Több olvasónk is megkereste szerkesztőségünket, hogy sokszor napokig vagy még tovább el kell viselniük a galambok tetemeit,  pedig még az elefánttetemet is elszállítják. Mivel közel egy időben érkeztek az észrevételek, utána jártunk mi a helyzet ezzel kapcsolatban Budapesten, továbbá mi a gyakorlat, a megoldás.

A legtöbben az ÁNTSZ-t hívják, melynek rövidítése jobban beleívódott a köztudatba, mint annak teljes neve, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. Általában a lakosság a valós, vagy vélt fertőzés illetve járványveszélyes esetekben ide fordul. Az ÁNTSZ-nél azonban elmondták, hogy az általunk szóbahozott madártetemek ügye – kivéve tömeges pusztulást és a járványveszélyt, nem hozzájuk tartozik. Már hosszabb ideje Budapesten nincs galambgyérítés és az általuk terjesztett járványveszély sem áll fenn.

A galambtetemek kezelése köz- és magánterületi higiéniai kérdés, azt a helyi önkormányzatoknak, vállalkozásoknak és magánszemélyeknek kell megoldania, míg nekik elsősorban hatósági, ellenőrzési szerepük van. Budapesten és más településeken is, elvileg az önkormányzat feladata, hogy az állat-tetemek elszállítását biztosítsa. Valamikor ez egységes  rendszerben működött, azonban ma már a legközismertebb, az ATEV Fehérje Feldolgozó Zrt-nek is vannak piaci vetélytársai, melyek közül talán a POLISZ a legismertebb.

Az önkormányzatok közül a: I.  II.  IV. VI.  VII.  IX.  X.  XII.  XV.  XV.  és XXI. kerület most is az ATEV-vel köt éves szerződést, de a VI. kerület csak a közterületekre míg a XII. kerület azt köti ki, hogy minden elszállított tetemet igazolásul fényképezzenek le. A többi itt felsorolt kerületben a köz és magán területekről egyaránt elszállítják a tetemeket így az elhullott galambokét is. A fel nem sorolt kerületek valószínűleg más vállalkozásokkal szerződnek. Érdemes megjegyezni, hogy ezek szerint ahonnan a lakossági panaszok érkeztek: a III., a VIII., és a XI. kerületekből, egyik sem áll szerződésben az ATEV-vel. Azért az elgondolkodtató, hogy egy egész kerületre egy hónapra csupán 2800 (nem elírás, kettőezer-nyolcszáz) forintos alapdíjat kér az ATEV és az esetenként elszállítást számlázza ki a szerződésben álló félnek. Mivel a telephely a jól ismert Illatos úton van, ezért innen számolják oda-vissza a kiszállási célig a 180 forintos kilométer-díjat amihez a tetem kilogrammonkénti ára, 210 forint + Áfa jön még hozzá. Tehát, ha mondjuk a VI. kerületben egy társasház udvarán zavarja a lakókat egy galamb teteme, akkor ennyit kell fizetniük az elszállításáért, ugyanez például a VII. kerületben élőknek semennyibe nem kerül mert a polgármesteri hivataluk magánterületre is kiterjesztette a szerződést.

Ha a galamb a ház előtt a járdán vagy az úttesten pusztult el, akkor az közterület, így még a Terézvárosból is elszállítják az önkormányzati szerződés alapján a tetemét. A már említett XII. kerületben a fotózás után még a magánterületekről is az önkormányzat költségén történik a szállítás, de a fénykép az kell, egyedüliként Budapesten, sőt talán az egész országban! Az ATEV nemrég például a Fővárosi Növény- és Állatkertből is elszállította egy elefánt tetemét, tehát ebben biztosan nagy gyakorlatuk van, így egy vagy akár több galamb maradványa biztosan nem okoz a cég dolgozóinak gondot.

A XI. kerületben viszont egy lakótelepi társasházban rendszeresen és tömegesen halmozódnak fel  galambtetemek a padlásfeljáró részen. Ezzel a panasszal kapcsolatban az ÁNTSZ egyik munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy maguk a társasházak is tehetnek az ilyen esetek ellen, ha működési szabályzatukban kifejezetten tiltják a galambok etetését, odaszoktatását. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az állati tetem veszélyes hulladéknak számít, bár sokan azt is beledobják a közös kukákba, mégis ez a magatartás kevésbé ítélhető el, mert pozitív hozzáállás, ha valaki veszi a fáradságot és eltűnteti a közérzetet rontó látványt. Más lenne a helyzet egy járvány, különösen egy, a galambok által terjesztett betegség esetén, de szerencsére ilyenről már régóta nincsen szó. Ugyanakkor az ÁNTSZ-nek van olyan feladatköre, hogy ellenőrizze az élelmiszert árusító boltokba, főleg áruházakba ne juthassanak be a galambok, az üzemeltetők riasszák el onnan őket. Ennek betartását szúrópróbaszerűen ellenőrzik, de konkrét panasz esetén azonnal kiszállnak a helyszínre.

A már említett újbudai társasháznál az egyik lakó megfigyelte, hogy azokon az erkélyeken és párkányokon, amelyek évek óta nem lakott lakásokhoz tartoznak, hirtelen vihar kitörése esetén rendkívül heves szárnycsapkodásokkal verekednek össze a galambok a jobb és védettebb helyekért, és ilyenkor előfordul, hogy tömegesen szállnak át más erkélyekre, épületkiszögelésekre, ijesztő körülményeket produkálva.

Kertész Z István