Mindenekelőtt annak a reményét, hogy ősszel, az önkormányzati választáson már valóban érzékeny veszteségeket szenvedhet a Fidesz és persze maga Orbán. Elmondhatatlanul fontos volna visszavenni tőlük az ország kisebb-nagyobb városainak, településeinek legalább egy részét, gyengíteni pusztításra berendezkedett hatalmukat.

Orbán ezekben a hetekben épp az Akadémiát és az 56-os Intézetet végzi ki, és egy évben 52 hét van. Előtte volt a CEU, következik a Széchenyi könyvtár, a Természettudományi Múzeum: tönkretesz, felőröl mindent, kórházat, iskolát, egyetemet, a pénzt hazaviszi, a szellemet, a szellemi központokat irtja – egyszerűen semmi nincs biztonságban tőle. Tőlük, ezektől. Van valami különlegesen visszataszító a hatalomgyakorlásuk természetében.  

A legfontosabb ezért magának Budapestnek a visszavétele lenne. Az ellenzéknek szinte semmije nincs. Se pénze, se médiája, se megszólalási lehetősége, a törvényeket ellenük írják, az állami szervek ellenük dolgoznak, ítélnek. Egy ellenzéki főpolgármester pont ezen az irtóztató aránytalanságon tudna változtatni. Márpedig ekkora aránytalanság egyben az ellenzéki választókkal, sok millió magyar adófizető polgárral szembeni égbekiáltó igazságtalanság és becstelenség is.

Legtöbben a majdani új főpolgármester praktikus teendőiről beszélnek, azaz a város üzemeltetéséről, fejlesztéséről, és maguk a jelöltek is ezt teszik. Csakhogy ez mind pénzfüggő, és ez a pénz mind Orbán kezében lesz. Még sokkal inkább, mint most. Akár kormánybiztost is kinevezhet a főpolgármester fölé, hogy annak hatáskörét a minimálisra szorítsa. Elveheti Budapest költségvetését… És minden „törvényes” lesz, hiszen a parlamenti serpái továbbra is minden rombolást meg fognak szavazni. Ők is kivételesen ócska emberek.

Teljesen megfojtani persze nem fogja Budapestet. A metrónak mennie kell, a szemetet muszáj elvinni, néhány dolgot majd felújítanak, építenek, az lesz a „fejlődés”, hogy a híveinek legyen min tovább ájuldozniuk, de egy ellenzéki főpolgármester mozgástere alig lesz nagyobb, mint a saját titkárnőjéé. Az, hogy ő majd Orbán kemény tárgyalópartnere lesz, illúzió, vagy őszintétlen önreklám: Orbán egyetlen egyszer nem fogja őt fogadni, még a telefont se veszi fel neki. Ez egy ilyen ember, sajnos volt alkalmunk kiismerni őt. A CEU becstelenségbe fulladt tárgyalásai? Az Akadémia világhírű elnökének ismételt megalázása? Az évek óta egyvégtében hallott sirámok, hogy „senki nem egyeztetett velünk”?

Egy dolgot nem vehet majd el Orbán Budapesttől, a főpolgármester hangját és gondolatait. És itt kezdődhetne a főváros új, Tarlós utáni korszaka, amely során Budapestből mind inkább az „Ellenállás Városa” lehetne. A főpolgármester nem egy szimpla parlamenti képviselő, nem lenne teljesen védtelen a kormánymédia karaktergyilkolásra idomított embereivel szemben. Számtalan lehetősége lesz, amelyekkel, ha jól él, akkor a következő parlamenti választást már nem egy olyan ország várja majd, amelyet egyetlen őrült, hazug hang és uszító plakátok uralnak.

Tragikus volna, ha egy ellenzéki főpolgármester azt vallaná, hogy neki nem dolga a politizálás, az ő feladata csupán a főváros napi működésének biztosítása. Ez az ellenzék jelenlegi kiszolgáltatott helyzetében megengedhetetlenül kényelmes és gyáva magatartás lenne. Olcsó kibúvó. Erős hangú, tiszta szavú, küzdő  főpolgármesterre van szükségünk, nem olyan valakire, akinek Orbán aprópénzzel, ócska kis ígéretekkel be tudja fogni a száját. És aki azzal ámít majd minket, hogy „konstruktív tárgyalása” volt a kormány megbízottjával, és az látja, érti a főváros problémáit. Jó volna, ha ez így lenne, de ez most nagyon nem ilyen ország. Tudjuk, hogy ezekkel nem lehet tárgyalni, ezek mindenkit átvernek.

A mi főpolgármesterünk legyen mindenben szöges ellentéte ezeknek az országot kifosztó fideszes politikusoknak, a tehetségtelen, kizárólag a mi pénzünket szóró fideszes luxusfeleségeknek, Ráhelnek, Ceciliának és a férjeknek, a máris tízmilliárdokat összelopott Tiborcznak, Rogánnak. Ő személyesen osszon ételt a szegényeknek, télen nyittassa ki a templomokat, éljen szerényen, ne költekezzen, metróval, villamossal járjon, még szolgálati autója se legyen, vele kapcsolatban a legaljasabb fideszesben se merülhessen fel a korrupció gyanúja. A főváros úgy-ahogy Orbán korlátolt cselédje alatt is elvan valahogy, de az ellenzék nem érheti be ennyivel, nem pusztán emiatt kell főpolgármestert váltani.

A mienknek legyenek olyan kvalitásai és legyen annyi mondanivalója erről a diktatúrába süllyedt országról, hogy a külföldi tudósítók érdemesnek tartsák őt időről-időre megkeresni. Emelje magasra az ellenállás zászlóját. És ha sikerülne ilyen ikonikus figurává kinőnie magát, az alapjaiban változtathatná meg az ellenzék országos megítélését is. Túl sok ez? Ilyen ember nincs? Miért? Lehetetlen egyszerre intelligensnek, elszántnak és tisztességesnek lenni?

Az indulók közül én a Momentum jelöltjét, Kerpel-Fronius Gábort tartom legalkalmasabbnak erre a magasztos és monumentális feladatra. Mellette szól a feladathoz ideális életkor (52), hatalmas munkabírása, de nem csak a saját informatikai cégében, hanem pártjában is. Több mint két évtizede működő cége ráadásul nincs rajta Orbán fizetési listáján, multiknak dolgozik, a piacról él. Gyakori projektvezetőként konkrét feladatok megoldásához szokott, ezért az önkormányzati, városfejlesztési problémahalmazban is hamarabb kiismerné magát, mint sokan mások. Négy gyerek apja, mellesleg hívő katolikus. Rá fogok tehát szavazni a két hét múlva kezdődő előválasztáson, mert őt látnám legszívesebben ősszel Tarlós kihívójaként. Szerintem is sokkal több nő kéne a hazai politikában, de jelenlegi ismereteim alapján én benne látom az ellenzék legnagyobb esélyét arra, hogy Budapest megakadjon a Fidesz torkán. Az ő formálódó szörnyállamukkal csak hiteles, soha, sehol nem kompromittálódott emberek vehetik fel sikerrel a harcot, csak ők szerezhetik meg a Fidesztől elfordultak szavazatait. Nélkülük pedig nem lehetséges semmilyen győzelem.

Ismerem a Momentum elleni érveket, gyanakvásokat, de nem osztom őket. 2017-ben, a NOlimpiai sikere után szinte teljesen eltűntek, én magam is feladtam őket. Amikor elnökük, Fekete-Győr András arról beszélt, hogy igenis dolgoznak, országos bázist, hálózatot építenek, nem hittem neki. Tévedtem. Két EP mandátumuk és nagyszerű budapesti eredményük a bizonyíték rá, hogy valóban dolgoztak, és most már vidéken sem ismeretlenek. Nem hatalmasak, de már erő, amivel számolhatunk, és a NOlimpia után idővel talán megcélozhatják a NOrbánt is. Nem, ez a párt nem a Fidesz kreálmánya, és elnökének is csak a szakálla hasonlít a fiatal Orbán szakállára. Hogyan is lenne ő a már fiatalként is züllött és korrupt miniszterelnök replikája!

Magyarországon már kivétel nélkül minden Orbán kezében van, a főváros ezért nem fog tudni saját erőből új kórházat építeni, iskolákat, könyvtárakat korszerűsíteni, mint más fővárosok, egyetemeit nem a józan ész irányítja, hanem Orbán kancellárjai. Ma már Budapest is Felcsút egy tartománya – kiszipolyozott, mocskos, elhanyagolt. Ebben a harcban az ellenzéknek ezért mindenekelőtt a szívekért és lelkekért kell majd küzdenie, és erre csak olyanok képesek, akiknek maguknak is van lelkük és szívük. Csak ilyen emberek által válhat Budapest az ellenállás városává.