Mikor és milyen módon kerülhet sor az előválasztásra?

Borz Miklós: Bár még sok részlet kidolgozás alatt áll, sőt amit mondok az csak az egyik lehetséges verzió, az előválasztásra leghamarabb idén szeptemberben, legkésőbb jövő januárban kerülhet sor. A választás módja, az előzetes és személyes regisztráció után az interneten elküldhető voksolás. A személyes regisztrációra azért van szükség, hogy csak valós, létező személyek vehessenek ezen részt.

Mi motiválhatná a lehetséges választókat arra, hogy egyáltalán részt vegyenek ezen, és milyen biztosítékokat tartalmaz a rendszer arra, hogy ne történhessen csalás vagy az adatokkal ne lehessen visszaélni?

B. M.: A személyes regisztráció során, melyek az ország mind a 106 választókerületében több helyen is rendelkezésre állnának, a leadott adatok után egy választási kódot kapna mindenki és azzal már anonim módon lehetne voksolni. A beérkezett szavazatokat már egy független adatbázis-szerver kezelné anélkül, hogy a szavazónak akár a kódja is visszafejthető lenne. Ez többszörös biztosíték. Arra külön felhívnám a figyelmet, hogy maga a szavazás lehetősége nem egy hanem a tervek szerint legalább 14 napig állna a regisztrált választópolgárok rendelkezésére.

Mit tudna ez az előválasztás nyújtani azon kívül, hogy egy erősorrendet felállít?

B. M.: Elég sok mindent! Például miniszterelnök jelöltet is lehet majd választani. Ezen a megmérettetésen nem csak pártokra, hanem más civilszervezetekre, mozgalmakra és szakszervezetekre sőt – az egyéni képviselői választókerületekben szervezeti háttér nélküli magánszemélyekre, un független jelöltekre is lehetne voksolni. Sőt mindhárom kategóriában az un. preferenciális módszer szerint többeket is fel lehetne – a választó szimpátiája alapján - sorolni, de háromnál többet már valószínű nem lenne érdemes. Ezzel ki lehetne fejezni, hogy milyen sorrendben támogatja valaki a lehetséges szervezeteket és jelölteket. Persze lehetne csak egy pártot, szervezetet vagy személyt jelölni. Indulhatna bárki, aki jelölt szeretne lenni, akár „önjelölt” szervezeti háttér nélkül is. Ha egy településen vagy nagyobb körzetben valaki ismert és közkedvelt, akkor esélye is volna a nyerésre.

Hogyan vennék rá az állampolgárokat, hogy egyáltalán részt vegyenek ebben? Mi motiválhatná őket, miközben Magyarországon most olyan a helyzet, hogy akár a regisztráció ténye is bedönthetne egzisztenciákat?

Vágó Gábor: Talán vagyunk egy jó páran, ebben az országban, akik kormányváltást akarnánk. Nekik most felkínálnánk egy ehhez közelebb vivő lehetőséget. Továbbá a pártokból kiábrándultak ezúttal más szervezeteket, sőt magánszemélyeket is támogathatnának voksukkal. De nem bízunk mindent a véletlenre, regisztrációs emberek, szakmaibb nevükön tanúsítok járnának házról házra és akinek csak lehetne, elmondanák az előválasztás értelmét és fontosságát. Ezek a tanúsítók nem csak bíztatnák a lakosságot a részvételre, hanem náluk az adatok megadásával regisztrálni is lehetne. Így aki valamilyen okból nem tudna eljutni, még a hozzá legközelebbi regisztrációs pontig se, az is résztvehetne a szavazáson. Persze nem kellene megvárni, míg véletlenszerűen valakihez odaérnek a tanúsítók, akár hívni is lehetne őket. Az adatok biztonságos kezeléséről erre a célra létrehozott informatikai rendszerek gondoskodnának. Ezzel párhuzamosan az interneten a minimum-programról, az úgynevezett közjogi-csomagról indítanánk kampányt.

Milyen adatokat kellene a választáson részvevőknek megadnia?

V. G.: Az azonosítás a személyi számon keresztül történik, de minden további részletet megtudhatnak az adatom.hu oldalról.

A kis szervezeteknek, pártoknak miért érné meg ebben egyáltalán résztvenni?

V. G.: Mert ezzel egyrészt saját támogatottságukat is feltudnák mérni, másrészt minden szervezet maga is résztvehetne az agitálásban, a házról-házra járásban. Így tudnák emelni szimpatizánsaik körét, annál is inkább, mert többeket is lehetne támogatni. Például egyet nehezebb kiválasztani a sokból, mint hármat. Továbbá az 1-3%-os támogatottságúra becsült pártok esetében kiderülhetne az is, mennyi parlamenti helyre számíthatnának, hiszen közös indulással bekerülhetnek az országgyűlésbe, míg egyénileg aligha. Mivel az összes bevont szervezett érdekelt a minél nagyobb szavazatarányban, ezért reményeink szerint élnének is majd az alkalommal.

Valamilyen előválasztás már sokszor felmerült, hiszen a 106 egyéni választókörzetében, ha a kormányváltást akaró szervezetek nem egy közös jelölttel indulnak, akkor nagyon kevés az esély, hogy valamelyik mégis megszerezheti az adott mandátumot. Ennek ellenére a nagyobb ellenzéki pártok, mint az MSZP és a DK még nem csatlakoztak egyértelműen ehhez a kezdeményezéshez, mi ennek az oka?

V. G.: Én optimista és elszánt vagyok, teljes mellszélességgel kiállok az előválasztás valamilyen formája mellett, amit Borz Miklós felvázolt, az csak az egyik lehetséges forgatókönyv. Szerintem előbb-utóbb, aki valóban kormányváltást akar az el fog jutni odáig, hogy valamilyen eszközzel, amibe a lakosság is be van vonva, mégis csak el kell dönteni, hogy egy-egy körzetben ki legyen az a legesélyesebb személy, aki elindul a kormánypártok jelöltjével szemben.

Kertész Z István