Maurer festészet és képgrafika szakon végzett, de hamar eltávolodott a Képzőművészeti Főiskola hivatalos irányvonalát jelentő szocialista humanizmustól.

„Az emberalakokat, -csoportokat egyre inkább puszta felületekként, a tárgyakkal egyenrangú, így végső soron dehumanizált képelemekként ábrázolta. A hatvanas évek végére Maurert már egyértelműen az absztrakció és a formai reflexió foglalkoztatta, a saját vizuális nyelv kimunkálását célzó kutatómunkába pedig a mozgóképi kísérletezést is beépítette” – olvasható az MMA Lexikonban Keressük Dózsát című kísérleti filmjéhez kapcsolódóan.

A Keressük Dózsát a szocialista emlékezetpolitika kritikájaként is nézhető, de talán ez nevezhető a konceptualista Maurer legpolitikusabb munkájának. Később, a kilencvenes évektől egyre határozottabban a színkísérletek és a geometrikus absztrakció felé fordult festészetében és képzőművészeti objektjeiben.

New Yorkban, Londonban, Zürichben állított ki az utóbbi években. Maurer Dóra műveit számos hazai és nemzetközi közgyűjteményben őrzik.

„A hetvenes évektől kezdve rendszeresen állít ki jelentős nemzetközi tárlatokon, az utóbbi években szerepelt többek között a New York-i MoMA, a londoni Tate Modern, a metzi Centre-Pompidou, valamint a minneapolisi Walker Art Center csoportos tárlatain” – olvasható a Vintage Galéria honlapján.

Az utóbbi években 2019 és 2021 között a londoni Tate Modern, 2020-ban a zürichi Haus Konstruktiv, 2021-ben a Kunsthalle Bielefeld, valamint 2023-ban a balatonfüredi Vaszary Galéria rendezett önálló retrospektív kiállítást Maurer Dórának.