleg a 100 legjobbat ölelné fel. Sajnos erről szó sincs. Minden össze van kutyulva, és egymás mellé került a riportfotós, a portréfotós, az alkalmazott fotográfus, a természetfotós és még sorolhatnánk a szakmai meghatározásokat. Önmagában még ez sem lenne baj, csak ezt a listát tudnánk feledni” – adott hangot felháborodásának az egyik elismert hazai fotós a Hírhatárnak.

Majd folytatta: "Mire is jó egy ilyen lista? Meghatároz, sarokköveket állít és eligazít. Ezért lenne fontos, hogy ne legyen kirekesztő. Mert aki ugye nincs rajta, az nem is annyira jó - hihetnénk. Vannak laikusok, akik esetleg erről a listáról választanak, hiszen itt van a 100 legjobb. Ebből az is kiderülhet, hogy ez a lista nem más, mint egy munkát generáló megkülönböztetés. Aki nincs rajta a listán, lehet, hogy nehezebben kap majd munkát, mint aki ott díszeleg. Elnézést a fanyar megjegyzésért, de ennek oka az, hogy a megnevezettek közül senki nem emelte fel a hangját, nem mondta, hogy nem ért egyet ezzel a kiemeléssel. Persze ez is érthető, hiszen nem akar senki sem öngólt lőni. Aki pedig nincs rajta a listán, az csak baráti társaságokban beszél róla, hiszen ha felemelné a hangját, rögtön rásütnék a bélyeget: savanyú a szőlő! Így mivel sehova sem tartozom, nyugodtan elmondhatom a véleményemet."

"A mai fotósok, fotográfusok, fotóművészek (ki hogy szereti nevezni Őket) egyre nehezebb helyzetben vannak. Ahogy a régi mondás tartja: "Sok az eszkimó és kevés a fóka". Többször tapasztalom azt is, hogy a minőségre való igény is gyakran igen alacsony szintű, az újfajta telefonok és tabletek elterjedésével egyre kevesebb igény mutatkozik a professzionális fotóra. Ha pedig igen, akkor itt a 100-as lista! Aki kimarad, lemarad! Csak egy dolgot nem szeretnék, ha ebben is valami politika bújna meg, az lenne az igazi mélypont. Azt azért jó látni, hogy fiatalok, középkorúak és az idősebb korosztály is képviselteti magát" – folytatta a fotós.

Majd kérte, hogy tegyük közzé az általa és pályatársai, vagyis a szakma igazi elismert krémje szerint is kihagyott neveket. Akik egyértelműen hiányoznak - a teljesség igénye nélkül: Soós Lajos, World Press díjas, nemzetközi elismeréseket birtokló zseniális fotográfus, Tóth József, Bacsó Béla, Vincze Péter, a szintén World Press díjas Török László, Pitrolffy László, Kertész Gábor, Kisbenedek Attila, Vajda József, a politikai fotózás egyik legjobbja, Isza Ferenc, az a hölgy, aki a talán a legtöbb címlapot fotózta Magyarországon, Falus Kriszta, egy másik fotós a Nők Lapjától, Dömötör Csaba, avagy számtalan reklámkampány fotósa, Berzsenyi István.

Szintén egy érthetetlen "kimaradó" az alkalmazott fotográfia álló csillaga, Almási Jonathan Csaba, két régi MTI fotós, Manek Attila és Varga László, Ékes János, Hász András, ami szintén érthetetlen, hogy hogyan maradt ki Eifert János, Jung Zseni, Kleb Attila, Módos Gábor, számtalan aukciós katalógus és művészeti album, valamint a francia divatfotók szerzője, Havas Miklós, a divat- és reklámfotózás nagy alakja, Regős Gábor, a filmes fotózás kiemelkedő egyénisége, Kende Tamás, a színházi fotózás talán legnagyobb alakja Ilovszky Béla, a magyar táncművészet egyik legnagyobb megörökítője, Kanyó Béla, Marjai Judit, a divatfotózás fiatal generációjának két csillaga, Baksa Norbert és Maklári Tóth Attila.

Talán még mindig nem lenne elég, de olyan név is kimaradt a listából, aki már elég sokat letett a fotós szakma asztalára, vagyis Nánási Pál, a szakma egyik legnagyobb egyénisége, Friedmann Endre, Veres László, Annemarie Von Sárosdy, illetve hol vannak a régiek, Lengyel Miklós és Novotta Ferenc?

Mezei

Fotók: Kanyó Béla,  kreativ.hu