Dr. Magyar György: az iskola felelőssége az intézményi bántalmazásban |
![]() ![]() |
2024-08-14 11:02:23 |
Megkérdeztük Dr. Magyar György ügyvédet, hogy a jelen információk alapján jogilag, hogyan látja a helyzetet?
„A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az „óvoda, az iskola, a kollégium a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta”.
Hozzátette: "ebből szerintem az következik, hogy az óraközi szünetben a tanintézet négy leánytanulója által összerugdosott fiú szülei megalapozottan számíthatnak vagyoni, illetve nem vagyoni kártérítésre – a lép eltávolítása a gyermek életminőségét tartósan befolyásoló beavatkozás, tehát maradandó egészségkárosodás –, amit a köznevelési törvény szerint az iskola fenntartójának kell állnia. Ismétlem: e kötelezettségét az intézménynek a vétkességére tekintet nélkül teljesítenie kell".
Ez akkor is igaz, ha a tanintézet belső vizsgálata azt állapította meg, hogy a tragikus esetért az általa foglalkoztatott pedagógusokat nem terhel személyes felelősség. Az ügyben gyanúsítottként egyébként ismereteim szerint egyetlen, 12. életévét betöltött lány szerepel, aki – az általánosan a 14. életévhez kötött büntethetőségi korhatárral szemben – a testi sértés miatt kivételesen büntethető, amennyiben az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. Ezt az eljárás során vizsgálják majd.
Ugyanakkor meglehetősen aggályosnak tartom, ha egy oktatási intézményben egyetlen pedagógusnak sem tűnik fel, hogy a szünetben egy gyereket félholtra vernek. Újabb idézet a köznevelési törvényből: a „nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről”.
Ez ebben az esetben nyilván nem érvényesült, ami felvetheti a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés büntetőjogi tényállását. Aki a „foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A büntetés maximuma három év a sértett súlyos egészségromlása esetén.
A nyomozóhatóság feladata, hogy mindezt tisztázza. Kívülállóként ugyanis nem lehet megítélni, hogy kevés pedagógusra túl sok gyermek jutott-e, esetleg a tanárok figyelmetlensége vezetett a majdnem tragikus végkifejlethez. Az viszont mindenképpen elgondolkodtató, hogy az összevert fiút egy társa támogatta be a következő tanórára. Csak akkor derült ki, hogy a sértett milyen súlyos az állapota, és életmentő műtétre van szüksége- Fejtette ki szakmai véleményét Magyar György.
Azért az intézmény vezetőjének, sőt a fenntartónak is több szempontból lehet felelőssége, például megfelelő tanerőt-alkalmazott e az igazgató, megfelelt-e az intézmény vezetésére az igazgató A lezárult belső vizsgálat mennyire lehet objektív, ha gyakorlatilag az vizsgálódik, akinek a legnagyobb felelőssége lehet az ügyben. Ha esetleg kevés az alkalmazott vagy nem elég jó tanítókat alkalmaz, az mind az ő felelőssége. Szerintem a verekedő lányok mindegyikének alaposan meg kellene vizsgálni az otthoni körülményeket, mert ebben az ügyben megkerülhetetlen a szülők erkölcsi (és anyagi) felelőssége. Az biztosnak látszik, hogy ebben az iskolában nem túl nagy a diákok bizalma az pedagógusok felé.
Kertész Z István
|
