James B. Comey múlt szerdán, az Amerikai Holokauszt Múzeumban tartott beszédének írott változata a Washington Postban is megjelent. Az FBI igazgatója azt feszegette, hogy mindannyiunk pszichéjében ott szunnyad a veszély, amikor egyéni igazságérzetünket kollektív téveszméknek rendeljük alá, és akkor, félelemből, érdekből, meggyőződésből még az úgynevezett jó emberek is tömeggyilkosokká – vagy ezek segítőivé válhatnak. Mi több, még arra is képesek vagyunk, hogy lelkiismeretünket elaltatva meggyőzzük magunkat arról, hogy helyesen cselekedtünk és csakis azt tehettük, amit tettünk.

Annak ellenére, hogy az ír- katolikus hátterű Comey az Egyesült Államokban született, így nincs személyes érintettsége a történelmi tragédiában, úgy érzi, a holokauszt mindenki számára tanulságos lehet. Beleértve a Nemzetbiztonsági Hivatal új  ügynökeit és elemzőit is, akiknek kötelezővé tette a múzeum meglátogatását. Íme a vitatott beszéd néhány, magyarul még nem olvasható részlete:

(...)”Mint említettem, a holokauszt volt a világtörténelem eddigi legszörnyebb példája arra, milyen gonoszságokra, az erkölcsi érzék milyen szintű feladására képes az emberiség.(...) És ez az, amiért az FBI minden új különleges ügynökétől és  hírszerzési elemzőjétől elvárom, látogasson el a Holokauszt Múzeumba. Természetesen szeretném, hogy lássák, milyen lélegzetállító visszaélésekre képes a hatalom. De azt is szeretném, hogy szembesüljenek valamivel, ami ennél sokkal fájdalmasabb és veszélyesebb. Azt akarom, lássák mire képes az emberiség.

Azt akarom, hogy lássák, hogy jóllehet ezt a mészárlást beteg, és gonosz emberek vezették, ezeknek a beteg és gonosz embereknek voltak követői. Olyanok csatlakoztak hozzájuk, akik szerették a családjukat,  levest vittek beteg szomszédjuknak, templomba jártak, és  jótékonykodtak. Ezek a jó emberek milliók halálában segédkeztek. És, a lecke legfélelmetesebb része – hogy puszta emberi mivoltunk tesz képessé, vagy legalábbis fogékonnyá bennünket arra, hogy egy olyan csoportnak rendeljük alá saját, egyéni erkölcsi érzékünket, ahol megszállhatja a gonosz. Hogy a hatalmon lévők ennyire megfélemlíthetnek bennünket. Hogy szinte bármiről képesek vagyunk meggyőzni magunkat.

Németországban, Lengyelországban, Magyarországon és oly sok más helyen a gyilkosok és tettestársaik azt mondták maguknak, hogy nem tettek semmi gonoszat. Meggyőzték magukat arról, hogy helyesen cselekedtek és hogy meg kellett tenniük. Ezt csinálják az emberek. És ez az, ami igazán ijesztő lehet számunkra. Ezért küldöm el  hát ügynökeinket és elemzőinket a Holokauszt Múzeumba. Azt akarom, menjenek oda, és álmélkodjanak és döbbenjenek rá, mi mindent vagyunk képesek elracionalizálni, és milyen szinten vagyunk képesek erkölcsi érzékünket elaltatni.”

Az FBI- igazgató beszéde magára haragította a lengyel politikai elitet, Varsóban ugyanis úgy értelmezték, hogy összemosta a német elnyomás alatt szenvedő lakosságot a nácikkal. Természetesen a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium  sem hagyhatott ki egy olyan alkalmat, amikor nyilvános levélben oszthatja ki az FBI igazgatóját, általánosításnak és rágalmazásnak nevezve szavait.

Pedig Szijjártó Péternek nem is kellene túl sok történelemkönyvet elolvasnia ahhoz, hogy utána járjon: a magyar nyilasok annyival jobban teljesítettek a német megszállóknál, akiktől parancsot kaptak, hogy ez még a sokat látott SS – tiszteket is elképesztette. Sokszor nekik kellett visszafogniuk őket, hogy ne kegyetlenkedjenek feleslegesen, „csak” hajtsák végre a parancsokat. Brutalitásukon még  Adolf Eichmann is kiakadt. Csak ezekre a részletekre az (újra) fasizálódó Magyarországon kínos emlékezni, ezért kényelmesebb egy amerikait - aki történetesen az FBI igazgatója - vádolni azzal, hogy nem ismeri a történelmet.