A csoport véleménye szerint a városvezetés szándéka egyértelműen a szegényebb lakosság kiszorítása és megrendszabályozása: míg a kerület arculatváltása és felújítása egy újonnan bevonzandó, módosabb lakosságnak szól.

Jelenleg több olyan folyamat is zajlik a kerületben, amelyek a szegénységben élők kiszorítását célozzák, és amelyek mindenképp nagyobb nyilvános figyelmet érdemelnének. A józsefvárosi képviselőtestület szeptember közepén döntött arról, hogy a kerület 150 önkormányzati bérlakást közalkalmazottaknak fog kiadni, méghozzá piaci áron. Ez a döntés egyértelműen felháborító annak ismeretében, hogy a kerületben nem írnak ki szociális alapon elbírált lakáspályázatot, és hogy semmilyen módon sem teszik lehetővé, hogy a legrászorultabbak lakáshoz juthassanak. Mindeközben a kerület nem szán forrásokat a szegényebb bérlők lakásainak felújítására, ezért rengetegen laknak egészségkárosító, már veszélyességig leromlott állapotú lakásokban. Végül, a kerület három korábban leginkább problémásnak ítélt városrészéből különböző módszerekkel zajlik a szegénységben élő bérlők kiszorítása.

A Corvin sétány program utolsó ütemének keretében lebontandó önkormányzati bérházakból korábban már számos családot kilakoltattak, az ottmaradók közül pedig korántsem mindenkivel kötnek tisztességes megállapodást.

A Magdolna Negyed Program keretén belül felújított házakból megindult egy kilakoltatási hullám, pedig a programnak éppen a szegény embereknek kellene tartós lakhatási megoldást nyújtania.

Az Orczy negyedben is felgyorsultak a kilakoltatások a Ludovika projekt keretében felépíteni tervezett épületek „terepének” előkészítésére.

Az önkormányzat politikai szándéka láthatóan az, hogy a kerületben csak a középosztály tagjai vagy az önkormányzat által „érdemesnek ítélt” szegények rendkívül szűk köre számára legyen elérhető önkormányzati lakás – az arra érdemtelennek nyilvánított embereket pedig ki kell szorítani a kerületből. Ennek számos eszköze van: a szelektív feltételekkel kiírt, bizonyos csoportokat eleve kizáró lakáspályázatok; a méltányossági lakáskérelem rendeletbe foglalt, de a gyakorlatban nem létező lehetősége; illetve az utóbbi időben felpörgő kilakoltatások.

A Város Mindenkié adatai alapján 2014 eleje óta több mint 300 önkormányzati lakásból történt kilakoltatás a VIII. kerületben. Ez a többi kerület kilakoltatási adataihoz képest kiemelkedően magas. Eközben az önkormányzat folyamatosan privatizálja a lakásait: 2014 eleje óta 125 lakást adtak el. A szociális alapon kiadott önkormányzati lakások aránya minimális, az összes kiadott lakásnak csupán 9 százaléka.

Az elhelyezés nélküli kilakoltatások nem jelentenek megoldást a lakhatási válságra, csak elmélyítik azt. A kilakoltatott embereknek pedig akkor is lakniuk kell majd valahol, ha Józsefváros már megszabadult tőlük – vagyis a probléma így legfeljebb áthelyezhető, de nem megoldható. Úgy tűnik, a VIII. kerület vezetésének pontosan ez a célja.

(AVM)