Általános problémának tűnik hazánkban, hogy az idén bevezetett évenkénti kétszeri kéményellenőrzés nemcsak felesleges anyagi terhet ró sok lakosra, de a kevéske szabadság ésszerűtlen pazarlását is megköveteli.

Lakossági megkeresés miatt jártunk utána annak a problémának, hogy olyan lakosok esetében, ahol nyilvánvalóan, egyértelműen és a kéményseprő vállalat nyilvántartása szerint sem használják a kéményt, miért van szükség az évenkénti két ellenőrzésre, amit nem csupán ki kell fizetni, de azon napokra szabadságot is kell kivennie az ingatlan használójának.

„Január 1-től kétszer jönnek ki a kéményseprők a házakba. Bár papírjukon fel van tüntetve, hogy nem használjuk a kéményeket, mert parapetes gázfűtés van, mégis 2 nap szabit kell kivenni azért, hogy aláírjuk a papírt. Napi 6o kéményt "ellenőriznek" ezek a Supermenek, és még tiszták is maradnak este. Az hogy lehúzzák a kétszer 4.2oo Ft-ot, az egy dolog, de összesen 5 nap szabit kell kivennem, hogy a közműveket leolvassák. Az más, ha használom is a kéményt, de ők tudják, hogy nem, miért kell ezt tenniük?”  (A parapetes (zárt égésterű) készülék működési elve, hogy a kinti, azaz a környezetben lévő levegőt használja az égéshez. Előnye tehát, hogy akár szekrényben is elhelyezhető, és biztonságosabb, mint a nyílt égésterű, kéményes készülék. - szerkesztői kiegészítés)

Olvasónk kérésére megkerestük a lakhelye szerinti kéményseprést végző vállalatot. Írásban tettük fel nekik kérdéseinket, amire választ sajnos három hét elteltével sem kaptunk. Olvasónk azonban jelezte a fejleményeket:

„Kéményseprési ügy folytatódik... a szomszédom az első lakásban szabit vett ki, hogy otthon legyen, mire jön a kéményseprő. Plusz a ház végében  cserepeket cserélgettek ki a sógoromék, tehát többen is otthon voltak. Nem jött a kéményseprő. 9-től 12-ig kellett volna jönnie, du. 3-kor még nem volt nálunk. Más cégeknél, mint pl. ELMÜ stb. emlékszem, felhívtak, hogy hol vagyok. A kéményseprők miért nem gyűjtik be a telcsiszámokat és hívják fel a tulajt időpont-ellenőrzés miatt?”

A felvetett kérdésekre így hát más úton próbáltunk válaszokat találni. Ahhoz persze nem kellett messzire mennünk, hogy megtudjuk, az évi két, sokak által csak pénzlenyúlásnak titulált vizsgálat sok esetben életet menthet. Különösen így télen, a fűtési szezonban bekövetkező sajnálatos halálesetek világítanak rá, mennyire fontos is, hogy az fűtéskor keletkező mérgező gázok biztonságosan távozzanak el otthonainkból. Arra is lehet értelmes magyarázatot találni a kéményseprési kisokosban, hogy miért csak munkaidőben lehet ezeket a vizsgálatokat megejteni: „a kéményellenőrzés csak megfelelő fényviszonyok mellett végezhető. Az adott esetben padlásterek, kéményjáratok, tetőjárdák megközelítése munkabiztonsági okokból csak ezen időszakban történhet.”  Még az is elfogadható, hogy nem tudnak adott napon pontos időpontot meghatározni, hiszen, ki tudja, egy-egy helyen milyen problémákat találnak, mennyi időt kell eltölteniük?

De a legfontosabb olvasói kérdésre is megadták a választ ebben az interneten megtalálható kisokosban.

Szóval az egyszerű válasz, amiért évente kétszer is ki kell fizetni a felesleges ellenőrzés díját és legkevesebb 2 nap szabadságot kell kivenni - hacsak nem felejtenek el a megadott napon jönni a kéményseprők, mint a fenti olvasó esetében, így kényszerítve még egy nap szabadság elpazarlására a dolgozó embereket -, nem más, mint a BIZALMATLANSÁG. Merthogy ezek szerint alapból azt feltételezik a magyar lakosokról, hogy úgy sem fogják bejelenteni, ha mégis használatba helyezik a kéményt, ha más fűtési rendszert építenek ki, ezért minden évben kétszer le kell őket ellenőrizni, amit persze alaposan ki is fizettetnek velük, és mert ilyen megbízhatatlanok, hát kötelezik is őket, hogy legyenek otthon, amikor le akarják ellenőrizni, hogy mennyire szavahihetőek.

Ez a helyzet azonban a nem parancselvű társadalmakban elég visszásnak tűnik, és ezt átérezve, a tapasztalatok szerint, a kéményseprést végző alkalmazottak sem tudják kezelni. Így legtöbbször ezeken a helyeken az ellenőrzés kimerül a fizetés és adminisztráció, azaz aláírás aktusában. Aminek nyomán talán joggal érezheti a feleslegesen szabadságolt lakos, hogy ismét megvágták pár ezer forinttal.

És, hogy lehet-e bármilyen következménye, ha nem tesz eleget ennek? Bizony, mert akkor annak ódiumát vállalja fel, hogy tűzvédelmi bírsággal sújtják. Első körben a használót, majd a tulajdonost keresik meg, és ha sehol nem érik el a kéményseprők, hogy a kéményellenőrzés megtörténhessen, akkor a tűzvédelmi hatóságot keresik meg. A hatósági ellenőrzés során, amennyiben fény derül rá, hogy szándékosan tették lehetetlenné a tűzvédelmi ellenőrzést, bírságot szabhatnak ki 5.000 Ft-tól 30.000 Ft-ig terjedően. Ám ez legkorábban az 5. értesítést követően eshet meg, ami elég ösztönző erő szokott lenni a lakosoknak, így hát, a GyújtóForrás internetes oldal írása szerint, erre a törvény hatálybalépése óta összesen háromszor került sor az országban.

Összegezve megállapíthatjuk, hogy a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet, mely előírja a kötelező kéményellenőrzést, valamint azt, hogy az ingatlanba be kell engedni a kéményseprőt, alkalmazása a fenti esetben a kéményseprő vállalat részéről egyedi értelmezésben történik.

A törvény ugyanis azt mondja ki, hogy az égéstermék biztonságos elvezetését kell ellenőrizni, és azon helységek elérhetőségét kell biztosítani, ahol ezt meg lehet tenni. A fenti esetben azonban nyilvánvaló, hogy a kéményseprési vállalat által is ismerten, nyilvántartottan és a szabályoknak megfelelően engedélyeztetve olyan fűtési rendszer van, ami ezt nem igényli.

És valószínűleg nem egy ilyen eset van.

Heiling-Koltai Beáta

kép: kemenysepro.hu