Alapvetően az erdőknek az úgynevezett jóléti funkciókat is be kell tölteniük, nem szabad csak gazdasági termelőegységeknek tekinteni őket. Nyilván nem vonatkozhatnak ugyanazok a szabályok a gyalogszerrel érkezőkre, mint a kerékpárral, esetleg lóhátón közlekedőkre, vagy a gombákat gyűjtőkre, de a kikapcsolódás, a természeti környezetbe való bejutás mindenképpen jogos igény. Általános tapasztalat, hogy sok a tiltás és nem ritkán kerítésekbe ütköznek az erdei vándorok, sőt, olykor értelmetlen tilalomfák „állják” útjukat.

Ismét Wisnovszky Károlyt, a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóságának igazgatóját kérdezzük minderről.

Hírhatár: Októberben, de még november első felében is rengetegen keresik fel az ország erdeit, azonban sok helyen kerítésekbe, tiltásokba ütköznek, amit vagy figyelembe vesznek, vagy nem. Miért van olyan sok kerítés az erdeinkben?

Wisnovszky Károly: Mert rengeteg a vad, képtelenség kerítés nélkül erdőt megújítani vagy telepíteni. Léteznek tiltások, erdőlátogatási korlátozások is, de a kerítések éppen nem ezt a célt szolgálják. Nem arra valók, hogy az embereket meggátolják az erdőbe jutásukban.

Az erdőben kerítés csak az erdészeti és a vadászati hatóság engedélyével létesíthető. Elsősorban kizárja, és nem bezárja a vadat. A villanypásztor, és az alacsonyabb, 120 centiméteres, földbe ásott erős panelkerítés a vaddisznót, míg a magasabb, az emberek számára is akadályt jelentő 180-250 centiméteres a szarvasféléket is kizárja. Léteznek még a vadat bezáró, szintén engedéllyel létesített vadaskert, illetve vadaspark-kerítések is. Több száz ilyen engedélyezett, egyenként 100-5000 hektáros kert létezik az országban.

Sok esetben erdei kerítésnek véljük azt is, mely a szántót, a legelőt védi, visszatartva a vadakat attól, hogy kijussanak és kárt tegyenek ezekben, vagy akár csak meggondolatlanul az országutakra kiugorjanak.

Hh: És ezek a kerítések mindenhol szabályszerűen vannak elhelyezve, mindre engedély is van?

W. K.: Nem! Évente jó néhány illegálisan, vagy engedély nélkül épített kerítést bontatunk le, és szabunk ki bírságokat érte. A legjellemzőbb, amikor az ingatlan tulajdonosai a telkükhöz hozzá kerítenek az erdőből. Ez az erdő igénybevételének számít, és a súlyos bírságok kiszabása mellett le is bontatjuk a kerítéseket. Van, hogy bírósági pereskedés lesz belőle, de a jogsértések ellen fellépünk.

Az erdészeti kerítés is kényszerű rossz, természetellenes, véleményem szerint nem való az erdőbe, akadályozza az erdei élőlények és az ember mozgását. Az engedélyeztetési eljárás is azért van, hogy szűrjünk, minél kevesebb, minél egyszerűbb és tájba illő legyen a kerítés. Az erdőt védő kerítések, amint kellő magasságúra nő a faállomány, elbontásra kerülnek. Tehát ezek időszakosak - ami azért jó pár évet jelenthet. Ha ilyeneken turistaút vezet keresztül, akkor azokat vagy eltereltetjük, vagy létrás, lépcsős vagy forgóajtós beléptetővel átvezetésre kerülnek.

Hh: Mégis sok a kerítés. Legutóbb a Gerecsében egy túracsapattal arra lettünk figyelmesek, hogy a felriadt két nagy testű szarvas meneküléskor többször és teljes erővel nekiszaladt egy dróthálós kerítésnek. Ez elfogadható állapot, jó ez a jelenség?

W. K.: Valóban sok a kerítés és nem jó, hogy az említett eset megtörténhetett! Hatvanezer hektár fiatal erdő van bekerítve Magyarországon, ami 15 millió méternyi kerítést jelent. A sok kerítés miatt az egyre több vad egyre kisebb erdőterületre koncentrálódik, ezért nem csak a szántókra és legelőkre, hanem már a kertekbe és a városokba is bekényszerül. A vaddisznók, miután az erdőben föleszik az utolsó szem makkot, megakadályozva ezzel az erdők természetes felújítását, ellepik az alföldi területeket is. Például Kaposváron és Újpesten előfordult, hogy kukáztak, és riogatták a városlakókat.

Hh: Akkor miért tartanak az erdőkben ennyi vadat? Bár a kirándulók mindig örülnek, ha láthatják őket..

W. K.: Érdekből! És talán tudatlanságból. De lassan azért is, mert kicsúszik a vadászattal való szabályozás lehetősége pont azok kezéből, akik felelősek lennének magáért a szabályozásért. „Puskával” már nem lehet rendet teremteni. Csúnyán hangzik, de csak a természetben, valami kórságban, járványban „bízhatunk”. Például jön egy sertéspestis, vagy tüdővész. Persze jó lenne ezt megelőzni, elkerülni. De legalább ilyen fontos, hogy a sajátos érdekviszonyokon változtatni lehessen.

Nem jó az, ha egy földterületnek két hasznosítója van. A mezőgazdasági termelő, illetve az erdész gazdálkodni szeretne a területén, elviselhető mértékű vadlétszám mellett élvezni kívánná a terület hasznát, míg a vadgazda, a vadász érdeke, hogy minél több állat legyen, minél többet nevelhessen és hasznosíthasson ugyanazon a területen. A kármegtérítés nem megoldás. Ki kell mondani a prioritásokat, vagy ahol lehet, legyen ugyan az a személy a felelős mindkét hasznosításért.

Hh: És mit szólnak a természetvédők ehhez a sok vadhoz és a sok kerítéshez?

W. K.: Tisztelet a kivételnek, de távol tarják magukat ettől a vitától, a védett területekre koncentrálnak, és nem nagyon hisznek az emberi beavatkozásokban, inkább kitiltanák az erdészt és a vadászt ( meg a turistát) is az erdőből.

Hh: Igen, az már egy másik szakma, a természetvédelem, de nem ritkán ők is minden ésszerű ok nélkül korlátozzák a turisták mozgását. Persze vadásztatási, erdőmunkálati célból is sok tilalommal szembesülhet az erdőbe kilátogató. Mikor tilthatják meg egy erdő vagy annak egy részének a látogatását?

W. K.: Az erdők igen nagy része, nagyjából az egynegyede védett terület, utóbbin a természetvédelem is elrendelhet teljes vagy részleges látogatási tiltást. Erdészeti célú korlátozás általában a fakitermelésekhez köthető, illetve a felújítások védelme érdekében történik. Törvény alapján a két méternél alacsonyabb, fiatal, felújítás alatt lévő erdőkben - a kijelölt út kivételével - még üdülési, kirándulási, sportolási célból, gyalogosan sem szabad tartózkodni. Ugyanilyen tiltott terület az erdőrezervátum magterülete, de azt ne kérdezze, honnan tudja az ember fia, hogy éppen ott jár!

Az erdő, illetve vadgazdálkodó, alapvetően az erdőt látogatók életvédelme érdekében időszakosan korlátozhatja az erdő látogatását, ha az hosszabb időre szól, azt az erdészeti hatóságnál is be kell jelentenie.

Hh: Befejezésül mondana valami bíztatót?

W. K.: Európai viszonylatban is szigorú, a természetességet kiemelten értékelő, korszerű erdőtörvényünk van, mely az erdők közérdekű szolgáltatásait, gazdasági és nem gazdasági használhatóságát, bejárhatóságát is biztosítja.

Gyönyörű erdeink nagy része állami tulajdonban van, mindannyian élvezhetjük jótékony áldásait, nagy részüket tekintve szabadon felkereshetjük őket. Reménykedjünk abban, hogy folytatódik hazánkban az erdőterület növekedése, és a tudatos szabályozási tevékenység eredményeként mindenki megférhet benne és megkapathatja azt, amit az erdőtől vár.

Hh: Köszönjük a beszélgetést!

Szöveg: Kertész Z István

Fotók: Erdészeti Igazgatóság