Következésképpen akkor sem kaptam fel a fejem, amikor karácsony előtt 83 éves nagyanyám sikítófrászt kapott attól, hogy mi lesz vele Jakupcsek Gabriella Ridikül című, önmagán, rajtunk és a közszolgálaton egyszerre túlmutató műsora nélkül.

Ez azt is jelenti, hogy akkor sem kaptam a szívemhez, amikor Sebestyén Balázs, a hazai bulvár-arisztokrácia koronázatlan királya keresetlen szavak kíséretében mondott ítéletet a nézhetetlen, fos, de legalább kurva drága közszolgálati médiáról. Amely szerinte a legalja prosztóság tagadhatatlan következményeként vált meg egyik legnézettebb műsorának házigazdájától. Pont karácsony előtt. Aki – mint kiderült – nem tudta, miként fogja elmondani gyerekeinek, hogy anyuci holnaptól nem keres bruttó 1, 7 millió forintot. Borzasztó, meg kell a szívnek szakadni.

De nem. Nem itt van a vége. Egy hét távlatából a Bors című tudományos lap kiderítette: Jakupcsek valószínűleg marad. Csak nem 1,7 millióért, hanem négyért. Bár eddig sem voltam nyugtalan, most mégis megnyugodtam: nem fog utcára kerülni ez a drága jó asszony.

Ugyanakkor most, ezen a ponton lett kurva irritáló az, amire egy héttel korábban fel se emeltem a fejemet. Most nyert értelmet, mennyire szánalmas volt az a népnemzeti, modoros és indokolatlan szolidaritás a közszolgálati televízió sztárjával. Akiből – így visszagondolva – miért is csináltak mártírt ezelőtt egy héttel? Ha emlékezetem nem csal, Jakupcsek éppen akkor szerződött a köztévéhez (2011-et írtunk), amikor az intézmény futószalagon vált meg számos alkalmazottjától. Az akkor meglehetősen méltatlan módon kirúgott kollégákkal miért nem vállalt szolidaritást mindenki, aki most maga alá csinált szegény Jakupcsek miatt?

Az a helyzet, hogy Gabriellánk kamu kirúgása (teljesen érthetetlen ez a külsős baromság, hogy miért kell egy ekkora mamutnak kiszerveznie a munkát?) teljesen jelentéktelen amellett, hogy a köztelevízió minden egyes nap – akkor is, amikor van Ridikül Jakupcsekkel, és akkor is, amikor nincs – távoli országok propagandáját mossa össze az európai kultúrkörre jellemző populista népbutítással. Adófizetői pénzen.

Mivel soha a büdös életben nem láttam Jakupcsek Gabriella egyetlen műsorát sem, így becsszóra elhiszem nagyanyámnak, Sebestyén Balázsnak és másoknak, akik nézik, hogy ő készíti az egyik legnézhetőbb műsort a köztévénél. Csakhogy műsoronként bruttó 65, vagy ezután bruttó 153 ezerért nem dicsőség ez a teljesítmény. Ott nem, ahol folyamatosan hazudnak, híreket hamisítanak, híreket kreálnak és szervilis módon kiszolgálják a rezsimet.

Ott Jakupcsek Gabriella – aki egyetlen szavát nem emelte fel a véleményük felvállalása miatt korábban kirúgottak mellett-, nem áldozat, nem mártír és nem tarthat igényt az együttérzésre. Vagy ha igen, akkor csak annyira, amennyire a többi 128 névtelen, leépített köztévé munkatárs. Ha már.

Egyébként meg, ha csak feleannyira működnének a jóérzés, szolidaritás reflexei ebben a társadalomban, amennyire nem működnek, akkor nem Jakupcsek Gabriella (köszöni szépen, pihenőszabadságát tölti január 6-ig) sorsa miatt fosná össze magát bárki, hanem kikérné magának, hogy ha lehet, ne az ő pénzén mossák az agyát. Esetleg feltűnne, hogy bőven vannak olyanok, akik nem napi, hanem havi 65 ezer bruttóért dolgozzák ki a belüket, és senkinek eszébe nem jut méltatlannak nevezni a sorsukat.

De mert ez nincs így, és mert Jakupcsek Gabriella Pro Európa-díjas újságíró is adja a nevét (havi 1,7 vagy 4 millióért, szinte mindegy) ehhez a gyalázatos közszolgálatnak csúfolt propagandához, tényleg csak az a kérdés, hogy de mégis ki az a Jakupcsek Gabriella? És főleg kit érdekel?

(H. Andrea / kolozsvaros.com)