Kassai Dániellel, a Lehet Más a Politika (LMP) helyi képviselőjével beszélgettünk a problémáról.

Százötven év nagy idő, miért éppen most van napirenden a Cséry-telep felszámolása és kármentesítése?

Úgy kezdeném, hogy elég nagy baj, hogy csak most és nem évtizedekkel ezelőtt gondolkodtak el azok, akik lokalizálhatták volna a szeméttelep terjedését. Erre szokták azt mondani, hogy valamikor csak el kell kezdeni a kármentesítést, és az első lépések meg is történtek azzal, hogy 2013-ban bezárták a telepet miután kiderült, hogy a szabályokat súlyosan megsértve, a telepet üzemeltető fővárosi  Kft tisztítatlanul öntötte ki a szennyvíziszap-hulladékot. Ekkor a városvezetők újabb nagy ígérgetésekbe kezdtek és beindult a telep felszámolásának megtervezése.  

Gondolom nem egyszerű rendbe tenni egy ilyen területet és legfőképpen rengeteg pénzbe is kerül. Lehet erről valamit – legalább a becslés szintjén tudni?

Igen. Az előzetes fővárosi kalkulációk szerint a Cséry-telep kármentesítése nagyjából 25 milliárd forintba kerülne.

Az nem kis pénz, de utána lehetne a helyén hatalmas közpark gyermek-játszóterekkel?

Ez szép elképzelés lenne, de még a közpark is kétséges nem beszélve a gyermek-játszóterekről. Azon kívül, hogy ennek megvalósítása újabb hatalmas költségeket jelentene, a terület annyira el van szennyeződve, hogy még teljes földcsere esetén sem lenne biztonságosnak nevezhető a terület, játszótereknek meg biztosan nem.

Akkor Ön, mint helyi lakos se hozná ide – mondjuk hintázni a gyermekét?

Biztosan nem és még az is kérdéses – legalábbis elvben, hogy a gyermekem elhozná-e ide a majdani gyermekét, annyira terhelt ez a környezet.

Szóval akkor, ha jó esetben kiadunk egy csomó közpénzt, akkor se lesz ezen a területen mondjuk egy élvezhető közpark?

Eleinte mi is egy köz- és élményparkban gondolkodtunk, de a terület annyira szennyezett, hogy ma már másképpen látjuk a hasznosítást, például egy napelemfarm építését támogatnánk. A szakértők megállapították, hogy a talajvizet a nikkel, a bór, a szulfát, a cink, az arzén, a szelén, az ammónium,  a króm, a nitrit, és a nitrát, míg magát a földet kőolajszármazékok és rákkeltő anyagok szennyezik, amelyek már elérték a lakott területeket is.

És mit szól ehhez a helyi lakosság, egyáltalán tud róla?

A helyben élők egy része tud ugyan arról, hogy kérdéses a lakóhelye közvetlen környezetének állapota, de sajnos még ők sem lépnek fel kellő eréllyel. Azonban a döntő többség vagy nem hallott erről vagy nem veszi elég komolyan ezt a hatalmas problémát.

Miért nem tájékoztatják Önök, mint a környezet állapotára különösen érzékeny zöld párt a lakosságot?

Próbálkozunk, de ehhez számtalan akadályt kell legyőznünk. A technikai problémákon túl az érintett lakosság tájékoztatását is meg kell szerveznünk, ami nem csekély feladat. Néhány napja ebben a témában lakossági fórumot hirdettünk meg, a részvételi arány nem tükrözte az ügy fontosságát. Viszont abban bízunk, hogy akik eljöttek, azok a környezetükben továbbadják az ott hallottakat.

Mi lehetett a csekély érdeklődés oka?

Egyrészt nagyon nehéz az embereket megszólítani, még az őket jelentősen érintő ügyekben is, ha az nem azonnali sérelemből fakad. Másrészt hiába nyomtattunk ki a fórumról 44 ezer szórólapot, az nem megfelelően lett terjesztve, például ahol én lakom, egy öt emeletes, hatvan lakásos társasházban, oda se jött meg ezekből egyetlen darab se.

Akkor, hogyan tovább?

Gondolkodunk aláírásgyűjtésben, újabb lakossági fórumokban de lehet, hogy egészen más, teljesen újszerű formában fogjuk felhívni a lakosság és egyben a döntéshozók figyelmét a Cséry-telep óriási veszélyeire.

A beszélgetést követően megkérdeztük Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala Kommunikációs Igazgatóságát a témával kapcsolatban.

A Főpolgármesteri Hivatal válaszában elismeri, hogy valóban jelentősen szennyezett a környezet és azt is megerősíti, hogy egyes helyeken a szennyeződés már elérte a lakott területeket. Ugyanakkor felhívja arra a figyelmet, hogy közvetlen veszélyhelyzet nincs, bár a kertes-házas övezetekben a fúrt kutak vízét ajánlott bevizsgáltatni vagy csak öntözésre használni. Elkészült a Cséry-telep tényfeltáró záró dokumentációja, amit a zöldhatóság jóváhagyott és eszerint készül a terület rendbetételének és a talajvízben okozott szennyezés megszüntetésének beavatkozási terve, amelynek benyújtása október közepén várható.

“A kármentesítési kötelezettséget a Zöldhatóság a szennyezés okozóira nézve egyetemlegesen állapítja meg a használat idejének függvényében, mely jelen esetben az 1890-2013. közötti időszakot jelenti, így a dolog természeténél fogva ebből a Magyar Állam is jelentős részt kell, hogy vállaljon. A Főváros költségvetési helyzete jelenleg nem teszi lehetővé, hogy a teljes kármentesítést önerőből előfinanszírozza. A jelenlegi EU-s pályázati kiírások között hasonló célú nincs, de ahogy lehetőség nyílik rá mindent megteszünk, hogy a kármentesítés mielőbb megtörténjen” - áll szó szerint a Főpolgármesteri Hivatal válaszában.

Kertész Z István/kép: LMP