Ilyen esetek eddig is rendszeresen történtek, ám míg korábban vállvonogatás, jobb esetben erkölcsi elégtétel járt a megaláztatásért, most a sértett joggal folyamodhat kárpótlásért.

A budapesti Zoltán rendőrökkel került vitába 2016 májusában és a szóváltás odáig fajult, hogy a férfit a János Kórház pszichiátriájára szállították, ahol aztán elrendelték kötelező kezelését. A pszichiátriáról szabadulva a férfi jogsegély után kutatott – így találkozott az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvánnyal, akik kifejezetten pszichiátriai sérelmek esetére tartanak fenn jogsegélyszolgálatot. Zoltán, ha utólag is, a civilek segítségével megfellebbezte a kényszerkezelést elrendelő bírói határozatot, és a másodfokú bíróság igazat is adott neki – nem álltak fent ugyanis a pszichiátriai kényszerkezelés jogifeltételei.

A férfi ezután sérelemdíjért folyamodott a bírósághoz, ám a Kúriától azt a választ kapta: bár a sérelem jogos, az ügy nem elég kirívó ahhoz, hogy kártérítés járjon érte. Zoltán ezek után az Alkotmánybírósághoz fordult.

Az Alkotmánybíróság az ügyet átvizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy semmilyen szabályozás nem létezik az ilyen sérelmek kompenzálására, ezért 2023 végén határozatot hozott róla, hogy a Parlamentnek törvényt kell alkotnia arról, milyen kompenzáció jár azoknak, akik pórul jártak a pszichiátrián.

Az egészségügyi törvény erről szóló módosítása 2024. december 20-án jelent meg a Magyar Közlönyben, hatályba pedig 2025. március 1-jén lép. Innentől kezdve tehát ha valakit kényszerrel vittek a pszichiátriára, és kiderül, hogy ez jogtalan volt, a sértett kártérítésért folyamodhat a bírósághoz. Ilyen soha nem létezett korábban a magyar jogrendszerben.

Maga a probléma gyakoribb, mint gondolnánk: az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány (CCHR) szerint a statisztikák azt mutatják, hogy Magyarországon évente 10-15 ezer esetben történik kényszerbeszállítás pszichiátriára, ami nagyon magas szám – ez naponta 30-40 esetet jelent. Hogy ezek között rendszeresen fordulnak elő jogtalanságok, indokolatlan kényszerkezelések, arról tanúskodik az a több száz eset, akik az elmúlt években jogsegélyért fordultak az alapítványhoz. Bár közülük számos esetben sikerült bebizonyítani, hogy a pszichiátriai kényszerkezelés jogtalan volt, ezért eddig semmilyen kompenzáció nem járt és csak kivételes esetekben, az alapítvány segítségével sikerült kártérítést kiharcolni a sértettnek – áll az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány közleményében.