Helyi oldalak
Kedvenc oldalam
. Ma Friderika napja van.
Ébresztő emberek! Virágzik a rokkant-mutyi!
2013-07-18 09:48:25
Ébresztő emberek! Virágzik a rokkant-mutyi!

Ébresztő emberek! Virágzik a rokkant-mutyi!

A rokkantak foglalkoztatási rehabilitációjáról ódákat zengett a kormány. Arról írt a sajtó, hogy 34 milliárd forintot ad a kormány a rokkantak foglalkoztatására. Ennek a pénznek a nagy része EU támogatási pénzforrásból származik, nem pedig az adófizetők forintjaiból.

A foglalkoztatás elősegítésére 11,7 milliárd forint, az informatika és infrastruktúra fejlesztésre 9,8 milliárd forint, az akadálymentesítésre pedig 8 milliárd forint támogatást kaptunk. Összesen 29,5 milliárd forint értékben támogatta az EU a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. A rokkantak foglalkoztatása azonban csak döcögve indul be.

A 2011. évi CXCI. (XII.29.) törvényhez munkavégzési tilalmat rendelt el a rehabilitációs ellátásban részesülők részére a kormány. Ezt a tilalmat az Alkotmánybíróság a 2012.12.05-i határozatában feloldotta. Ennek okán leghamarabb, csak 2013. évben indulhatott el a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs foglalkoztatási programja. Ez már eleve egy évi csúszást eredményezett.

A kormányapparátus nem jár élen, nem mutat jó példát, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását illetően. A kormányhivatalokban és a közalkalmazottak körében mindössze 1% mértékű az érintettek foglalkoztatási aránya.

A példamutató kormányunk úgy döntött, ők inkább kifizetik a büntetést, minthogy a rokkantakkal bíbelődjenek. Az állam ugyanis nem érdekelt a rokkantak foglalkoztatásában, hiszen a pénz úgy is, csak egyik zsebből a másikba vándorolna. A magán vállalkozásokban és a hipermarketekben nagyobb arányban alkalmaznak speciális helyzetű személyeket. Nekik minden igyekezetük megvan arra, hogy a jövőben még tovább növeljék az ilyen munkaerő létszámát. A Tescóban a 22 ezer dolgozó közül 1.200 fő a siket, a mozgássérült, a tartós megbetegedéssel élő, az értelmi fogyatékos, vagy a vak dolgozó. Ma hazánkban a legnagyobb létszámmal, kb. 3500 fő megváltozott munkaképességű személyt a Főkefe Nonprofit Kft. alkalmaz, de a kb. 3200 fő megváltozott munkaképességűt foglalkoztató „Attitude” Kézműves Nonprofit Kft. is figyelemreméltó e tekintetben.

A felmérések szerint azonban, több mint 60 ezer olyan munkahely van, ahol inkább kifizetik a 964 ezer Ft rehabilitációs hozzájárulást, mintsem megváltozott munkaképességű személyeket alkalmazzanak. Ugyanis minden 25 fő foglalkoztatott esetében 1 fő megváltozott munkaképességű személyt kellene foglalkoztatni. A foglalkoztatás feltétele az akadálymentesítés kialakítása és mentor általi segítése a speciális helyzetű munkavállalóknak.

Magyarországon még nincs megfelelő társadalmi érzékenység a fogyatékkal élők, a mozgáskorlátozottak, vagy más speciális igényűek helyzetére. A gyakorlati tapasztalatok szerint, még mindig félnek a munkáltatók a különleges igényű emberek foglalkoztatásától. Ha meghallják, hogy mozgáskorlátozottról van szó, akkor finoman elutasító a válasz. Az állásinterjúig sem jutnak el ezek az emberek. Ez is lehet az oka, hogy nagyon alacsony, mindössze 10% mértékű a megváltozott munkaképességű, rehabilitálható személyek foglalkoztatottsága.

Soltész Miklós szociális államtitkár a hónap elején jelentette be, hogy az új Széchenyi terv keretében 10 ezer fő rehabilitációs ellátásban részesülő munkába állítását segítené a kormány. Elgondolkodtató ez a szám, hogy vajon valós foglalkoztatási növekményt jelent-e, vagy csak a „helycserékről” szól a történet? A rehabilitációs foglalkoztatás ugyanis a való életben másként működik a betegek, vagy más érintettek panaszos levelei alapján.

 


Többen panaszolták az új rokkant-törvény 2012.01.01-i hatályba lépése kapcsán, hogy a rehabilitációs ellátásukat elvesztették volna a munkavégzési tilalom miatt, így vagy ők kérték a munkaviszonyuk megszűnését, vagy sokuknak a munkáltatója mondta fel a  munkaviszonyát. Ekkor több ezer rokkant vesztette el az addigi rehabilitációs munkahelyét. Mivel az AB csak a 2012.12.05-i határozatában oldotta fel a munkavégzési tilalmat, így egy évig a „levegőben lógtak” ezek a szerencsétlen emberek.

A betegeknél kint levő kb. 70 ezer darab rehabilitációs kártya tulajdonosa közül 7 ezren tudtak élni a rehabilitációs munkahelyen történő elhelyezkedéssel, vagy visszahelyezkedéssel az ilyen munkahelyükre. A kérdés csupán az, hogy vajon meddig foglalkoztatják majd őket? Gyanítható, hogy a most bejelentett 10 ezer fős foglalkoztatás-bővítés, az csak az eredeti helyzet visszarendeződését valósítaná meg, a rokkant-törvényben szereplő munkavégzési tilalom feloldása után. Az Alkotmánybíróságnak muszáj volt feloldani a munkavégzési tilalmat, mert jogrendszeri alapelv: „Józan ésszel nem mehet szembe a törvénykezés”. Márpedig itt az történt: hogyan is próbálhatta volna ki a rehabilitálhatónak véleményezett személy a munkát, ha maga, a munkavégzés tiltott volt számára?

A rehabilitálható betegek arról is gyakran panaszkodnak, hogy agyon hajszolják őket a munkahelyeken. Mivel a törvény maximum napi 4 órás, vagy heti 20 órás munkaidőt engedélyez számukra, így azt túllépni nem lehetne. Az állásukat féltő betegek névvel és arccal nem mernek nyilatkozni. Azonban, számtalan panaszos levelet kapott a szerkesztőségünk, melyben arról írtak a panaszkodók, hogy a 4 órás foglalkoztatásuk az csak „papíron létezik”. A valóságban 6 és 8 órákat is dolgoztatják őket, sőt, volt, aki extrém példaként 12 órát is megemlített.

Az első évben 100% mértékű a szociális adókedvezmény (a 27% TB), így az is gyakori panasz a megváltozott munkaképességűektől, hogy teljes bizonytalanságban élnek, mert addig alkalmazzák csak őket, amíg a maximális kedvezményt kimerítik utánuk. Helyettük felveszik a következő munkavállalót, így az effajta foglalkoztatásnak mi értelme van? Hiszen a rehabilitálható munkaerő, csak pörög, forog, és cserélődik. Utána a rokkant, akit elbocsájtanak, ugyanúgy munkanélkülivé válik, és a mókuskerék forog vele tovább. A létbizonytalanságot tetézi, ha a munka kipróbálása alatt megszűntették a NRSZH orvos-szakértői felülvizsgálat kapcsán a rehabilitációs pénzellátását a betegnek.

Az ellátórendszerből, ha egyszer a beteg eltávozott, oda visszajutnia szinte lehetetlenség a rokkant-törvény egy másik nagy igazságtalansága miatt. Ugyanis, ha az utolsó 5 éven belül nem rendelkezik 1095 nap biztosítási jogviszonnyal, akkor a törvény szerint semmilyen pénzbeli ellátásra nem válhat jogosulttá, ha 99% mértékű a rokkantsága, akkor sem! A rehabilitálható beteg, ha újra munkanélküli lesz, akkor számára ez már a 22-es csapdájaként folytatódhat, ha semmilyen pénzellátásra nem válik majd jogosulttá.         

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának az ígéretes foglalkoztatási tervei a rokkantakra vonatkozólag, csak a kormánypropaganda szerint annyira szépek.


A valóság viszont hamis illúziókra világít rá. Ebben a foglalkoztatási programban a rokkantak inkább becsapottak, mint támogatottak? Természetesen van, akiknek nagyon is megéri ezeket az embereket foglalkoztatni. Meg is vannak vezetve a betegek még azzal is, hogy mennyire fontos az, hogy rajtuk segítsenek? Akik ezzel igazán jól járnak, azok nem maguk az érintett munkavállalók, hanem azok a munkáltatók, akik őket foglalkoztatják.  A rokkantak foglalkoztatása egy nagy szemfényvesztés.

Van, ahol a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása profi módon és olajozottan megy. Ott, ahol sikeresen pályáznak „dől a lé”. A pénz meg csak pörög, forog, mégpedig úgy, mint a ruletten. A zsetonok pedig maguk a rokkantak, akik közül váltogatnak, cserélgetik őket tetszés szerint, és a haszon szerint. Megéri nekik, ennyi rokkanttal bíbelődni, cserélgetni őket. Megéri a rengeteg kedvezmény miatt, ami több ezer rokkant létszám melletti foglalkoztatásnál már önjáróvá válik. Ugyanis, az első évben 100%, a második évben 90%, és a harmadik évben 80% járulékkedvezmény igénybevételére jogosít, sőt 75%-os bértámogatásra is, ha a cég megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat.

De olvassunk inkább a sorok között, miből lesz a „csoda”: a rokkantak tehetséggel és szorgalommal betörtek a világpiacra? Ugyanis, nélkülük, nem jöhetett volna létre ez a projekt: „Zoob Kati államosítása”.

 


A miniszterelnök feleségének üzenete szerint: A siker titka a kemény munka - hangsúlyozta Lévai Anikó, hozzátéve - őt lelkesíti, hogy élnek Magyarországon olyan emberek, akik ezt a filozófiát vallják. (Kemény munka rokkantaknak)? Bővebben: Lévai Anikó és Zoob Kati egy új divatmárka születésénél >

 

 „Magyarország jobban teljesít”:

Azok a cégek, mint az „Attitude” Kézműves Nonprofit Kft., vagy a „Főkefe” Nonprofit Kft., stb., akik nagy létszámú megváltozott munkaképességű személyt alkalmaznak, azokhoz „dől a lé”. Olcsó munkaerő, hatalmas állami támogatás, extra profit?

A Főkefe Kft.-nél dolgozik a legtöbb megváltozott munkaképességű személy (3500 fő). A sorban a második legnagyobb (3200 fő) rokkantakat foglalkoztató cég pedig a Kézműves Nonprofit Kft.

Az, hogy a rokkant ma kap munkát, de majd 1-3 éven belül búcsút intenek neki, amikorra már elvesztette a munkába történő visszailleszkedés miatt a rehabilitációs pénzellátását, az sem számít. Az sem számít, a törvény nem rendelkezett arról sem, hogy mi lesz ezekkel az emberekkel, akiktől elbúcsúzik az ellátórendszer, és közben a felvázolt rokkant-foglalkoztatás buktatói miatt elveszítik majd az állásukat. A rehabilitációs foglalkoztatás maximum 3 éves időtartama után, a nyílt munkaerő piaci (tranzit foglalkoztatási) lehetőség adott-e vajon a beteg és megváltozott  munkaképességű emberek számára, amikor a makkegészséges munkaerő közül is válogathatnak, miért pont a beteget alkalmaznák?

Kaptunk az EU-tól közel 30 milliárd forint pénzforrást, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási felzárkóztatáshoz. Azonban már most világos, hogy ettől még nem fog hatékonyan működni a rendszer, a rehabilitált százezrek visszailleszkedése a munka világába. Ez csak az őket foglalkoztató cégeknek hozza el az álmot, és azt, hogyan lehet beteg emberekkel extraprofitra szert tenni? Nem más a rokkantak foglalkoztatási programja sem, mint egy jól kigondolt rokkant-mutyi, amiben a megváltozott munkaképességű kiszolgáltatott betegek sorsa számít talán a legkevésbé. Őket továbbra is az út szélén hagyták! Az árokparton, csak a mutyik száma szaporodik gomba módra, nem pedig a stabil munkahelyek száma! „Magyarország egyre jobban teljesít” a mutyik számát illetően! És abban is világelsők vagyunk, hogyan kell felnőtt embereket tök hülyének nézni!


AdamRos

Utoljára frissítve: 2013-07-18 12:04:41

További híreink
Az LMP bíróság elé állítaná Kövér Lászlót
A házvezetés azért büntetett meg két LMP-s képviselőt, mert azok egy táblán hívták fel a figyelmet a paksi bővítés korrupciós kockázataira és a beruházás haszonélvezőire....
2017-09-19 18:00:42, Hírek, Aktuális Bővebben
Lezárnak néhány fontos kereszteződést Zuglóban
A 3-as villamos 2017. szeptember 23-án és 24-én (szombaton és vasárnap), valamint 2017. szeptember 30-án és október 1-jén (szombaton és vasárnap) rövidített útvonalon, a ...
2017-09-19 14:42:39, Hírek, Aktuális Bővebben
A Kossuth-díjas színész nem kér Orbán vacsorameghívásából
Lukáts Andort, a legendás kaposvári színház egyik hajdani sztárját, mint a többi Kossuth-díjas színészt, évente egyszer vacsorameghívásra invitálja a miniszterelnök, amit...
2017-09-18 17:00:20, Hírek, Aktuális Bővebben

Hozzászólások

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
A Fidesz megint hátulról szúrt: törvénymódosította a tegnap indult civilkezdeményezést s ezzel már egy nap elt...
Bővebben >>