Sok nagyon elgondolkodtató észrevétele közül egyet emel ki, amely konkrétan Gyurcsány Ferencre vonatkozik./.../ Lényege: “amíg Gyurcsány az ellenzék egyik vezéralakja, addig Orbán nem győzhető le, háttérbe kellene vonulnia…” mondja Sándor Iván, aki Gyurcsányt Dosztojevszkij hőséhez, A játékos-hoz hasonlította.

A regényben a főalak (a játékos) életében egyszer nyer a szerencsejátékon, ami egész életére a játék rabjává teszi. Élete során ezután már csak veszít, de egyre vadabbul játszik, mert egyszer majd szerencséje lesz újra.

Nem lett és Sándor szerint Gyurcsánynak sem lesz még egyszer szerencséje a politikában, mert annyira elhasználódott, mint márkanév. Félő azonban, hogy hiába e jó tanács, Ferenc nem áll le.

Pedig Orbán hatalmának egyik stabil biztosítéka tényleg ő: „Kíváncsi vagyok, mikor fogja végre belátni, hogy be kell fejeznie a politizálást az első vonalban. Biztos vagyok abban, hogy mind az MSZP-nek, mind a DK-nak nincs jövője a magyar belpolitikai életben, még akkor is, ha ez bántónak, sértőnek is tűnik sokak számára. Új ellenzék kell, új szereplőkkel és új gondolatokkal, ahhoz, hogy az ellenzék ne csak Budapesten és néhány nagyvárosban, hanem az egész országban ismét politikai tényező lehessen” – Véli Raskó György.