Ezúttal már civil szervezeteknek is lehetőségük nyílt megjegyzéseket fűzni a hivatalos - sok helyen torzító, illetve túlzottan optimista – kormányzati jelentéshez.

A Város Mindenkié élt ezzel a lehetőséggel és a hajléktalan emberek valós élettapasztalatai, illetve az érdekvédelmi munkánk során szerezett tapasztalataink alapján árnyaltuk, illetve ellenpontoztuk a kormányzati jelentést. Ezek alapján a Bizottság az alábbiakat állapította meg a magyarországi csalások és gyermekek jogai tekintetében. Az eredmények köszönő viszonyban sincsenek a kormányzat családtámogatási propagandájával.

A Bizottság úgy találta, hogy a kilakoltatások tekintetében a jelenlegi magyarországi helyzet nem változott az előző jelentéstevési időszak (2011) óta és így továbbra sem felel meg a Kartában előírtaknak, mivel a jogszerűtlenül elfoglalt helyiségekből alternatív elhelyezés nélkül is ki lehet lakoltatni a lakókat, akár a tél folyamán is. A Bizottság megállapítja, hogy az ilyen eljárásban kilakoltatott családok ennek következtében hajléktalanná válnak (a magára hagyott gyerekek kivételével). Továbbá a kilakoltatott családokat általában alternatív lakhatási lehetőség felajánlása nélkül kényszerítik otthonuk elhagyására, és gyakran nem férnek hozzá a szociális bérlakás pályázati lehetőségekhez sem.

A Bizottság megjegyzi, hogy az Európa Tanács emberi jogi biztosának 2014. decemberi jelentése alapján sürgősen szükség volna egy, az egyéni, illetve krízis megoldásokon túlmutató nemzeti szociális lakhatási stratégia elfogadására annak érdekében, hogy Magyarországon érvényre juthasson a megfelelő lakhatáshoz való jog. A helyi civil szervezetek meglátásai alapján a Bizottság azt is megjegyzi, hogy a szociális bérlakások száma jóval alatta marad a szükségesnek, illetve egyre csökken, és a szegénységben élő és/vagy lakhatási gondokkal küzdő családok nem kapnak megfelelő segítséget. A fentiek alapján a bizottság megállapítja, hogy a jelenlegi magyarországi helyzet nem felel meg a Kartában előírtaknak, mivel a sérülékeny családok számára nem biztosított megfelelő mértékben lakhatási lehetőség.

A teljes magyar lakosság 7,5%-át kitevő roma lakosság továbbra is széles körben szenved el hátrányos megkülönböztetést, különösen ami a szociális lakhatáshoz való hozzáférést illeti. Az emberi jogi biztos jelentése szerint kb. 130 000 roma ember él szegregált telepeken és e telepek közül több száz nélkülözi a legalapvetőbb infrastruktúrát.

A Bizottság továbbá megjegyzi, hogy az Európai Rasszizmus- és Intoleranciaellenes Bizottság (ECRI) 2015 júniusában elfogadott 5. jelentése szerint a helyi hatóságok próbálják kiszorítani a Roma lakosságot a szociális bérlakásokból, elhelyezés nélkül kilakoltatni őket, illetve közvetve vagy közvetlenül diszkriminatív szabályoknak vetik alá őket a lakhatás tekintetében. Összességében a Bizottság megállapítja, hogy a jelenlegi magyarországi helyzet nem felel meg a Kartában előírtaknak, mivel a roma családoknak nincs hozzáférésük megfelelő lakhatáshoz.