„Karácsony Gergely, főpolgármester, tessék már kiállni 'a fő városunkért' és nemet mondani minden ostobaságra, a Várba költözésre, a Liget rombolására, 36 ezer beteg embernek a kórházakból való haza zavarására, sokaknak ily módon való halálba küldésére, az egészségügy tönkretételére, a hazug és ostoba NAT-ra, minden értelmetlen, Budapestet sújtó korlátozásra.

Tessék meghallgatni azokat, akik többet tudnak a főváros pénzügyeiről, mint azok, kik sosem láttak nagyvárost sikeresen, eredményesen gazdálkodni, tessék magad mellé behívni a kabinetedbe azokat, kik nem „piárban” jók, ám pontosan tudják, hogy az Unióban, milyen módon támogatják az innovatív nagyvárosokat, tessék a kabinetedet feltölteni olyan, szakmájukban nemzetközileg elismert szakemberekkel, kik nálad és stábodnál többet tudnak, hogy ezzel felelj meg azon elvárásoknak, melyeknek jegyében a többség bizalmat szavazott neked, s utadra indított.

Hetek óta hajléktalan emberekkel, betegekkel, rászorultakkal és idős nyugdíjasokkal időzöm és bizony szomorúsággal tölt el, hogy sikertelenül győzködöm őket arról, hogy nyugi, Karácsony mindent megtesz értetek, képvisel benneteket.

Olvasd el írásomat, melyben neked üzentem, pontosabban az egész cikkecskét neked írtam. Az eheti, legfrissebb 168 órában jelent meg arról, hogy Párizs főpolgármestere házhoz viteti az élelmet a rászorulóknak, s megnyittatott egy sportcsarnokot is, kizárólag az ő számukra. Bevallom, hogy a "Párizs messze van" című cikkemet rád gondolva írtam és benne neked üzenetem, például azzal tréfálkozva, hogy elkérhetnéd valamelyik általa Pesten építtetett összkomfortos, már a XXI. század elvárásainak  megfelelően készült "sportcsarnok kulcsát", népünk szeretett vezérétől legalább kölcsön, no nem örökbe, ahogy azt Párizsban csinálják.

Ne tétovázz, kövesd a legjobb példákat, hogy téged tekintsenek a “fő polgárnak”, s rajtad keresztül Budapestet büszkén mintának, mindazon települések, amelyeknek vezetői évtizedek óta a legműveltebb, legdinamikusabban fejlődő fővárosnak tekintik Budapestet.

(Munkatársaid a tanúim arra, hogy mindezt, mit ideírtam fél éve hiába próbálom elmondani neked, ezért használom ezt az erős eszközt, a civil nyilvánosságot.)

Támogatlak, rád szavaztam és azt szeretném, ha a várost sikerrel vezetnéd.

Nem várok én választ, csak tetteket, minden adottságod, tudásod megvan ahhoz, hogy élj azzal, a szimbolikusnál jóval jelentősebb, valódi hatalommal, amely a főváros első embereként, többszázezer emberrel a hátad mögött, téged, egyedül téged, megillet. Rád figyel az ország, te vagy most a hatalommal is rendelkező, kormányzati tényezőket és az úgynevezett nagypolitikát motiválni, befolyásolni és persze korlátozni is tudó, vétózni és ellenszegülni is képes, nemzetközileg is ismert, magyar demokratikus ellenzék százezrek által választott vezére.

Élj bátran és határozottan cselekedve, erőt és elszántságot mutatva, azzal a hatalommal, amelyre a baloldali, liberális, valamint a környezetvédelem iránt elkötelezett és még a liberális konzervatívok, nem túl népes, ám a másik oldalon igen befolyásos, tábora is felhatalmazott.

Barátsággal, dr. Demszky Gábor”