Zárt ajtók mögött folyik az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok (TTIP), illetve Kanada (CETA) közötti szabadkereskedelmi egyezmények tárgyalása. Európában már sokan kifogásolják azt, hogy nem nyilvánosak a megbeszélések, az átlagpolgárok nem ismerhetik meg a részleteket és a tárgyalások menetét. Mint minden titkolni szándékolt dologból, ebből is szivárognak ki részletek, képletesen szólva az ajtó időnként résnyire megnyílik. Magánszemélyek és civil szervezetek Európa szerte követelik a több nyilvánosságot és az átláthatóságot. Magyarországon is kialakult az a civil kör, amely élénk figyelemmel kíséri azokat a viszonylag szűk információmorzsákat, amik mégis kiáramlanak tárgyalásokról. 

 

Az egyezmények lényege, hogy az EU és az USA (TTIP), illetve az EU és Kanada (CETA) közötti kereskedelemben lebontsák az adminisztratív és jogi akadályokat. Ha létrejönnek ezek a megállapodások, sokan járhatnak jól, de ugyanakkor komoly lehet a vesztesek tábora is. Nagy valószínűség szerint a multinacionális vállalatoknak kedvezhet inkább az egyezmény, a közép- és kisvállalkozások kevésbé profitálhatnak majd belőle. Ugyanakkor a piac teljes megnyitásával egyes szektorok igen komoly vetélytársakat kaphatnának. 

 

A téma egyik LMP-s szakértője, Ungár Péter a Mandinerben megjelent cikkében kiemelte, hogy a TTIP és a CETA a nemzeti szuverenitást és a nemzetnek azt a jogát veszélyezteti, hogy maga gyakorolja a saját életfeltételei fölötti ellenőrzést. Írásában kitér arra is, hogy a szerződésben a vitás kérdések választott, azaz magánbíróságokra kerülnének, ahol egy-egy multinacionális cég egy egész nemzetállamot perelhetne. Intő példaként hozza fel, hogy ha egy ország természetvédelmi szabálya miatt egy-egy cég nem tud megfelelő haszonhoz jutni, akkor szintén a választott bíróságokhoz fordulhat. Más, hasonló kereskedelmi egyezményeknél már több ízben kiderült, hogy ezek a bíróságok nem biztos, hogy pártatlanok, nem egyszer az adott bíró egy másik estben ügyvédje egy multinacionális cégnek. Véleménye szerint ezért se lenne célszerű a nemzeti igazságszolgáltatást kikapcsolni bizonytalan gazdasági haszonért cserébe.

 

Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője hírportálunk kérdésére megerősítette, hogy a szabadkereskedelmi egyezményekről zárt ajtók mögött már tavaly nyáron tárgyaltak, azonban csak lassan szivárogtak ki a részletek és idő kellett ahhoz is, hogy európai civil szervezetek mellett itthon is létrejöjjön egy kör, amely ezek megkötésének veszélyeire hívja fel a figyelmet.

 

"A hazai természetvédő és más civil szervezetek mellett a Lehet Más a Politika is úgy gondolja, hogy nyíltabban kellene beszélni ezeknek az egyezménynek a hazai ratifikálásáról vagy elutasításáról. A kormány a Corvinus Egyetemnek adott megbízást, hogy vizsgálja meg, az egyezmények esetleges aláírásával milyen gazdasági előnyhöz juthatna Magyarország. Az egyetemi vizsgálat eredménye 0,5%-ot hozott ki, ami egyáltalán nem biztos, hogy ténylegesen a hazai gazdaságot és nem a multikat gyarapítaná. Ugyanakkor az egyezmények esetleges életbelépésével az országban munkahelyek szűnnének meg és jobban kiszolgáltatottak lennénk az élelmiszerek tekintetében is, hiszen fel kellene adni a ma az európainál, de főleg az amerikainál sokkal erősebb élelmiszerbiztonsági előírásainkat. Továbbá nagy valószínűség szerint pont a közép- és kisvállalkozásokat érintenék hátrányosan az életbe lépő kereskedelmi egyezmények. Egy mezőgazdaságilag olyan jó adottságokkal rendelkező ország, mint hazánk, semmiféleképpen nem járna jól a megkötésre váró nemzetközi kereskedelmi egyezményekkel. Szerintem Orbán Viktor miniszterelnöknek most kellene megmutatnia – az egyezmény elutasításával – hogy valóban az ország érdekét tekinti elsődlegesnek, ez jó alkalma volna erre!" – mondta Schmuck Erzsébet.

 

Hírportálunknak a Fidesz-frakció sajtóosztálya a következőt válaszolta:

 

 

A Magyar Szocialista Párt véleményében inkább védelmébe veszi a szabadkereskedelmi egyezményeket, Magyarország számára is gazdasági növekedést várna tőle. Részben a veszélyekre is rámutat, de egészében támogatnák az egyezmények ratifikálását. Megküldött kommunikációjukban ezt ki is fejtik, bár csak a TTIP-et említik benne. 

 

Álláspontunk szerint a szabadkereskedelmi megállapodás akkor támogatható, ha számos kérdésben megfelelő kompromisszum születik, és jónéhány feltétel teljesül. Ilyen kérdés például a szigorú adatvédelmi intézkedések biztosítása, a pénzügypiacok megfelelő szabályozása, a demokratikus jogalkotási folyamat garantálása, a munkavállalói jogok szükséges megerősítése vagy a GMO-mentesség fenntartásának lehetősége, de ide sorolható az egyik legfontosabb feltétel, miszerint a tanácskozásoknak és az egyeztetéseknek a lehető legtranszparensebbnek kell lenniük. Hosszú és vitákkal teli folyamat előtt állunk, mi ebben Európa és Magyarország érdekeit fogjuk szem előtt tartani" - áll az MSZP Újhelyi István által adott válaszában.

 

A Demokratikus Koalició (DK) véleményére is kíváncsiak voltunk, de szerkesztőségünk a cikkünk lezárásáig a párttól nem kapott reagálást.

 

Kertész Z István