Az adóhatóság júliustól életbe lépő változtatásai gyökeresen érinthetik a vállalkozások mindennapjait: 21 figyelmeztető kódot („WARNING”) hibának („ERROR”) minősít át a NAV, így ezek a hibák a továbbiakban érvénytelenítik az adott számla adatszolgáltatását. A leggyakoribb problémák az áfakódok helytelen megadásához, a vevő adószámához, illetve a módosító számlák hibás hivatkozásaihoz kapcsolódnak, ezekből pedig már egy kisebb cég is tucatnyit generálhat havonta – derült ki a Niveus közleményéből.

Az érintett vállalkozások jelentős része nem is tud róla, hogy hibás adatszolgáltatás fut náluk automatikusan a háttérben. Július után azonban ők is kénytelenek lesznek ezekkel foglalkozni, ugyanis ezek a problémák már nemcsak figyelmeztetések lesznek, hanem olyan hibák is, amelyek miatt a NAV nem fogadja be a számlaadat-szolgáltatást, ami áfabevallási eltéréseket és akár adóhatósági ellenőrzést is eredményezhet – mondta Antretter Erzsébet, a cég adótanácsadási üzletágának vezetője.

A NAV rendszeréből visszapattant számlák nem fognak szerepelni a vevő M lapján, ami súlyos problémát okozhat a bevallások egyeztetésekor. Ráadásul 2025-től az adóhatóság új típusú, úgynevezett adategyeztetési eljárást is indít, amelyben már az online számlaadatok és az áfabevallások közötti eltérések automatikus kiszűrésére törekszik. „Sok cég még mindig abban a hitben él, hogy a számlázóprogram automatikus NAV-kapcsolata garancia a hibamentes működésre. A valóság ezzel szemben az, hogy a hibás adószám, egy rosszul kiválasztott áfakód vagy egy elfelejtett hivatkozás könnyen meghiúsíthatja az egész adatszolgáltatást” – tette hozzá a szakértő.

A szakértők szerint az első és legfontosabb lépés a jelenlegi folyamatok auditálása: milyen adatok kerülnek ki a számlázóból a NAV felé, milyen szabályrendszer alapján működik az automatikus adatküldés, és van-e emberi kontroll ezen a ponton. Emellett új típusú szoftveres validációk, tesztelések és oktatások is javasoltak, különösen ott, ahol több cég, telephely vagy rendszer érintett egyszerre.

A NAV júliusi változtatása csak az első lépés: a hivatal többször jelezte, hogy az online számlaadat-szolgáltatás lesz az ellenőrzések új alapja, amelyben a mesterséges intelligenciát is egyre aktívabban használják. Ezért az automatizálás önmagában nem elég – a digitális megfelelőséghez most már folyamatos kontroll és szakértői háttér is kell.