A Népszava beszámolója szerint Cserhalmi már beszéde elején veszélyesnek titulálta magát, beszélt a rendszerváltás előtti kulturális életről, majd szubjektív színháztörténeti értekezésbe bocsátkozott.

 “Veszélyes vagyok, voltam és leszek, és ezt a többiek is tudják. Az a színház, amiben én hiszek, veszélyes” – fogalmazott a Nemzet Színésze.

Szenvedélyesen kiállt a korábbi Színház-és Filmművészeti Egyetem mellett is, ahol szerinte az oktatás „okos, értékes, érzéki, európai” volt. Cáfolta azokat az érveket, amelyek szerint az egyetemen nem termeltek hazafiakat, honfiúkat és honleányokat.

Mint mondta, „egy olyan országban szeretne élni, ahol a politika nem téveszti össze magát a tízparancsolattal, ahol hihetünk magunkban és hisznek nekünk.”

„A hatalom ma is egyféleséget akar, egy olyan masszát, amelyből egyformára lehet szaggatni az itt lakókat, és ha ehhez nem hasonultok, akkor nem vagytok jó honleányok és honfiúk. Isten ne adja, hogy ebben a hazában újra bizonyítani kelljen, hogy ki a jó hazafi. (…) Kell a változás, de csak olyan, ami velünk átbeszélve, a mi egyetértésünkkel történik, minden más történés, nem csak hasonlít az erőszakra, hanem maga az erőszak, mégpedig a leggonoszabb időket idézi. Ne menjünk ebbe bele, Ez egy rossz út, rossz állomása, amely nem csak a jövőnkre hoz szégyent, hanem a múltunkra is, a jelent pedig elviselhetetlenné teszi” – idézett a Népszava a beszédből.

A rendszerváltás előtti évtizedek lázadásáról így beszélt: “Egy új, kritikus nemzedék tagjaként először mondtuk ki, hogy gyávák, korruptak, kevesek és kurvák vagytok.”

Személyes élményeiről is szót ejtett, a nagyanyja halálát felidézve: “A nagyi halála után felnőtt lettem, a feleségem halála után pedig öreg. És rájöttem: nincs az a színház, ami annyira érdekelne, mint az élet. Én az a színész vagyok, akit a szerepei egyre magányosabbá tettek, így felmerül a kérdés: megérte-e?”

Cserhalmi szerint 1972 végén Latinovits Zoltánnal sörözgetve még úgy látszott: megéri színésznek lenni, azóta viszont mindenki elment, akikre jólesett felnézni, akik nélkül elképzelhetetlennek tartotta, hogy feljöjjön a nap.

Abba fogunk belehalni, hogy ide születtünk, jegyezte meg, és József Attilát idézte: „S mégis, magyarnak számkivetve, / lelkem sikoltva megriad – / édes Hazám, fogadj szivedbe, / hadd legyek hűséges fiad!”

Nagy Viktor, az MMA tagozatvezetője pedig megjegyezte, több ponton tudna vitatkozni a székfoglalóval és bizonyos kérdésekben nem ért vele egyet.

Cserhalmitól megkérdezte a lap, miért lépett be az MMA-ba, mire színész azt felelte, hogy mert ide hívták, másrészt pedig ez volt a korábbi elnökségi tag, Sára Sándor rendező végakarata.

(forrás: szinhaz.online)